A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

A folyadékfogyasztás jelentősége

Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején aktuálisak voltak, de mára elavultak lehetnek. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

Emelje poharát az egészségére, az egészségéért!

Fejfájás, karikás szemek, petyhüdt bőr, gyengeség, enerváltság, székrekedés, altesti bajok: számos panasz hátterében egy egyszerűen elkerülhető probléma, a vízhiány áll. Ha kicsit jobban odafigyelnénk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, sok más mellett ezek a kellemetlenségek is megelőzhetők lennének.

A vizet nem véletlenül tekintik az ősi mitológiák az élet alapelemének, teremtő ősanyjának: az emberi szervezet létfontosságú alkotórésze. A vérkeringést fenntartja, gondoskodik a tápanyagok oldásáról, felszívódásáról és szállításáról, a méreg- és salakanyagok kiválasztásáról, kiürítéséről, a bőr rugalmasságáról és hűtéséről, a tüdő párásításáról, mozgásszerveink „olajozottságáról”, sejtjeink, szöveteink felépítéséről. A víz élettani funkcióit felsorolni is nehéz, testünk egészséges működése elképzelhetetlen a kiegyensúlyozott folyadékháztartás nélkül.

 

Napi nyolc pohár

Testünk mintegy kétharmadát víz alkotja, de ennek mennyisége nem állandó: a kilégzés párájával, a bőr pórusain át a verejtékezéssel, illetve a salakanyagokkal, a vizelettel és a széklettel naponta több liternyi víz távozik a szervezetből, amit pótolni kell. Természetesen a folyadékszükséglet az életkor és a testalkat szerint eltérő. Érthetően más mennyiségre van szüksége egy csecsemőnek és egy felnőttnek, és nem azonos a vízigénye egy kistermetű, vékony, illetve egy nagydarab, testes embernek sem.

Más körülmények, az élethelyzet (várandósság, szoptatás, idős kor stb.), a jellemző tevékenység is befolyásolja a folyadékigényt, így például a hormonális változások, az egészségi állapot, a testhő és a külső hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fizikai aktivitás mértéke és sok egyéb tényező is. Átlagosan 30 ml az a mennyiség, amelyet naponta testtömeg-kilogrammonként ajánlott elfogyasztani, vagyis egy 80 kilós felnőtt embernek napi 2,4 liter folyadékra van szüksége. Ezek szerint tudományosan is igazolható az a régi jó tanács, amely napi nyolc pohár vizet ajánl a jó egészséghez!

Intő jelek

Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszerűen elfelejtkezik az ivásról. Ismerős napirend: reggeli helyett felhajtunk egy kávét, bekapunk egy péksüteményt, a munkanapokon a gyors ebéd inkább száraz, ritkábban tartalmaz levest is, utána újra kávé következik, ami ráadásul még vízhajtó hatású is. Az eredmény tompa fejfájás, bágyadt, enervált hangulat, lendületvesztés, a bőrön megjelenő finom ráncok, a szem alatt sötét karikák, az összpontosítási képesség csökkenése, nyelvszárazság, kisebb mennyiségű, esetleg csípős vizelet.

Ha pedig valaki ezeket az első, figyelmeztető jeleket nem veszi észre, súlyosabb állapotba is kerülhet: a tartós folyadékhiány húgyúti panaszokhoz, veseproblémákhoz vezethet, a pulzus szaporább lesz, a folyadékháztartás egyensúlya felborul. A vízhiány, a kiszáradás egyben mindig a szervezet ionháztartásának zavarát is magával hozza, hiszen a verejtékezéssel, vizelettel együtt többfajta ásványi anyag is távozik, amely szintén pótlásra szorul. Sport, erős vagy hosszas fizikai aktivitás során a verejtékkel együtt elvesztett nátrium,-, kálium-, kalcium- és magnéziumsókat mielőbb pótolni kell, ellenkező esetben szédülés, vérnyomáscsökkenés, izomgörcs jelentkezik.

Vigyázzon a veséire!

Veséink feladata a felesleges folyadék illetve a méreganyagok kiválasztása a vérből. Létfontosságú szerveink tehát, de az egészségüket sokfelől fenyegetheti veszély. Vesekárosodást okozhatnak az anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség, a vérzsírszint megemelkedése, a magas vérnyomás, az érrendszeri károsodások és többek között a tartós folyadékhiány is. Megfelelő folyadékbevitellel támogatni tudja veséje működését: a bőséges vízfogyasztás segíti a vesét megtisztítani a szervezetet a sótól, a húgysavtól és a méreganyagoktól, ezáltal csökken a krónikus vesebetegségek kialakulásának esélye.

A szakemberek alapvetőnek tartják a napi 2,5 literes vízfogyasztást, mely csökkenti a vesefunkció romlását. Vesekövesség esetén kifejezetten ajánlott napi 2-3 liter víz elfogyasztása, így az újabb kő kialakulásának esélye csökkenthető. Romló veseműködés esetén kezdetben még inkább megnő a folyadékigény. Csak a veseelégtelenség késői stádiumában – amikor a vese már nem tudja kiválasztani a megfelelő mennyiségű folyadékot – lehet ártalmas a túlzott bevitel.

Víz, gyümölcslé, tea, leves

A napi két és fél liter folyadék soknak tűnhet, ha csupán vízzel akarjuk a szomjunkat oltani. Természetesen a folyadékbevitel és az ásványi anyagok pótlásának legegészségesebb, legegyszerűbb módja a tiszta csapvíz illetve az ásványvíz fogyasztása. A változatosság azonban segíthet abban, hogy valóban megfelelő mennyiségű folyadékot igyunk: sokféle tea, tejturmix, préselt zöldség- és gyümölcslé, leves szerepelhet az „itallapunkon”. A kávé és a szeszes italok azért nem szerepelnek ebben a felsorolásban, mert a koffeinnek és az alkoholnak jelentős dehidratáló, vízelvonó, vízhajtó hatása is van, így ezekkel éppen ellenkező hatást érhetünk el.

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó témák