• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    Magánkórházi szolgáltatások
    Műtéti beavatkozások

    A felületes alsó végtagi vénák eltávolítása (crossectomia, varicectomia, stripping)

    A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják, majd miután a szövetek az oxigént és a tápanyagokat felveszik, a visszerek (vénák) feladata a vér visszaszállítása a szív felé. A vénás rendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokat érinti, oka a felegyenesedett életmód. 

    A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá válnak az erek. A vénafal károsodásának eredménye az, hogy a hajszálerek és a kis vénák fala áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe (1. ábra). Megkülönböztetünk az alsó végtagon felületes és mélyvénás hálózatot, valamint a két rendszert összekötő úgynevezett perforáns vénákat. A mélyrendszer az izmok között, a felületes pedig a bőr alatt futó erekből áll. Egészséges körülmények között a vér a felületes vénákból a mélyek felé, onnan a szív irányába áramlik, amit az izmok összehúzódása pumpaként segít, a visszafolyást az erekben lévő billentyűk akadályozzák meg. 

    Az egészséges és a visszeres véna
    1. ábra

    A visszérbetegség elsődleges formáját a billentyűk elégtelen működése okozza. Hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. Ebben az esetben a betegeknél észlelhetők a kötőszöveti gyengeség egyéb tünetei is, úgymint lúdtalpasság, aranyeres csomók megléte, sérvek, továbbá megfigyelhető ezen kórképek halmozódása, gyakoribb előfordulása az adott családokban. A visszérbetegség másodlagos formájáról akkor beszélünk, amikor a billentyűk nem megfelelő záródása a mélyvénás rendszer elzáródása miatt alakul ki. Mindkét esetben azonos tünetek alakulnak ki.

    Melyek a betegség alapvető tünetei?

    Kezdetben néhány véna kismértékű tágulata alakul ki, majd ez fokozódik. Idővel a kozmetikai panaszokon túl egyéb panaszok is kialakulnak:

    • fájdalom
    • gyulladás
    • ödéma (végtag duzzanat)
    • bőrelszíneződés
    • lábszárfekély
    • vénahasadás, -repedés (ruptura)

    Milyen kezelési lehetőségek vannak?

    Mérsékelt fokú visszeresség, seprűszerű, hálózatos vagy mellékági visszerek gyógyítása szklerotizációval történhet, mely az erekbe közvetlenül beadott véralvadást - így a tágult ér elzáródását - előidéző gyógyszeres kezelést jelent. Kiterjedtebb, előrehaladottabb visszértágulatok gyógyítására napjainkban korszerű műtéti megoldás a felszínes fő gyűjtőér és oldalágainak teljes kiirtása, a tágult visszerek eltávolítása (exhairesis), valamint az elégtelenül működő mély és felszínes gyűjtőérrendszert összekötő vénák lekötése (crossectomia, stripping, localis varicectomia, insufficiens perforans ligatura). Műtét után a kezelés kiegészíthető szkleroterápiával. 

    Ugyancsak korszerű megoldás a lézeres, a radiofrekvenciás ablatió, illetve a ragasztásos technika. A két előbbi esetében a beteg érszakasz nem kerül eltávolításra, hanem az érintett érszakaszba vezetett lézer- vagy radiofrekvenciás szálon keresztül az elégetésre kerül. Az oldalágakat itt is vagy szkeloterápiában kell részesíteni vagy el kell távolítani (exhairesis).

    Mi történik, ha a kezelés elmarad?

    A vénafal gyulladása, illetve az állandó pangás és az emiatt kialakult turbulens áramlás elősegíti a vérrögök kialakulását is, ami felületes, vagy akár mélyvénás trombózishoz, embóliához is vezethet. Az embólia a thrombusból leszakadt keringő vérrögöket jelenti, amelyek akár halálos kimenetelű tüdőembóliához is vezethetnek. 

    Mi történik önnel a műtőben?

    A beavatkozás menetének rövid leírása: 
    A lágyékszalag alatt kis metszésből feltárjuk a felületes és mélyvénás rendszer összefolyási pontját. A felületes vénákat lekötjük, átvágjuk. A belboka felett felkeressük a felületes fő vénát, majd abba úgynevezett strippert (steril egyszerhasználatos drótot) vezetünk, melynek segítségével ezt az eret eltávolítjuk.  Az előzetes bejelölt oldalágakat egy horgolótűhöz hasonló eszközzel távolítjuk el. A két sebet 1-2 öltéssel zárjuk. Rugalmas pólyát helyezünk fel.

