Alapvetően el kell különíteni az egyéb kivizsgálás során igazolt, és a panaszokat okozó vizelet elvezető rendszeri (vese üregrendszer, vesevezeték, húgyhólyag, húgycső) kövességet.
A kőmentesítés minden esetben egyéni mérlegelést kíván. Számos tényező befolyásolja a helyes döntés kialakítását, úgymint a kő mérete, helyzete, összetétele, a vizelet elvezetés akadályozottsága, húgyúti infekció jelenléte, kísérőbetegségek, a beteg állapota, az állandóan szedett gyógyszerek, vérparaméterek, a beteg preferenciája, stb.
Általában azonban az esetek többségére a következők alkalmazhatók:
- 4mm-es méretig a görcsöket okozó vese vagy vesevezeték kő spontán távozásra hajlamos. Ilyen esetben fájdalomcsillapítás, vesevezeték oedema csökkentés (diclofenac, ibuprofen), kőürítést segítő vény nélküli készítmények (Rowatinex, Stromic) alkalmazása javasolt járóbetegként. Ha ez nem elegendő, kórházi kezelésre van szükség.
- 5-7mm-t meghaladó méret esetén a kőtávozás beavatkozással történő elősegítése javasolt. 2 cm-es kőméretig a kőmentesítés külső lökéshullám kezeléssel (ESWL-extracorporeal shock-wave lithtotripsy) kedvező eredményességgel kecsegtet (65-99%), de műtéti úton, mint vesevezeték tükrözés /ureterrorenoscopia-URS/ során, illetve a vese direkt endoszkópos megközelítésével bőrön keresztül is elérhető a kőmentesség (kb. 1 cm-es seb, "percutan nephroscopos lithotomia-PCNL"). Ritkán gyógyszeres kezelés hatására (húgysavkő oldása vizelet lúgosítással (Magurlit, Blemaren) és a vér húgysav szintjét csökkentő allopurinol alkalmazása) is elérhető a gyógyulás.
Halmozott görcsök és infekció jelenléte esetén mindenképpen urológus felkeresése javasolt.
A választandó stratégia eldöntésére az elsődleges orvosi ellátás után, mely a betegség tüneteinek mérséklésére irányul, urológus szakorvos felkeresése indokolt.
