A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Megkétszereződhet a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma

A várható életkor emelkedésével együtt növekszik több olyan betegség előfordulása, amely elsősorban időskorra jellemző. Ilyen a Parkinson-kór is. E kevésbé ismert degeneratív idegrendszeri megbetegedésről a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosát, dr. Béla Zsuzsanna neurológust kérdeztük.

A Parkinson-kór majdnem annyira rettegett betegség, mint az Alzheimer, de ha lehet, még annál is kevésbé ismert. Milyen jellegű ez a betegség és mennyire gyakori?

Parkinson-kór egy lassú előrehaladású, progresszív degeneratív idegrendszeri betegség, az agysejtek károsodásával jár. A fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelése csökken, ami elsősorban a mozgásszervek működésére hat: a végtagok merevebbé válnak, remegnek, a mozgás lassul, a testtartás megváltozik. Az agysejtek pusztulása előrehaladott állapotban a memória gyengülését is eredményezi, a beteg állapota folyamatosan romlik.

A betegség többnyire  a negyven évesnél idősebbeknél jelenik meg, de előfordult már jóval fiatalabb korban is, például  az ismert kanadai színésznél, Michael J. Foxnál harmincéves korában fedezték fel. A Parkinson-kór pontos okát nem sikerült megállapítani, de az agynak a mozgás és az izomtónus szabályozásáért felelős, feketeállomány nevű területének károsodása, egy ingerületátvivő anyag, a dopamin szintjének csökkenése, és rendellenes sejtek, az ún. Lewy-testek megjelenése áll a hátterében. A megbetegedés Európában mintegy másfélmillió embert érint, és az elérhető életkor növekedésével egyre gyakoribb, az esetszám 2030-ra a mostaninak a duplájára nőhet.

Milyen tünetek esetén kell Parkinson-kórra is gondolni?

Jellemző a mozgás lelassulása, a végtagok remegése nyugalmi helyzetben is, és merev izomzat, görnyedt testtartás, csoszogó járás, egyensúlyzavar, fokozott verejtékezés, nyálelválasztás, depresszió alakul ki. Romlik, görcsössé, apró betűssé válik az íráskép, beszédzavarok jelentkezhetnek. Más szervek működési zavarai is előfordulhatnak, így például emésztési problémák, a szaglás romlása, bőrelváltozások, szexuális problémák, székrekedés, inkontinencia. Pszichés és mentális tünetekkel is járhat: fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavarok, a reakcióidő növekedése, memóriaproblémák, előrehaladott állapotban pedig zavartság, demencia is kialakulhat.

Nemrégiben a színes hírek között jelent meg, hogy egy ápoló szokatlan módon segít felállítani a diagnózist: a betegek bőrének illata alapján „kiszagolja” a diagnózist. Lehet ennek tudományos alapja?

Az eset egy skóciai férfibeteggel történt. A felesége, aki ápolónő volt, évekkel a diagnózis előtt felfigyelt a férje megváltozott testszagára, és jóval később, amikor Parkinson-kóros betegekkel dolgozott, rajtuk azonosította ugyanazt a kipárolgást. Ma manchesteri és az edinburghi egyetem kutatói dolgoznak azon, hogy ennek a jellegzetes szagnak az okát megfejtsék, hátha a csak a Parkinson-kóros páciensekre jellemző molekulák azonosításával közelebb kerülhetnek a betegség szűrésének lehetővé tételéhez.

 

Mi várható, mivel kell szembenéznie a betegnek a diagnózis hallatán? Milyen lehetőségek vannak a Parkinson-kór gyógyítására?

A Parkinson-kórt az orvostudomány ma még nem képes gyógyítani, de a karbantartásra, a tünetek kezelésére egyre több a lehetőség, így a betegek kilátásai javultak. A kezelés a betegkora, állapota, stádiuma, tünetei alapján személyre szabott.

A gyógyszeres kezelés a dopaminszint növelését célozza, ezen kívül mély agyi stimulációval, ún. „agyi pacemaker” beültetésével, a dopamintermelő sejtek transzplantációjával és génterápiával is folynak kísérletek.

A beteg és a környezete hogyan segíthet a Parkinson-kór kezelésében?

A mozgásképesség megőrzéséért szükség van rendszeres mozgásra, az általános frissítő, erősítő mozgásformák, a gyógytorna mellett legjobb, ha a mozgáskoordinációt növelő, az egyensúlyérzéket karbantartó, az izommerevséget oldó gyakorlatokra is sor kerül. Ajánlható a jóga vagy a taj chi, a fizikoterápia és a masszázs is. A szaglás romlásával csökken a beteg étvágya, ezért figyelni kell a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra, hogy ne veszítse el az erőnlétét.  A beteg otthonát tanácsos úgy átrendezni, hogy a beteg a bizonytalanabbá, sutábbá váló mozgása, romló egyensúlyérzéke mellett se legyen veszélyben. Például csúszásgátlókkal védeni a szőnyeget, eltávolítani a felesleges, balesetveszélyes dísztárgyakat, kapaszkodókat felszerelni a fürdőszobában stb.

Kapcsolódó témák