A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Dr. Varga Péter Pál a járvány jövőjéről: a fegyelmezettségen sok múlik

Dr. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója június 27-én interjút adott a portfolio.hu-nak, amelyben áttekinti az elmúlt időszak népegészségügyi vonatkozásait, illetve a járványhelyzet indukálta változásokról beszélt. A Portfolión megjelent interjút teljes terjedelmében közöljük.

A lakosság és az egészségügyi ellátórendszer dolgozóinak fegyelmezettsége kulcstényező a járvány lefutása szempontjából - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapító-ügyvezetője azt is előrevetítette, hogy a jövőben az egész országban átalakul az intézményi ellátási rend. Emellett arról is beszélt, hogy minek kellene megtörténnie az állami ellátórendszerben, ugyanis a járvány miatt elhalasztott beavatkozásokat vissza kell pótolni és újra kell szervezni.

Varga Péter Pál szerint a korábbiakhoz képest új jelenséghez kell hozzászokni, a jövőben egy állandósuló járványhelyzetben kell mindenkinek tovább folytatnia az életét. A járvány-veszélyeztetettség mostantól együtt él velünk, függetlenül attól, hogy az átfertőzöttség milyen fokú és hogy lesz-e ősszel újabb hulláma a koronavírusnak – mondja a BEK alapítója.

A kilátások kapcsán két fontos külső adottságra hívta fel a figyelmet:
  • Európában nem volt homogén az érintettség (mint ahogy jelentős szórással ugyan, de lényegében az USA egész kontinentális területén). Voltak olyan régiók, amelyeket sokkal jobban sújtott a járvány, hozzájuk képest a magyar helyzet nagyon visszafogott volt.
  • Az egészségügyi ellátórendszerek (és ezen keresztül természetesen a betegek) hogyan vészelték át a helyzetet, milyen nemzeti adottságok vezettek oda, hogy egyesek kiválóan vizsgáztak (pl. a németek), míg más országokban az ellátórendszer teljesítőképességét messze meghaladta a járvány teremtette ellátási igény.
Fontos szempont, hogy a nemzeti ellátórendszerek hogyan biztosították a lakosság alapellátását és az elektív terápiás ellátások szervezését. Egyes országokban ezt a járvány-ellátással párhuzamosan próbálták végezni, másutt (például idehaza) a járvány hónapjai alatt definitive felfüggesztődött ez az ellátási forma. Az állami tulajdonú intézményrendszer mellett a magánintézetek is csak az akut és sürgősségi ellátásokat végezhették, egyértelmű miniszteri és tiszti főorvosi utasítások mentén zajlott az aktuális ellátás az országban.

A járvány jövőbeni alakulása szempontjából szerinte a lakosság és az ellátórendszer dolgozóinak fegyelmezettsége lesz a kulcstényező.

Egyrészt az intézményi dolgozók fegyelme nem hagyhat alább, s az intézményvezetők hangsúlyozott felelőssége a folyamatos készenlét fenntartása, indokolt esetben dolgozói szűrővizsgálatok elrendelése vagy pl. a rendszeres dezinficiáló takarítások gyakoribbá tétele. Nem kétséges, hogy az intézményi ellátási rend az egész országban átalakul, a tömeges rendelőintézeti várakozások, vagy a zsúfolt fekvőbeteg-osztályok fenntartása kérdésessé válik.

Az állami oldal

A magyar közfinanszírozott egészségügy kapcsán kifejtette, hogy mivel a járvány miatt az elektív ellátás megállt, a következő hónapokban számolni kell az igények újralistázásával, a várólisták és előjegyzési listák reorganizációjával. A már jócskán érzékenyített lakosság részéről az elégedetlenség fokozódásával számolni kell, diszpécsereink ezt a mindennapokban alaposan megtapasztalják. A járvány miatt bevezetett elővigyázatossági intézkedések hosszabb távon velünk maradnak, így a távolságtartás, a beléptetés, a telefonos előszűrés. A járvány előtti kapacitások újragondolása sürgető feladat, amit az állami ágazatvezetésnek és a finanszírozónak mihamarabb el kellene végeznie - véli a BEK alapítója.

Mindeközben a megújuló napi terhelés mellett az elhalasztott műtéteket és egyéb ellátásokat vissza kellene pótolni, ám az ehhez jelenleg biztosított NEAK-ellátmány (3 havi átlag finanszírozás összege) biztosan nem elegendő. Az ellátási igények kielégítésére jelentős többletmunkára van szükség, ez a megfelelő finanszírozás elmaradása esetén intézményi szinten bizonyosan nem lesz megszervezhető. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egészségügyi dolgozók (respektálva az egyszeri jutalom összegét) fizetésük átfogó és hosszú távú rendezésére várnak (lásd pl. a Magyar Orvosi Kamara minapi felhívását, amiben eltanácsolja az orvosokat az önkéntes többletmunka vállalásától).

És a magánoldal

Varga Péter Pál beszélt az Budai Egészségközpont magánszolgáltatói lábáról is. Elmondása szerint ezen a területen jelentős árbevétel-kiesést kellett elszenvedniük, s szigorú költség-takarékossággal tudták csak átvészelni a járványhelyzetet. Tulajdonosi döntés alapján minden munkahelyet megtartottak, nem bocsájtottak el senkit sem. A munkaszervezésben jelentős részt kapott az otthoni távmunka, amiből egy részt biztosan megtartanak a továbbiakban is.

Arra a kérdésünkre, hogy mi változhat a koronavírus-járvány lecsengése után, úgy felelt a gerincsebész, hogy a telemedicina és a betegek számára biztosított prevenciós ismeretterjesztés rövid idő alatt lépett szintet, s önálló tevékenységi körré vált a cégen belül. Tájékoztatása szerint komoly mértékben növekedett az a koncentrált digitális tudásanyag (egyfajta tudástár), amelyeket a betegek részére évekkel ezelőtt kezdtek felépíteni, s a járványidőszakban pedig a dolgozók jelentős része ennek bővítésében vett részt.

Azt is látjuk, hogy a lakosság körében erősödött az öngondoskodási szándék, s ez a tendencia a magán egészségbiztosítást kínáló biztosítótársaságok részéről is tapasztalható - fejtette ki.

Nemcsak a vállalati HR, de a magánemberek is jobban érdeklődnek a különböző egészségbiztosítási formák iránt, kifejezetten a minőségi betegellátás utáni igények finanszírozása céljából - érzékeltette Varga Péter Pál.