A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Visszafojtott lélegzet – mire figyeljünk, ha asztmás a gyermekünk?

A 2018-as The Global Asthma Report felmérés szerint világszerte több mint 340 millió ember szenved asztmától, Magyarországon pedig körülbelül 300 000-en küzdenek vele, és ez a szám folyamatosan nő. A gyerekek körében ez a leggyakoribb krónikus légúti betegség, globálisan 5-10 százalékukat érinti. A minden év május első keddjén megrendezett Asztma Világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont a betegség kiváltó okaira, tüneteire és gyógymódjaira hívja fel a figyelmet, ezúttal a gyerekek szemszögéből.

Fullasztó tünetek

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. „A gyulladás következménye a megnövekedett légúti érzékenység, amelyet kiválthat por, meghűlés, légúti fertőzés, dohányfüst vagy egyéb légszennyezés, időjárás-változás, de még egy szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés megterhelés is. Ráadásul a betegségre való hajlam öröklődhet is. Emellett gyakori az allergiás eredetű asztma, amikor valamilyen légúti allergén – pollen, penész vagy poratka, állati toll- vagy szőr – váltja ki a légúti gyulladást. Az érintett gyerekek ilyenkor szaporábban, nehezen veszik a levegőt, köhögnek, illetve zihál, sípol a tüdejük, légszomjjal küszködnek és mellkasi szorításra panaszkodnak. Fontos, hogy a szülők résen legyenek, mert olykor roham nélkül is kialakulhat asztma. Ezekben az esetekben arra kell felfigyelni, hogy a gyermek fáradékonyabb, rosszabbul alszik a szokásosnál, romlik az iskolai teljesítménye, továbbá megterhelőbb számára a mozgás, kapkodva veszi a levegőt és gyakran köhög” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa.

A tünetek megjelenése, súlyossága és gyakorisága egyénenként eltérő. Van, akinél az asztmás rohamokat fizikai aktivitás váltja ki, illetve jellemző, hogy az éjszaka során súlyosbodnak a tünetek. A nemeket tekintve a kisfiúk között jellemzően több az asztmás, de felnőttkorra kiegyenlítődik a nemek aránya.

Készenlétben

A szülők számára előnyt jelent, ha tudomásuk van gyermekük betegségéről, hiszen akkor nem éri váratlanul őket egy esetleges asztmás roham, amely esetén az első teendő, hogy gyors hatású hörgőtágító gyógyszert adjunk a gyereknek. Sokat számít a szülők higgadt, megnyugtató viselkedése is ilyenkor, mert az idegesség, a stressz tovább súlyosbíthatja a rohamot. Ha viszont gyermekünknél még nem diagnosztizálták az asztmát és így nem is tudunk róla, váratlan roham esetén a legjobb azonnal orvoshoz fordulni, és megpróbálni megnyugtatni a kicsit.

„A szakorvos a betegség mértékének megfelelően állítja be a gyermek gyógyszeres kezelését. A súlyos asztmásoknak folyamatosan, naponta kell szedniük a gyógyszereket, de emellett az is fontos, hogy az orvos segítségével beazonosítsuk és elkerüljük azokat a kiváltó tényezőket, amelyek irritálják a légutakat. Érdemes feljegyezni a tapasztalt tüneteket és konzultálni róluk” – emelte ki a Budai Egészségközpont szakorvosa.

Mai tudásunk szerint az asztma nem gyógyítható, de orvosi kontrollal jól kezelhető, és az általa javasolt gyógyszeres, illetve életmódbeli tanácsok betartásával teljes életet élhet az asztmás beteg. A tünetek időszakos vagy végleges megszűnése függhet a környezeti változásoktól és a szervezet fejlődésétől, átalakulásától is. A légúti gyulladásra való hajlam azonban mindig jellemző lesz az asztmásokra, ezért erre egy életen át ügyelniük kell.

Sportolás asztmával?

Sokan úgy gondolják, hogy egy asztmás gyerek jobb, ha felmentést kap testnevelésből. Ám ez tévhit, mivel jól beállított gyógykezelés mellett, fokozatos bemelegítéssel a mozgás jótékony hatású, sőt előnyös is lehet az asztmásoknak. Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nem megfelelően kontrollált. A sport nagy előnye, hogy a fizikai aktivitás segít megőrizni a tüdő rugalmasságát, erősíti azt, és megelőzhető vele az elhízás is, ami azért fontos, mert az asztmagyógyszerek a túlsúlyos betegeknél kevésbé hatékonyak. Asztma esetén végezhető sportok pl. a jóga, a sétálás, a kerékpározás, a tenisz és az úszás. 

Ha kíváncsi rá, mennyire valószínű, hogy Önnek vagy gyermekének asztmája van, töltse ki a Webbeteg és a Budai Egészségközpont közös asztmatesztjét.

Kapcsolódó témák