Magyarországon 10 emberből 9, ha azt hallja, hogy gyermekreumatológia, akkor, talán csak magában, de felteszi a kérdést: egy gyerek is lehet reumás?
1. ábra: Gyermekkori krónikus sokízületi gyulladás.
A képen látható kislány esetében érintettek a kéz kisízületei, a csuklók, a könyök, a vállak, a csípők, a térdek és a bokák. A térdek és a bokák duzzanata laikusok számára is rögtön felismerhető. A fénykép készültekor, a kezelést megelőzően, a kislány járásképtelen volt, mert a gyulladás következtében az ízületek mozgása igen fájdalmassá vált, az ízületek mozgástartománya beszűkült, nem tudta őket teljesen kinyújtani, illetve behajlítani.
2. ábra A betegség gyermekkorban sokszor csak "kevés" (1-4) ízületet érint. Ez is súlyos kórkép lehet, a képen szereplő gyermeknek "csak" a bal térde duzzadt hatalmasra. Idővel az ízület mozgási képessége visszafordíthatatlanul elveszhet, az életminőség súlyos romlásához vezetve. A mozgási képesség elvesztésével párhuzamosan az izmok sorvadnak és ez további funkcióvesztéshez vezet. A krónikus gyulladás a vérbőség, a gyulladásos mediátorok (szabályozó molekulák) útján az érintett végtag fokozott növekedését okozza.
3. ábra A gyulladás a fejlődésben lévő gyermek szervezetének kóros növekedési szignált/parancsot jelent.
A bal oldali ábrán jól látható, hogy a jobb térd krónikus gyulladásának következtében a jobb alsó végtag gyorsabb növekedése folytán hosszabb lett, a végtagok hosszkülönbségét pedig az egyenes állás érdekében a hosszabb jobb térd hajlításával igyekszik kompenzálni. A térd folyamatos kényszertartása további mozgásvesztéshez vezethet.
A JIA befolyásolja a gyermek személyes és szociális funkcióit, fejlődését. Régen a gyermekek gyakran hiányoztak az iskolából és egyéb koruknak megfelelő tevékenységeket sem tudtak végezni. Felnőttként nagyobb valószínűséggel lettek alacsony jövedelműek, gyakran egyáltalán nem voltak képesek munkát vállalni. A betegség fizikai és emocionalis hatásai mellett a családoknak (és a társadalomnak) a financiális problémákkal is szembe kellett nézniük, hiszen a szülők gyakran csak részállást tudtak vállalni, vagy fel kellett adják a munkájukat annak érdekében, hogy a beteg gyermeküket ápolják. Ugyanakkor napjainkban, köszönhetően részben a modern gyógyszeres terápiás lehetőségeknek, ezekkel a következményekkel csak ritkán kell a családoknak számolniuk. Kezelés mellett a betegek jelentős része fizikai aktivitásában nem, vagy csak résztevékenységek során korlátozott. Az iskolai eredményeik és képzettségük megfelel az egészséges kortársaikénak.
Tovább a témával kapcsolatos cikkhez
Vissza a gyermekreumatológiához
