Stapes műtét (explorativ tympanotomia)

Az alábbi fül-orr-gégészeti beavatkozás 2025 első negyedévétől lesz elérhető a magánkórházi osztályunkon.
 

A fül a hallás szerve,a külsőfül és a középfül vezeti be a hangot a belsőfülhöz. A külsőfül részei a fülkagyló és a hallójárat. A hallójáratot a középfültől a dobhártya választja el. A középfülben található a hallócsont-láncolat (kalapács, üllő, kengyel), mely a hangátvitelt biztosítja a belsőfül felé. A középfül üregrendszerének egy része a csecsnyúlványban található, a fül mögött.

A fülkürt révén a középfül az orrgarattal van összefüggésben. Nyeléskor a fülkürt megnyílik – ennek a rendszernek a középfül légnyomásának kiegyenlítésében van szerepe (hegyre autózáskor vagy repüléskor érezhetjük a füldugulást, és nyeléskor a dugulás megszűnését.).

A belsőfület a csiga, a csontos és hártyás labirintus, valamint a halló- és egyensúlyozó agyideg végelágazódásai és dúcai alkotják. A labirintus az egyensúly fenntartásáért, a csiga a hallásért felelős.

Mi az az otosclerosis?

Az otosclerosis a halántékcsontot érintő, örökletes jeleket is mutató csontosodási zavar, melynek az a lényege, hogy kórosan átépül a csontozat a belső fül csontos tokjának megfelelően. Ennek a folyamatnak az lesz a következménye, hogy a legbelső hallócsont, a kengyel (stapes) talpa mellső peremének megfelelően egy jellegzetes, kóros növedék miatt fixáció jön létre, mely akadályozza a hangenergiának a belső fülbe jutását.

Leginkább hangvezetési zavarról van tehát szó, idővel azonban a hallóideg érintettsége is kialakulhat, így aztán a halláscsökkenés kevertté válik. (Ez lehet vezetéses és idegi.)  A halláscsökkenés súlyos fokú is lehet, így akadályozhatja a mindennapi életvitelt. Legtöbbször az egyik oldalon indul a folyamat, azonban nem ritkán idővel mindkét fül érintett lehet. Teljes megsiketülésre nem kell számítani, de az életminőséget a betegség jelentősen ronthatja. 

Hogyan hallunk?

A hallásélmény kialakulása egy bonyolult folyamat eredménye, melynek során a fülünk a hanghullámokat elektromos szignálokká alakítja, ezek az impulzusok aztán a hallóidegen keresztük az agykéreg egy meghatározott területére jutnak, és hallásélményként reprezentálódnak.

A fülünk 3 részből áll: külső fül, középfül és belső fül.  A hanghullámok a hallójáraton keresztül érik el a középfület,  melynek határa a dobhártya.  A dobhártya rezgéseit 3 kicsi kis csontocska (kalapács, üllő és kengyel) továbbítja a belső fül egyik ablakába, az ovális ablakba, itt helyezkedik el a kengyel talpa. A talp mozgásai megmozgatják a csiga alakú belső fül folyadéktartalmát, s ez a mozgás áttevődik a csiga felső és alsó folyadékjárata között található középső folyadékjáratra, melyben a hallószerv (Corti szerv) van.

A Corti szerv a három sorban elhelyezkedő külső szőrsejtekből, s az egy sorban található belső szőrsejtekből áll.  A hanghullámok által indukált elektromos impulzusok a szőrsejtekben alakulnak ki, s a szőrsejtekhez kapcsolódó idegvégződések segítségével a hallóidegen át jutnak el az agykérgi hallóközpontba, ahol hallásélményként jelennek meg.

Különféle hangok a belső fül különböző részeit stimulálják, a központi idegrendszer szerepe az, hogy a különböző erősségű és frekvenciájú hanghullámokból keletkezett elektromos impulzusokat hallásélménnyé alakítsa.

A hallószerv működésének megértéséhez javasoljuk az alábbi videót:

Hogyan okoz az orosclerosis halláskárosodást?

Attól függően, hogy a hallószerv mely struktúrája érintett, az otosclerosis többféle halláskárosodást okozhat. Általában a kóros csontátépülés a kengyel talpának mellső részét merevíti meg először, ezáltal hangvezetési zavart okoz. Ilyenkor a hangenergia csak korlátozott mértékben jut el a belső fülbe. Ilyenkor tisztán hangvezetéses zavarról beszélünk.

