• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Légzőszervi betegségek kezelése

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    A légzőszervi megbetegedésekről és a betegoktatás fontosságáról beszélgettek a résztvevők az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi találkozóján. A meghívott vendég ezúttal dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont tüdőgyógyász szakembere, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet légzésrehabilitációs, krónikus osztályának osztályvezető főorvosa volt.

    Magyarországon rossz a testtudatosság, az emberek, sajnos, nem számolnak a lehetséges betegségekkel. Éppen ezért minden olyan kezdeményezés, ami a megelőzéssel foglalkozik, fontos és üdvözlendő – méltatta a Hegyvidéki Önkormányzat által létrehozott Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem programsorozatot dr. Várdi Katalin.

    A Budai Egészségközpont tüdőgyógyász szakembere, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet légzésrehabilitációs, krónikus osztályának osztályvezető főorvosa a szabadegyetem legutóbbi alkalmán a légzőszervi megbetegedésekről tartott előadást. Bevezetőjében arról beszélt, hogy az internet is adhat segítséget, tapasztalatai szerint a betegek a világhálón valóban hasznos információkat találhatnak. A jó orvos ezt a megszerzett háttértudást is felhasználja a gyógyítás során, aminek fontos része a betegoktatás és a páciensek partnerként kezelése. Különösen igaz ez a légzési problémákkal küzdőkre, hiszen nekik nemcsak egy tablettát kell bevenniük – esetükben alapvető életmódváltásra van szükség, ezt pedig meg kell tanulni.
    pullmon

    pulmonológia nem csupán a tüdővel foglalkozik, hiszen a légzés a világ legbonyolultabb rendszere, ami a „fej tetejétől a lábujjak végéig tart” – hangsúlyozta az osztályvezető főorvos. Példaként említette, hogy bár a légzésünket vissza tudjuk tartani, egy idő után önkéntelenül újra levegőt veszünk. Ennek oka, hogy a légzési funkció – egyedülálló módon – egyszerre áll akaratlagos és tudatlan szabályozás alatt, és az első képes felülírni a másodikat. Erre azért van szükség, hogy tudjunk enni, beszélni, pihenni, továbbá ha kell, képesek legyünk köhögni.

    Levegőt orron és szájon át is tudunk venni. Ha az orrunkkal valami nincs rendben, előfordulhat, hogy szűretlen, szennyezett vagy túl hideg levegő jut a tüdőbe. A légzéshez izomzatra is szükség van – amikor ezek az izmok gyengülnek, nehézlégzés alakulhat ki. Mint dr. Várdi Katalin kiemelte, a légzés valójában kétirányú: a belégzéssel oxigént juttatunk a tüdőbe, a kilégzéssel az elhasznált szén-dioxidtól szabadulunk meg.

    A tüdő betegségei egyrészt az öregedésre, a szerv tágulásának zavarára vezethetők vissza. Előfordul, hogy a tüdőt felépítő hólyagocskák egymásba pukkadnak, ilyenkor tüdőtágulás, krónikus szűkületes tüdőhörghurut alakul ki. Különösen ártalmas erre a szervünkre a dohányzás, a paprikapor belélegzése (ez tipikusan magyar betegség) vagy éppen az allergiás, vagy terheléses asztma, ami bármely életkorban megjelenhet.

    Lényeges kockázati tényező az elhízás, az egyre terjedelmesebb has ugyanis felnyomja a rekeszt, és nem engedi tágulni a tüdőt. Ebben az esetben azonban nem a testsúly számít igazán, hanem a haskörfogat. Tudni kell, hogy a tüdő mindenkinél egy bizonyos testméretre „hitelesített”. Ha nagy a túlsúly, a tüdőnek több munkára van szüksége, hogy a kellő oxigénmennyiséget produkálni tudja. Különösen fekve van nehéz dolga, mert függőleges helyzetben a gravitáció is segíti a légzést. Még rosszabb a helyzet a szén-dioxid leadásakor, hiszen ennek magas szintjét mesterséges úton legfeljebb lélegeztető géppel lehet csökkenteni.

    Ami a kezelési lehetőségeket illeti, a légzésrehabilitáció során a mozgással lehet a leginkább javítani az életminőséget. Függetlenül attól, hogy valakinek krónikus bronchitisze van, vagy baleseti sérült, a betegoktatás során elsajátítható mozgásformák hatékonyan támogatják a légzőszervi betegségek, elváltozások gyógyulását. A szakember előadásában kiemelte: a légzőszervi betegségek kezeléséhez használt gyógyszerek (például porok, spray) célba juttatását meg kell tanulni. Ugyanígy a köhögést elősegítő eszközök – inhalátorok, légzőizom-erősítő és légzéssegítő berendezések – használatát is, amelyek sokat segíthetnek a mellkasi műtétek esetén. Sokaknál jótékony hatása lehet az éneklésnek, a különböző fúvós hangszerek használatának, ezek a művészetterápia módszerei.

    A dohányzásról való leszokás mellett az oxigénadás az egyetlen kezelési mód, ami az élettartam meghosszabbítását, nem pedig az életminőség javítását szolgálja – tette hozzá dr. Várdi Katalin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban éppen Magyarországon a leggyakoribb a tüdőrák, pozitív ugyanakkor, hogy egyre jobbak a terápiás lehetőségek, ezért a túlélés időtartama meghosszabbítható. Az viszont tény, hogy a tüdőrák az egyik leggonoszabb betegség. Ha nem szűrik ki nagyon kezdeti stádiumában, általában halálhoz vezet. Az utóbbi időben ismét gyakoribbá vált a tbc, főleg az idős embereknél „éledt fel”, de szerencsére ma már kezelhető. Komoly betegség az influenza is, ezért mindenképpen ajánlott a védőoltás.

    Dr. Várdi Katalin az alternatív kezelésektől sem idegenkedik, azonban hangsúlyozta, hogy ezekkel kapcsolatban a betegnek mindenképpen egyeztetnie kell az orvosával. A tüdőgyógyász Gaius Petronius Arbiter római író gondolatával zárta előadását, ahogyan fogalmazott, a „Medicus curat natura sanat” (Az orvos kezel, a természet gyógyít) mondás világítja meg legjobban az orvos és a beteg kapcsolatát. Szerencsére a 21. században az orvos a természet segítségével gyógyítani is tud betegségeket.

    Hegyvidék újság, 2016. május