Kockázatértékelés

Teljes körű kockázatértékelés és kémiai kockázatbecslés

Minden munkáltatónak rendelkeznie kell teljes körű munkahelyi kockázatértékeléssel, melynek megfelelőségét az OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) ellenőrzi, s melynek elkészítése munkabiztonsági szaktevékenység. Ennek lényege, hogy nemcsak a munkafolyamatok során előforduló kockázatokat azonosítjuk, hanem konkrét intézkedéseket határozunk meg a balesetek, megbetegedések megelőzésére.

Emellett különösen fontos az ÁNTSZ által rendszeresen ellenőrzött Kémiai biztonság területe, a felhasznált, gyártott, forgalmazott, stb. veszélyes anyagokra vonatkozó kémiai kockázatbecslés elkészítése, melyet munkaegészségügyi, foglalkozás- egészségügyi szakember készíthet el.

A kockázatértékelés és kockázatbecslés felülvizsgálatát évente kötelező elvégezni!

A munkáltatóval és képviselőivel közösen alakítjuk ki az adott munkahelyre vonatkozó kockázatkezelési stratégiát, kockázatcsökkentő és kockázatmegelőző intézkedéseket határozunk meg, határidőkkel, illetve felelős megnevezésével.

A teljes körű kockázatértékelés a következőket foglalja magába:

  • Munkabiztonsági és egészségvédelmi feltételek vizsgálata a következő szempontok alapján:
    • Tervezés, üzemeltetés, karbantartás, ellenőrzés
    • Oktatás
    • Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok szabályozása
    • Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása,
      bejelentése, nyilvántartása
    • Egyéni védőeszközök juttatásának rendje
    • Gépek, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának szabályozása, megfelelősége
    • Munkahigiénés viszonyok, személyi higiénia
    • Dokumentációk vizsgálata
    • Hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatával járó munka, ergonómiai kóroki tényezők
    • Veszélyes anyagok
    • Képernyős munkahelyek
    • Biológiai kóroki tényezők
    • Pszichoszociális kóroki tényezők
  • Munkakörök, munkafolyamatok vizsgálata
  • Az egyes munkakörökben, munkafolyamatok során előforduló kockázatok feltárása, veszélyek és veszélyeztetett személyek azonosítása.
  • A kockázatok jellemzése, a munkakörök / munkafolyamatok kockázat szerinti besorolása, melynek során a kockázat által okozott esemény, baleset, betegség valószínűségét és mértékét vizsgáljuk, illetve eldöntjük, hogy a kockázat elfogadható-e a munkavédelmi, munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi elvárások alapján.
  • Kockázatkezelés-intézkedések meghatározása
  • Dokumentálási eljárások kidolgozása: A folyamatos kockázat-ellenőrzésre és a kockázatkezelés eredményességére irányuló programot, dokumentálási eljárásokat dolgozunk ki. Meghatározzuk a vezetés és a munkavállalók feladatait, a kockázat-kommunikáció módját (oktatás, képzés, tájékoztatás).
  • Kockázat-kommunikáció:

Az általunk ajánlott kockázatértékelés mellett elvégezzük a munkavállalók körében a pszichoszociális kóroki tényezők, pszichés terhelés vizsgálatát is, így biztosítva az új törvényi szabályozásnak való megfelelést is.

Pszichoszociális kockázati tényezők felmérése

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is.

A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Vissza az Üzelti partnerek főoldalára

Share |