    Mi történik önnel a műtét után? 

    A műtét befejeztével még egy bizonyos ideig megfigyelés céljából Ön a műtőben marad.
    Az állapotától függően posztoperatív szobába (őrzőbe) vagy intenzív terápiás részlegre kerül.
    Az érzéstelenség néhány óra múlva fokozatosan megszűnik, ezt követően a fájdalmat injekciókkal, tablettákkal csökkentjük.

    A fájdalom ellenére fontos, hogy Ön rövidesen elkezdje a légző - és értornát, mozgásgyakorlatokat!

    A vérrögösödést (trombózist) gátló injekciók adása rutinszerű.

    A műtét estéjén el lehet kezdeni vizet fogyasztani, amennyiben nincs hányinger. Fontos a kellő mennyiségű folyadék fogyasztása, gyümölcslevek, levesek, szénsavmentes ásványvíz formájában.

    Általában a páciens este, vagy másnap reggel a gyógytornász segítségével felkelhet. Fontos a gyógytornász tanácsainak betartása!

    Problémamentes esetben 1-2 nappal a műtét után távozhat intézetünkből.

    Távozás előtt diétás tanácsokkal látjuk el.

    Távozáskor:

    • 1. Zárójelentést és táppénzes igazolást kap.
    • 2. Ha bármilyen kérdése van, kérjük, tegye fel kezelőorvosának!

    A műtét után, a tisztálkodás során kérjük, a sebeket 5 napig ne érje víz, kötését minden nap cserélje, és sebeit Betadin folyadékkal tartsa tisztán. Ezt követően zuhanyozhat kötés nélkül, ha kezelőorvosa máshogy nem rendeli!

    Varratszedés és kontroll a műtét után 7-10 nappal esedékes, illetve bármilyen panasz jelentkezése esetén azonnal kezelőorvosánál jelentkezzen!

    Műtét utáni napon a beteg felkelhet, rugalmas pólyát kb. négy hétig ajánlott viselnie. A műtéttől tartós eredmény csak akkor várható, ha életmódi tanácsainkat (pl. fogyás, rendszeres testmozgás) betartja. A végtag vénás keringését rontja az ülés, az állás, de javítja a sétálás. Az eltávolított visszerek nem újulhatnak ki, de természetesen más vénák a későbbiekben ugyanúgy kórosan kitágulhatnak és varicózussá válhatnak. Emiatt évek múlva ritkán újabb műtét válhat szükségessé.

    Milyen műtéti szövődmények fordulhatnak elő?

    1. Műtét alatt esetleg bekövetkező, nem várt események

    A javasolt műtét gyakori és súlyos kockázatai/következményei:

    A visszérműtétek után a szövődmények ritkák.

    Általános szövődmények minden sebészi beavatkozást követően kialakulhatnak. Ezek a következők lehetnek: keringési-, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, agy-, szív-, máj-, veseműködési zavar, trombózis (a visszerek elrögösödése).  Ennek következtében kialakuló tüdőembólia (a tüdőt ellátó erek elzáródása), utóvérzés, sebgyógyulási zavar, a műtéti sebben savó-, ill. nyirokgyülem, vérömleny vagy gennyes fertőzés kialakulása, melléksérülésként erek, idegek károsodása, idegen anyagoknak a szervezetbe jutása, húgyúti fertőzés, vizeletürítési zavar, mely esetlegesen katéterezést tesz szükségessé. A visszérműtétek során halálos kimenetelű szövődmény extrém ritkán alakul ki.

    A visszérműtétek speciális szövődménye a műtét során a mélyvéna sérülése, mely azonnali cselekvést igényel, és a mélyvéna keringésének mielőbbi helyreállítása szükséges. Előfordulhat mélyvénás thrombosis mind a korai, mind a késői posztoperatív szakban.

    2. Korai, a műtét után 1-2 nappal bekövetkező, lehetséges szövődmények

    Korai szövődmény lehet vérzés és a mélyvénás trombózis. Az előző gyakorisága a gondos műtéti technikával jelentősen csökkenthető, míg az utóbbi a műtétet követő véralvadásgátló kezeléssel előzhető meg. 

    3. Esetleges késői szövődmények.

    Évekkel, évtizedekkel később az operált végtagon újabb visszerek jelenhetnek meg. Ritkán nyirokfolyás vagy nyirokkeringési zavar miatt lábszárvizenyő (oedema) alakulhat ki. Konzervatív kezeléssel ezen panaszok jelentősen csökkenthetők.