A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

A titokzatos migrén

Sokakat érint a görcsös, lüktető, heves fejfájás, a migrén, ami nemegyszer olyan rosszullétet okoz, hogy napokra munkaképtelenné teheti áldozatát. Dr. Kovács Tibor neurológust, a Budai Egészségközpont szakorvosát arról kérdeztük, miről ismerhetjük fel ezt a fejfájástípust, és mit tehetünk az elkerüléséért és az enyhítéséért.

Aligha van még egy olyan testi jelenség, amelyre annyiféle, szemléletes kifejezés lenne a magyar nyelvben, mint a fejfájás: szúr, hasogat, szorít, görcsöl, belehasít, nyom, kalapál és így tovább. A szakemberek is többféle fejfájást különböztetnek meg?

A szakirodalom száznál több fajta fejfájást ír le: ismerünk primer (elsődleges) vagy másodlagos (tüneti) fejfájásokat, neuralgiákat, arcfájdalmakat is.

Ezért fontos, hogy az érintett megfigyelje visszatérő panaszainak körülményeit, jellemzőit, hiszen ezzel a jövőbeni fejfájásának kialakulásának megelőzését és a kezelését is nagyban segítheti. A sok fajta közül a tenziós és a migrén valamint a cluster típusú a legjelentősebb. A tenziós típus a leggyakoribb, amely jellemzően reggel még nem okoz panaszt, majd napközben erősödik, és különösen a homlok- és tarkótájon érzett tompa fájdalommal jár. A férfiak között gyakoribb a cluster típusú fejfájás, amely intenzívebb fájdalmat okoz, általában féloldalasan, a szemgödör környékén jelentkezik, rohamszerű hevességgel. Számos betegség tüneteként is szenvedhetünk fejfájástól, például fül-orr-gégészeti, szemészeti, fogászati betegségek, fertőzések, a nyaki gerincet érintő elváltozások, neurológiai betegségek is kiválthatják. A fejfájásfajták közül a migrén okozza a legtöbb panaszt. Ez a nőknél gyakoribb, az arra hajlamosaknál visszatérő rohamokban jelentkezik a féloldali, lüktető, nagyon intenzív fájdalom, szédülés, hányinger, látászavarok kíséretében, amely súlyosan rontja az életminőséget, a roham idejére többnyire munkaképtelenséget is okoz.

Sikerült már az orvostudománynak feltárnia, hogy mi okozza a migrénes rohamot?

Sok mindent tudunk a hajlamosító tényezőkről, de a migrén okait még nem sikerült teljesen kideríteni. Nagyjából minden tizedik embert érinti, de egy-egy családon belüli halmozódás megfigyelhető, tehát a hajlam örökölhető. Tudjuk, hogy az agy egyfajta működészavara során alakul ki a migrénroham, amikor az agyba vezető artériák először összeszűkülnek (az agy egyes területeire kevesebb vér jut) majd kitágulnak, és ingerlik a fájdalomérző receptorokat. Az érszűkület és tágulat kiváltó oka lehet a hormonális egyensúly felborulása, a szerotoninszint ingadozása, de lehet érfejlődési zavar vagy az érintett idegrendszerének túlérzékenysége is. Provokálhat migrénes rohamot egyes élelmiszerekre, vegyszerekre, vagy akár időjárási frontokra való túlérzékenység is, elősegítheti kialakulását a tartós stressz és az alvászavar is.

A migrénesek arról számolnak be, hogy általában megérzik a roham közeledtét. Tehetnek ilyenkor még valamit, hogy a súlyos rohamot elkerüljék?
A migrénes rohamok egy részét valóban megelőzik tünetek, a migrén ún. prodroma illetve  aura szakasza: röviddel a roham bekövetkezte előtt szélsőséges hangulatingadozás (feldobottság, levertség, ingerlékenység, tompultság), émelygés, borzongás, szemkáprázás, látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek. Ha felismerik a baj közeledtét, sokaknál idejében alkalmazott gyógyszerrel, kávéval, teával, sötét, csendes szobában való pihenéssel megelőzhető a heves roham.  Ha azonban a roham, az erős, lüktető fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, látászavarok, nagyfokú fényérzékenység kialakult, már sokkal nehezebb megállítani, és órákig, napokig is eltarthat.

Mit tanácsol azoknak, akik migrénre hajlamosak? Mit tehetnek azért, hogy a lehető legritkábban, vagy egyáltalán ne jelentkezzen a migrénes roham?

 Érdemes minden érintettnek megfigyelni, hogy az ő esetében milyen tényezők provokálják a migrént. Például sokaknál a tiraminban gazdag sajtok vagy a csokoládék, a nátrium-glutamáttal ízesített vagy a nitrátokkal kezelt élelmiszerek, füstölt húsok, zsíros ételek fogyasztása váltja ki a rohamot. Minden, amit az egészséges életmódért, kiegyensúlyozott táplálkozásért, rendszeres alvásért, szervezetünk megfelelő oxigénellátásáért, illetve a stresszkerülésért tudunk tenni, az a migrén elkerülésében is segíteni fog.

Azoknak, akik visszatérően szenvednek migrénes rohamoktól, ajánlatos mielőbb orvoshoz fordulni, aki alapos kivizsgálással kizárhatja az esetleges alapbetegséget, és segít kiválasztani a megfelelő gyógyszert a roham esetére. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is segíthetnek az enyhébb esetekbe, de erősebb rohamoknál vényköteles, speciálisan migrénellenes gyógyszerekre van szükség. Az orvosi vizsgálatra azért is szükség van, mert az új kutatások szerint a migrénesek körében gyakoribbak egyes pszichiátriai betegségek (depresszió, pánikbetegség, szorongás stb.) és nagyobb az agyi érkatasztrófa, a stroke kockázata is.

Kapcsolódó témák