Az ezerarcú asztma

Az asztmával kapcsolatos legújabb kutatások az asztma sokrétű klinikai megnyilvánulásának hátterében egyre több egyénre specifikus elemet találnak. A fejlődés a személyre szabott terápia kidolgozása irányában halad.

A WHO adatai szerint a világon 235 millió ember szenved asztmától. A gyerekek között ez a leggyakoribb nem fertőző betegség, de a legtöbb haláleset idős korban fordul elő. Bár a betegségnek – más krónikus betegségekkel összehasonlítva – viszonylag alacsony a halálozási rátája, így is évi 200.000 halálesetért felelős az egész világon, nem beszélve arról, hogy jelentősen rontja az életminőséget. A visszatérő légszomj, zihálás, a nehezített alvás miatti nappali fáradtság, a csökkenő aktivitás mind olyan tünet, amelyek ellen fel lehet venni a harcot. Dr. Madarasi Anna csecsemő és gyermek tüdőgyógyászt, allergológust, klinikai immunológust kérdeztük az asztma kialakulásáról, veszélyeiről és a kezelés, illetve a megelőzés lehetőségeiről.

Miért alakulhat ki az asztma, és melyek a legárulkodóbb tünetei?

Gyakorlatilag bárki bármikor asztmássá válhat. Legjellegzetesebb tünete a gyakori légszomj, köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorítás és zihálás. Mindez akár naponta többször is előfordulhat. A tünetek megjelenése, súlyossága és gyakorisága egyénenként eltérő. Van, akinél az asztmás rohamok fizikai aktivitás, illetve az éjszaka során súlyosbodnak. Ilyenkor a levegő nem képes szabadon áramolni a légutakban. A hörgőcskéket körülvevő izmok összehúzódnak, a hörgőcskék belső fala megduzzad, begyullad, és szűkül a légutak átmérője. Ehhez társul még, hogy a hörgőcskék nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak akadályt jelent a levegő szabad áramlása előtt. A tünetek a nehézlégzéstől a súlyos, akár az életet is veszélyeztető rohamokig terjedhetnek.

Mitől alakulhat ki az asztma?

Kétharmad részben allergiás eredetű, de a betegség kialakulásának okai nem teljesen tisztázottak. A legerősebb kockázati tényező a genetikai hajlam és a légutak allergizálására képes belélegzett anyagok kombinációja. Ilyen anyagok a lakásokban megtalálható allergének (poratka, háziállatszőr stb.), a szabadban előforduló allergének (pollenek, penész), a dohányfüst, a légszennyezés. De a kiváltó tényezők között lehet a hideg levegő, az extrém érzelmi terhelés, sőt bizonyos gyógyszerek is, elsősorban az aszpirin és más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek, valamint a magas vérnyomás, szívbetegségek és migrén kezelésére használatos béta-blokkolók. Veszélyeztetett csoportot jelentenek a szénanáthások, akiknek ezért nagyon oda kell figyelniük arra, hogy kezeljék a tüneteiket.

Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Roham esetén egyértelműen megállapítható, hogy asztmával állunk szemben. Ha nincsenek súlyos asztmás rohamaink, akkor az orvosi vizsgálat során azon kívül, hogy jól le tudjuk írni a tüneteket, fontos az is, hogy tisztában legyünk a családi kórtörténettel, hiszen az asztma családi halmozódást mutat. Az orvos ezután fizikai vizsgálatot, majd allergiás vizsgálatokat (bőrpróbát és vérvizsgálatot) végez és a légzésfunkciót ellenőrzi.

Hogyan kezelhető a már kialakult asztma?

Meggyógyítani nem tudjuk, de kezelni igen: tudjuk annyira csökkenteni a tüneteket, hogy az életminőségünket nem rontja jelentősen. A súlyos asztmásoknak folyamatosan, naponta kell szedniük az orvos által beállított gyógyszereket – de nem ez az egyetlen dolog, amire oda kell figyelni.  Fontos, hogy azonosítsuk és kerüljük az asztmás ingerületeket, amelyek irritálják a légutakat. Orvosa segítségével mindenkinek meg kell tanulnia, hogy melyek azok a kiváltó tényezők, amelyeket el kell kerülni. Bár az asztma halálozási rátája nem kiemelkedő, a megfelelő gyógyszeres kezelés elmulasztása halálhoz is vezethet. Itt fontos megjegyezni, hogy bár a fokozott fizikai aktivitás is kiválthat asztmás rohamot, ez az egyetlen kiváltó tényező, amit nem kerülni kell, hanem a megfelelő módon szabályozni (például edzés előtt bevett gyógyszerekkel), így nem kell lemondani az egészséges testmozgásról.

Milyen gyógyszerek vannak az asztmára?

Kezelésére a legfontosabb gyógyszercsoport a gyulladáscsökkentők: ezek mérséklik a légutak duzzanatát és a nyákképződést, amitől a légutak érzékenysége enyhül, és nem reagálnak olyan hevesen a kiváltó tényezőkre. Ezeket a gyógyszereket naponta kell bevenni. Hetekig is eltarthat, amíg elkezdik kifejteni a hatásukat, de jelentősen lecsökkentik a tüneteket, nő a légutak ellenállóképessége, szabadabban áramlik bennük a levegő, nem károsodnak a légutak, egyszóval összességében kevesebb rohammal kell számolnunk.  A hörgőtágító gyógyszerek elsősorban rohamoldó szerek: ellazítják a légutak körüli izmokat, ezzel megnyitják a légutakat, valamint oldják a tüdőben található nyákot. Rövid távú hatású formáikban könnyítik vagy megszüntetik, hosszú távú hatású formáikban megelőzik az asztmás rohamokat. Az asztmagyógyszerek lehetnek inhalátorok vagy porlasztók, illetve szájon át szedendő tabletták vagy folyadékok.

Megelőzhető az asztma?

Az immunterápiás kezelést egyre többet használják az allergiás tünetek csökkentésére, és van egy pár bizonyíték arra, hogy az allergiás immunterápiát kapó gyerekeknél kisebb valószínűséggel alakul ki asztma. A Clinical and Translational Allergy című folyóiratban megjelent áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy bár az allergiás immunterápiás kezelések „az [asztma] tüneteinek csökkentésére képesek”, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a tüdőfunkció hosszú távú javulása is megtörténik.

 A cikk dr. Madarasi Anna közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.