A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Nephrológiával kapcsolatos kérdések

Mivel foglalkozik a nephrológia, mi a különbség a nephrológia és az urológia között?
A nephrológia a belgyógyászat egyik speciális szakterülete, a vizeletképző rendszer betegségeivel, a vese működésével és funkcionális eltéréseivel foglalkozik. A különbség úgy foglalható össze, hogy a nephrológus a vese és a kiválasztó rendszer működésének zavarait vizsgálja, összefüggésben esetleg más, azt kiváltó betegségekkel is (diabétesz, érrendszeri betegség, magas vérnyomás, stb.), az urológus pedig inkább a vizeletkiválasztó szervek morfológiai elváltozásaival, betegségeivel foglalkozik, mint például a vesekő, a daganatos elváltozások, gyulladások.
Hogyan zajlik a nephrológiai vizsgálat?
Legelső alkalommal a kórelőzmény felvételére kerül sor: az orvos kikérdezi a beteget a tüneteiről, panaszairól, vizeletürítési szokásairól, az ürített vizelet jellemzőiről, korábbi betegségeiről, jelenlegi esetleges gyógyszereiről, stb. A veseműködés vizsgálatához elengedhetetlen a laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálat, a vérnyomásmérés, a légzőrendszer és a szív fizikális vizsgálata. Ezek eredményétől függően kerül sor a további vizsgálatokra, például hasi ultrahangra és a vese ereinek áramlását felmérő Doppler-vizsgálatra, esetleg a vese szövettani vizsgálatához szükséges biopsziára.

Hogyan készüljek a vizsgálatra?
Különösebb előkészületre nincs szükség, fontos viszont, hogy a korábbi vizsgálati eredményeit, leleteit, a szedett gyógyszereinek listáját hozza magával. Ha aznap kerül sor a laboratóriumi vizsgálatokra is, akkor éhgyomorral érdemes jönnie és hozzon magával egy reggeli, ébredés utáni első vizeletből vett mintát is.

Mikor, milyen tünetekkel érdemes nephrológia szakrendelést felkeresnem?
A vese működési zavarai korai stádiumban alig okoznak tüneteket, tehát legtöbbször nem a beteg panaszai, hanem a laboratóriumi vizelet- és vérvizsgálat kóros eredményei jelzik (például vér, fehérje, üledék a vizeletben, emelkedett szérum karbamid, kreatinin értékek), hogy valami baj van.
Elégtelen veseműködés esetén ugyanis a szervezet méregtelenítése nem megfelelő, méreganyagok halmozódhatnak fel, felborulhat az ásványi anyagok és a hormonok egyensúlya is. Később jelentkeznek az érzékelhető testi panaszok, például vesetáji fájdalom, fáradékonyság, elesettség, végtagödéma, légzési nehezítettség. A nehezen beállítható, makacsul magas vérnyomásértékek esetében is tanácsos nephrológiai kivizsgálást kérni. A krónikus vesebetegség kockázatát növeli több immunrendszeri- és a cukorbetegség is, és az is, ha már valamelyik családtagja szenvedett veseelégtelenségben. Érdemes gyanú esetén is utána nézetni, mivel minél korábban diagnosztizálják, annál eredményesebben kezelhető, karbantartható.

A családomban már volt rá példa, én mit tehetek, hogy nálam ne alakuljon ki veseelégtelenség?
A krónikus vesebetegség megelőzéséhez illetve enyhítéséhez sokat tehet életmódjának kiegyensúlyozottabbá, egészségesebbé tételével. A testsúly kontrollálása egészséges táplálkozással (zsír, só, cukor és finomított liszt bevitelének korlátozásával), a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a megfelelő, napi legalább két liter folyadék fogyasztása, a rendszeres mozgás, aktivitás, a dohányzás és az alkohol kerülése – ezek mindenképpen sokat segítenek. Érdemes évente egyszer laboratóriumi vizsgálatra beutalót kérnie orvosától, akkor is, ha semmilyen panasza nincsen.