A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Tályog feltárás

Tályog feltárása, sipolyjárat, sipolynyílás kiírtása, kimetszése

A gyulladás során kialakult gennyel telt üreget nevezzük tályognak, melynek tartalma a pár nap alatt sokszor spontán kialakuló sipolynyíláson keresztül ürül ki. A tályogból sipolyjárat vezet a nyílásig, ez több centiméter hosszú és szerteágazó is lehet.

Melyek a tályog kialakulásának okai?

A tályog leggyakrabban bakteriális fertőzés következtében alakul ki. A védekezés természetes módja, hogy az immunrendszer aktiválódik, és a fertőzött gyulladt szöveteket elzárja, majd az elhalt baktériumokból, szövettörmelékből, immunsejtekből váladék (genny) alakul ki.

Melyek a tályog tünetei?

A bőr és bőr alatti szövetekben kialakuló tályogok általában látható, tapintható elváltozásként gyorsan felismerésre kerülnek, jellegzetes gyulladásos jelek kísérik: bőrpír, fájdalom, duzzanat, funkcióvesztés/zavar. „Belső” (pl.: hasüregi, mellkasi stb.) tályogok számos tünetet produkálhatnak, de időszakos panaszmentesség is előfordulhat.

Hogyan diagnosztizáljuk a tályogot?

A testfelszínen kialakuló tályogok fizikális vizsgálattal diagnosztizálhatók, de szükség lehet ultrahang- vagy CT-vizsgálatra a kiterjedés pontos meghatározása céljából. Belső tályogok esetében mindig szükség van a képalkotó vizsgálatok elvégzésére.

Hogyan kezeljük a tályogot?

A tályog kezelése sebészi módon történik. Feltárása történhet ambulánsan vagy műtőben, bizonyos helyzetekben ultrahang- vagy CT-vezérelt cső behelyezése (drainage) jelenthet megoldást.
A helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzett műtét során a tályogot meg kell nyitni, az elhalt részeket eltávolítani, bőségesen öblíteni, majd nyitva hagyni, illetve csövet kell behelyezni (drainage). A gyógyulás mindig elhúzódó, előfordul, hogy többszöri feltárásra is szükség van. Az esetek egy részében antibiotikum szájon át történő, vagy vénás alkalmazásával kell kiegészíteni a kezelést. Bizonyos állapotok, mint például a cukorbetegség, tartós szteroidszedés, autoimmun betegségek, immunszupresszív szerek alkalmazása, artériás vagy vénás keringési elégtelenség, jelentősen emelik a szövődmények kialakulásának az esélyét.

Megelőzhető-e a tályog kialakulása?

A gyulladás megelőzésével, illetve időben történő felismerésével és kezelésével a tályogok kialakulása is az esetek egy részében megelőzhető. Amennyiben nem kezelt belgyógyászati betegség kerül felismerésre a tályog kialakulásának hátterében (pl.: Crohn-betegség, diabétesz stb.), úgy belgyógyászati gondozásba vétel szükséges.

Milyen műtéti szövődmények fordulhatnak elő?

A lehetséges szövődmények a tályog elhelyezkedésétől, illetve a műtét típusától függenek. Hasűri tályog esetén hasűri szervek vagy ér sérülése, műtétet követően hasfali hegsérv kialakulása, mellkasi tályog esetén a mellkasi szervek, végbéltályog esetén záróizom sérülés, idegsérülés, végtagokon elhelyezkedő tályogok esetén ér-, ideg-, izomsérülés, ízületi tok megnyílása, fej-nyaki tályogok esetén ér-, idegsérülés, nyálmirigysérülés fordulat elő.

Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?

A gyulladás gyorsan egész nagy területre terjedhet ki. Az állapotrosszabbodás sebessége függ a kiváltó kórokozótól és a páciens általános állapotától is. A szervezet azzal, hogy a gyulladt területet körülhatárolja, védekezik a fertőzés ellen. Ezt követően, ha a tályog spontán megnyílik, “kifakad”, és sipolynyílás alakul ki, váladékozás indul el. Miután a tályog kiürült, a sipolynyílás bezáródik, és a termelődő váladék ismét fájdalomhoz, duzzanathoz, vagy egyből váladékozáshoz vezet. Általában ez tartós állapot, amíg sebészileg nem történik meg a sipolyjáratok kiirtása. Kialakulhat kezeletlen gyulladásos állapotból szepszis, ami egy súlyos, sokszor intenzív osztályos kezelést igénylő állapot. Kezeletlen végtagtályog a végtag részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethet. Gáttájékon kialakult gyulladás szélsőséges esetben a teljes gátra kiterjedő, nemi szerveket is érintő, kismedencébe terjedő tályogrendszerek kialakulásához, kiterjedt szövetelhaláshoz (Fournier gangréna) vezethet. Hasűri és mellkasi tályogok kiterjedt hashártya - és mellhártyagyulladáshoz, hasi mellkasi szervek érintettségéhez, gyulladásához, elhalásához vezethetnek.