A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Amit a kanyaróról tudni érdemes

A kanyaró, népies nevén vörös himlő világszerte elterjedt, erősen fertőző betegség, melyen a hatékony védőoltások megjelenése előtt a népesség zöme átesett 10 éves kora előtt. Gyermekközösségekben járvány esetén az oltatlanok, és a betegséggel korábban nem találkozók között akár 90%-os is lehet a megbetegedési arány. A betegségen átesettek azonban hosszú, sokszor életen át tartó védettséget szereznek az újra fertőződés ellen. Dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus szakorvost arról kérdeztük, van-e okunk félni a járványtól és érdemes-e felvennünk a kanyaró oltást, ha eddig még nem kaptunk?

Hazánkban a védőoltásoknak köszönhetően a betegség szinte elfeledett, Ferenci Tamás (BCE) adatai szerint 1989 óta napjainkig 200 alatti esetszámot regisztráltak országosan. A fejlett országokban - hozzánk hasonlóan - ugyancsak szórványos az előfordulása. Belgiumban, Franciaországban és Svájcban az oltásellenes mozgalmak hatására jelentősen csökkent a beoltott gyerekek létszáma. Ennek következtében ezekben az országokban folyamatosan észlelnek kisebb-nagyobb járványokat. A közelmúltban Romániában jelentettek halmozott számban megbetegedéseket, mely a március 4-én Makón diagnosztizált esetekkel együtt igen erős média visszhangot váltott ki hazánkban.

Hogyan terjed a kanyaró?

A kórokozó egy a paramyxovírusok családjába tartozó RNS vírus, mely elsősorban cseppfertőzés útján terjed. A nyálcseppekben lévő kórokozók a szoba levegőjében elkeverednek, és a fertőző betegtől távol is bekerülhetnek a légutakba, esetleg a szem kötőhártyájába, előidézve ezzel a megbetegedést. A nyálkahártyára került vírus a hámsejtekben és a nyirokcsomókban igen gyorsan elszaporodik, és tömegesen kerül a véráramba. Szerencsére a vírus igen érzékeny, így szabad levegőn néhány nap alatt elveszíti fertőzőképességét.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A 9-11 napos lappangási időszak vége felé kezdetben általános tünetek jelentkeznek:

Az ezt követő időszakot a nyálkahártyák hurutos elváltozása uralja:

  • a torok lobossága, torokfájás
  • Koplik-foltok (a szájnyálkahártyán apró sárgás felrakódások jelennek meg)
  • a kötőhártya gyulladt (fénykerülés)
  • köhögés, rekedtség, orrfolyás jelentkezik
  • láz igen magas, a beteg általános állapota tovább romlik

A fertőzést követő 14. nap körül jelennek meg a jellegzetes kiütések a fül mögött, melyek a halántékra és az arcra terjedve végül napokon belül a teljes testet elborítják. A vöröses, kiemelkedő kiütések néhány milliméteresek, maximum lencsényiek, nyomásra átmenetileg eltűnnek, a bőrfelületen egyenetlenül oszlanak el. Kb. 4-5 nap után barnásan elszíneződnek, enyhe hámlás léphet fel, majd nyom nélkül eltűnnek. Ezzel együtt a magas láz is egyik napról a másikra megszűnik.

A betegség lefolyása lehet egészen enyhe (abortív), ha részleges védettség áll fenn a vírussal szemben, míg az alacsony oltási kultúrával rendelkező országokban gyakori a rosszindulatú, toxikus forma, ami nem ritkán halálos kimenetelű.

Milyen szövődményekkel járhat a betegség?

Főleg az oltatlan népességben előforduló toxikus változatnak jelentkeznek súlyos szövődményei, melyek közül a legsúlyosabb az agyvelőgyulladás. Az érintett nyálkahártyák bakteriális felülfertőződése eredményeképpen a felső és alsó légutak, valamit a tüdő gyulladása - vírusos tüdőgyulladás - kötőhártya gyulladás, illetve gyomor-, arcüreg- és szívizomgyulladás is kialakulhat.

Hogyan kezelhető a kanyaró?

A tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A beteg általános állapota már a kezdetekkor igen aggasztó, így szerencsére kevesen bízzák magukat a házipatikára. Az orvos, a járványügyi helyzet, az oltás hiánya és a nyálkahártyák elváltozásai alapján (Koplik-foltok) már a jellegzetes kiütések megjelenése előtt is diagnosztizálja a betegséget.

Kanyaró gyanúja esetén fontos a beteg elkülönítése a fertőzés átadásának elkerülése érdekében. Mivel specifikus gyógyszer nem áll rendelkezésünkre, a terápia a tünetek kezelését jelenti. Az ágynyugalom, a fokozott folyadékbevitel, a magas láz csillapítása általában elégséges szokott lenni, és a betegség egy-két hét alatt spontán gyógyul. Amennyiben szövődmények jelentkeznek, az orvos antibiotikum kúrát írhat elő.

Miért fontos a kanyaró elleni védőoltás?

védőoltások szerepe kettős:

  • a kialakuló immunitás miatt a betegség általában nem fejlődik ki
  • amennyiben mégis, az enyhe kórlefolyású

100%-os védettség nem létezik, de ha mégis megbetegednénk, a vakcina hozzásegít ahhoz, hogy a betegség súlyos (toxikus morbilli) formája ne alakulhasson ki.

(Az oltási statisztikáról bővebben itt olvashat: www.oth.hu, www.oltasbiztonsag.hu, http://vedooltas.blog.hu/2017/03/06/ki_vedett_a_kanyaro_ellen).

A hazai népesség általános egészségügyi mutatói ugyancsak kedvezőek a fejlődő országokéhoz képest, így eleve erősebb szervezettel állunk a kihívások elé.

Jogos-e a médiát uraló pánikhullám?

A kanyaró súlyos szövődményekkel, és akár halálos kimenetellel is végződhet. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy az akár 5-10%-ot elérő halandóság olyan országokban fordul elő, ahol nemzedékek óta nincs védőoltás, súlyos az alultápláltság, és pl. az AIDS is igen gyakori.

Hazánkban 1969 óta oltják a népességet, és azóta járvány nem tudott kialakulni. Természetesen folyamatosan fejlődik az oltási stratégia és a vakcinák is, tapasztalati alapon 1989- től a 11 évesek ismétlő oltásban részesülnek.