A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Bemutatjuk dr. Kárpáti Róbertet

Örömmel jelentjük be, hogy dr. Kárpáti Róbert pszichiáter és neurológus csatlakozott a csapatunkhoz! Doktor urat arra kértük, hogy meséljen szakmai életéről, és hogy mivel fordulhatnak hozzá a páciensek a Budai Egészségközpontban.

Meséljen a szakmai előmeneteléről, eredményeiről!

A Budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiztem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomámat. Végzés után az egyetem Neurológiai Klinikáján kezdtem dolgozni és neurológus szakorvos képesítést szereztem 1994-ben. Ezt követte az egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján szerzett pszichiátria szakvizsga 1998-ban. 1999 és 2000 között a New York University Pszichiátriai Kutatóintézetében dolgoztam tudományos kutatóként. 2002 óta vezetem a Fejér Megyei Szt. György Egyetemi Oktatókórház Pszichiátriai Centrumát, voltam Országos Pszichiáter Szakfelügyelő főorvos, jelenleg az Eseti Minőségügyi Szakfelügyelő Főorvos vagyok a Pszichiátria Szakterületén. 2015-ben Pszichiátriai Rehabilitációból szereztem szakképesítést. 2019-ben pedig megkezdtem a magánrendelésemet a Budai Egészségközpontban.

Miért döntött úgy, hogy neurológiai és pszichiáteri szakvizsgát is szerez?

Már a Neurológiai Klinikán eltöltött éveimben megfigyeltem, hogy a psziché mennyi neurológiai betegség hátterében fellelhető. Ez volt a döntő ok, ami miatt pályáztam a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika rezidensi állására, már neurológus szakorvosként. De a mai napig dolgozom neurológusként is, követem a szakirodalmat és továbbképzéseken is részt veszek.

Van valamilyen speciális szakterülete?

A neurológiai és pszichiátriai kórképek mellett speciális szakterületem a sportlélektani felkészítés utánpótlás korú és élsportolók számára. Számos élsportolóval dolgozom, mint mentális felkészítő, többek között Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívóval, illetve az FTC labdarúgói mellett sportpszichiáterként tevékenykedem.

Hogyan zajlik a sportlélektani felkészítés?

Főleg olyan sportolókkal dolgozom, akik komoly célokat fogalmaznak meg a sportkarrierjükkel kapcsolatban. Magam is versenyszerűen vívtam, egy alkalommal az orvosok között sikerült párbajtőrvívásban világbajnoki címet is szereznem, tehát nagyjából tudom, hogy mi zajlik egy sportoló fejében téthelyzetben. Néha azonban számos tényező megzavarhatja a sportoló sikerhez vezető útját, pl. koncentrációs problémák, önbizalom ingadozások, teljesítmény szorongás és sok egyéb más nehézség. A sportpszichológia eszköztárát használva próbálok nekik segíteni.

A sportolókon kívül az átlagembernek is fontos lehet, hogy “fejben erős” legyen.

Számos lelki zavar képes olyan érzést kelteni az emberben, hogy nem erős fejben. Ilyen esetben okokat keresek és ha ezeket közösen megtaláltuk, akkor már sokkal egyszerűbben meg fogjuk találni a megoldáshoz vezető utat is. Sok ember kerül a hétköznapi életben „téthelyzetbe”. Ez ugyanúgy vonatkozik a munkára, mint a magánéletre. A sportpszichológia módszerei alkalmazott pszichológiai módszerek, tehát sok elemét át lehet vinni az átlagemberek mindennapi problémáinak megoldására.

Milyen problémákkal kereshetik fel a páciensek a Budai Egészségközpontban?

Nagyon sokféle problémával kereshetnek, csak, hogy egy párat említsek: depresszió, szorongás, alvászavarok, időskori neuro-pszichiátriai kórképek, skizofrénia, párkapcsolati krízisek, neurológiai betegségek, sportlélektani problémák, akár utánpótlás korú gyerekek részére is.

Mi történik a konzultáció során?

A konzultációk döntően a problémák feltárásából, szükség esetén neuro-pszichológiai/pszichiátriai tesztek elvégzéséből állnak és természetesen terápiás tanácsokat is kap a kliens. A komplex kezelés pszichoterápiát és szükség esetén gyógyszeres terápiát jelent. Leggyakoribb problémák a szorongások, fóbiák, hangulati eltérések, valamint a demenciák. Úgy vélem, hogy akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha a pszichés probléma már a mindennapi életvitelt nehezíti meg vagy lehetetleníti el. 

Kapcsolódó témák