A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

A horkolás több mint bosszantó kellemetlenség!

Karikatúrák kedvelt témája a közös ágyban bosszankodó ifjú feleség, aki nem tud aludni az idősebb férj hangos horkolása miatt. Ez a kép persze több tévhitet is tartalmaz, hiszen a horkolás egyáltalán nem csak az idősebbekre és még kevésbé csak a férfiakra jellemző, és mindenképpen több mint bosszúság: súlyos probléma, amely komoly egészségi kockázatot is jelent. A horkolás orvosi vonatkozásairól dr. Várdi Visy Katalint, a Budai Egészségközpont tüdőgyógyász, szomnológus szakorvosát kérdeztük.

Mi történik szervezetünkben a horkoláskor, mi adja ki a jellegzetes, zavaró hangokat?

A horkolás többféle lehet, kiváltó oka és intenzitása szerint igen változatos megnyilvánulási módjai vannak. Gyakran váltja ki a légúti fertőzés vagy allergiás nátha miatti gátolt orrlégzés, amikor az orrnyálkahártya és a benne lévő erek megduzzadnak, így a beteg szájon át is kénytelen levegőt venni. Az orrdugulás okozta náthás „szortyogásnál” erőteljesebb horkoló hang jön létre, amikor az áramló levegő a légutakon más akadályba ütközik, elhízás vagy anatómiai elváltozások miatt. Előfordul például, hogy túl laza a hátsó, lágy szájpadlás, nagy a nyelvcsap, duzzadtak a mandulák, esetleg zsír vagy izomkötegek miatt vastag a nyak. Amikor alvás közben az izomtónus csökken, az izmok elernyednek, akkor e szervek, szövetek egy része a beszívott levegő útjába kerülhet, az áramló levegő pedig megrezegteti azokat, a jellegzetes horkoló hangot keltve. Olykor a beszívott levegő erejével a lágy szájpadlás a garatot teljesen elzárhatja. Az elzáródás miatt rövid légzésleállás következik be, a horkoló hang megtörik, az alvó szinte kapkod levegő után. Majd az akadály hirtelen elhárul, a légutak felszabadulnak, egy nagyobb horkantással a beteg újra levegőhöz jut, de a következő belégzésnél megismétlődhet ez a folyamat.  A légutak elzáródása majd megnyílása során a beteg kizökken a mélyebb alvási fázisból, mikroébredések egész sora következhet be. Ezek többnyire nem is válnak tudatossá, de mindenképpen nagyon zavarják a pihentető alvást. Ez az egyenetlen, légzéskihagyással járó horkolás súlyos alvászavar, az ún. alvási apnoé jele.

Milyen következményekkel járhat az alvási apnoé?

Az alvás közbeni légzésleállás akár tíz másodpercnél is tovább tarthat, ezalatt a vér oxigénszintje lecsökken. Erre a szervezet mintegy riadót fúj, az agy pedig "kiadja a parancsot" az ébredésre. Az izmok megfeszülnek, visszaáll az izomtónus, megszűnik az elzáródás, felszabadulnak a légutak, és a beteg újra elalszik. Mindez egy éjszaka alatt több százszor megismétlődhet, ami jelentősen igénybe veszi a beteget, szinte összetörtebben ébred, mint ahogy aludni tért. Nappal is fáradt, szétszórt, nehezebben koncentrál, aluszékony, olykor a legváratlanabb pillanatokban kontrollálatlanul elalszik egy-egy rövid időre, ami munka vagy autóvezetés, közlekedés közben életveszélyes lehet! Nem véletlenül egészítették ki nemrégiben a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát alvásvizsgálattal is, hiszen az alvási apnoéban szenvedők 2-3-szor annyi közlekedési balesetet okoznak, mint egészséges társaik.

Mindez hosszabb távú rizikót is jelent: a légzésleállások miatti mellűri nyomásváltozások a vérkeringésre is hatással vannak, hosszabb távon érrendszeri zavarok, magasvérnyomás, cukorbetegség alakulhat ki, és jelentősen megnő a stroke és a szívinfarktus veszélye.

 

Mennyire gyakori ez a jelenség, kiket érint leginkább?

A felnőtt lakosság legalább 40 százaléka horkol. Az ő egészségükre közvetlenül van hatással, de a velük egy helyiségben alvó hozzátartozóik éjszakai pihenését is zavarja, nemegyszer párkapcsolati gondokat is okoz. A horkolás gyermekeknél sem ritka, legtöbbször az orr- és a torokmandula megnagyobbodása vagy allergiás orrdugulás miatt, de előfordulhat más anatómiai okok miatt is. A felnőtteknél a horkolásos tünetek alvászavarokat okoznak, ezzel szemben a horkoló gyerekek menekülnek az alvástól, náluk a probléma hiperaktivitást, viselkedészavart, koncentrációzavart, éjszakai bepisilést idézhet elő. Az ő esetükben mindenképpen mielőbbi fül-orr-gégészeti kivizsgálás és alvásvizsgálat indokolt horkolás esetén. Gyerekeknél a mandulakivételre csak nagyon indokolt esetben fordulhat elő.

Mi a teendő, ha valaki saját magán vagy hozzátartozóján tapasztalja az állandósult horkolást?

Először is figyelje meg az alvás jellegét: történik-e légzéskimaradás, és ha igen, egy óra alatt hányszor és mennyi ideig. Az apnoé súlyosságát az egy alvásóra alatti légzészavarok számával értékelik. 5-15 között enyhe, ha 15-30 között, akkor mérsékelt, 30 felett pedig súlyos az alvási apnoé.

Jó tudni, hogy a kezeletlen allergia, nátha, a túlsúly, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató és az alkoholfogyasztás hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, a horkolás kialakulására, így ezek kerülésével is lehet tenni ellene. Mindenképpen ajánlatos egy háziorvosi, majd egy alváslaboratóriumban történő kivizsgálás elvégzése, és az alvási apnoé mielőbbi kezelése.

Kapcsolódó témák