Vannak esetek, amikor az otoscleroticus csontelváltozásból a belső fül folyadéktereibe felszívódó kóros anyagok (pl. fehérjék) károsítják a szőrsejteket is, ekkor idegi jellegű halláscsökkenés is társul a hangvezetési zavarhoz: ebben az esetben kevert típusú halláscsökkenésről van szó.

Mi okozza az otosclerosist?

A  valódi okot illetően nem ismerünk minden igényt kielégítő alapos magyarázatot. Az kétségtelen tény, hogy egyes családokban főleg a hölgytagok gyakrabban érintettek. Az öröklődés domináns jellegű, de a környezeti tényezőknek is szerepe van abban, hogy kiben nyilvánul meg a vezetéses halláscsökkenés.

Számos beteget ismerünk, akiben radiológiailag ki lehet mutatni a csontelváltozást, de nincsenek, vagy alig vannak halláspanaszaik. Az is ismert klinikai tapasztalat, hogy elsősorban 20-40 éves életkorban jelentkeznek a tünetek, és például hölgyeknél a terhesség felgyorsíthatja a kengyel megmerevedését.

Azt is tudjuk, hogy előzetes kanyaróvírus-fertőzés kapcsolatba hozható az otosclerotikus folyamattal, és főleg a kaukázusi (fehér faj) népcsoport érintett. Afrikában az otosclerosis ritkaságszámba megy.

Milyen tünetei vannak az otosclerosisnak?

A leggyakoribb tünet a halláspanasz. A halláscsökkenés lassan, fokozatosan, évek során alakul ki. A betegek először azt tapasztalják, hogy az alacsony frekvenciájú szavakat nem értik, majd a suttogó beszéddel van gondjuk. Érdekes módon, a betegek zajban jobban hallanak, ugyanis ekkor mindenki megemeli a hangerejét. A betegek egy része panaszkodhat továbbá fülzúgásról, szédülésről, vagy enyhe egyensúlyi zavarokról.

Hogyan diagnosztizáljuk az otosclerosist?

A betegvizsgálat során a fül-orr-gégész feladata, hogy a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek jelenlétét kizárja. A mikroszkópos fülvizsgálatkor a dobhártya ép, a dobüregben levegő van, viszont a dobhártyán át az aktív otoscleroticus elváltozás vöröses színben áttűnhet. A hallásvesztés típusát és mértékét az audiológus kolléga határozza meg. Az audiogram formája a klinikus számára megerősítheti a diagnózist.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ép dobhártya mellett észlelt vezetéses halláscsökkenés nem feltétlenül jelenti az otosclerosis diagnózisát: helyesebb kengyel fixációról beszélni, aminek oka valóban igen gyakran leggyakrabban az otosclerosis.

A diagnosztikát illetően egyre többen részesítik előnyben a műtét előtti con-beam CT vizsgálatot, mely magas szenzitivitással megerősítheti az otoscleroticus góc jelenlétét.

Hogy zajlik a kengyel műtét (az explorativ tympanotomia)?

Stapes (kengyel) műtét során a hallójáraton belül ejtett bőrmetszés után, a hallójárat bőrének felemelése és a dobüreg megnyitása után, operációs mikroszkóp alatt dolgozunk. 
Meggyőződünk a stapes (kengyel) merevségéről, oldjuk a kengyel és az üllő közötti ízületet, lézerrel átvágjuk a stapes szárait, és eltávolítjuk a stapes szuperstruktúráját. Apró nyílást készítünk lézerrel, fúróval vagy tágító sorozattal a stapes talpán.

Méretre szabott protézissel pótoljuk a stapest, úgy, hogy a protézis egyik végét felakasztjuk az üllő hosszú szárára, másik végét pedig a stapes talpán lévő nyílásba helyezzük. A protézist lézer segítségével rögzítjük az üllő hosszú szárához.

A lézeres műtét előnye az, hogy kevesebb a vérzés, jobb halláseredmény várható a magas frekvenciákon, kevesebb manipulációt kell végezni a hallócsontláncolaton.

A kengyel műtét befejezése után a sebet varratokkal zárjuk, a hallójáratba tampon kerül. Fedőkötést helyezünk végül a sebre.

A stapedotomia műtéti animációja az alábbi videon nézhető meg: