2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Magánkórházi szolgáltatások
    Műtéti beavatkozások

    Csigolyatest feltöltése bőrön keresztül (perkután vertebroplasztika)

    Gerinccsigolya összeroppanása esetén, ha más módszerek nem segítenek és fennáll az állapotromlás veszélye, akkor műtéti kezelésre lehet szükség. Az operáció típusa több tényezőtől függ, ami alapján az orvos határozza meg milyen módszer kerül alkalmazásra.

    Mit jelent a kompressziós csigolyatörés?

    A gerincet csigolyák és porckorongok alkotják. A csigolya elülső részének neve a csigolyatest. Kompressziós sérülés akkor lép fel, ha a csigolyatest eltörik és összeomlik. Ennek hátterében általában csontritkulás, ritkábban daganatos érintettség áll. A kóros és normál csontszerkezetű csigolyák erő behatására eltérően reagálnak, a normál csontszerkezetű csigolya csak nagy erő hatására törik, és nagyobb eséllyel okoz kompressziót az idegelemeken. A kóros csontszerkezetű csigolyatest önmagába zömül és ez a folyamat minimális erőhatásra is bekövetkezhet.

    A kompressziós csigolyatörés hatására a gerinc megrövidül és előre hajlik. Előre dőlő testtartás (kifózis) alakul ki, amely a többi csigolyatestet túlterheli, azok fokozott törésveszélyét jelenti. Emellett a gerinc stabilitása is megszűnik az érintett magasságban, a kialakuló fájdalmaknak közvetlenül ez az oka.

    Melyek a kompressziós csigolyatörés lehetséges tünetei?

    • Erős lokális fájdalom, mely fekvésre enyhül, terhelésre fokozódik
    • Alaki rendellenesség (gerincdeformitás), mely púposít
    • Légzési nehézségek
    • Étvágytalanság
    • Alvászavar
    • Depresszió
    • Amennyiben alsó végtagi tünetek: fájdalom, zsibbadás vagy a végtagok ügyetlensége, erőtlensége is fennáll, vagy a mellkason, hason körbe sugárzó hasonló panaszok is fennállnak, vertebroplasztikát önmagában nem lehet végezni.

    A kivizsgálás során alkalmazott képalkotó vizsgálatok:

    • Hagyományos (álló helyzetű) röntgen vizsgálat. Ez a legalkalmasabb vizsgálati eljárás a gerinc áttekintő értékelésére, a statika, az alaki eltérések elemzésére.
    • Mágneses rezonanciás vizsgálat (MRI), mely segít egyértelműen meghatározni, hogy a törött csigolyatestben van-e még ödéma, azaz lehet-e a fájdalmak forrása. Csak még ödémás, azaz gyógyulóban lévő csigolyatestet érdemes ilyen módon operálni.
    • Komputertomográfia (CT), mely a törött csigolyatest hátsó (gerinccsatorna felőli) falának állapotát segít elemezni. Ez alapján dönthetjük el, hogy biztonságosan elvégezhető-e a műtét.
    • Izotóp vizsgálat, mely segíthet a daganatos áttétektől való elkülönítésben, ha erre szükség van.

    Milyen kezelési lehetőségek vannak?

    Alapvetően kétféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre:

    Nem műtéti (konzervatív) kezelés:

    Minden olyan esetben, amikor a törés dacára a beteg járó- és terhelőképessége megmarad, vagy a fájdalmak jól kontrollálhatók gyógyszerekkel és fizikoterápiás kezelésekkel, a csigolya nem lapul össze és a gerinc jelentősen nem deformálódik, a gerinc stabilitása gyógytornával helyreállítható, akkor konzervatív kezelést alkalmazunk.

     A konzervatív kezelés célja:

    • A fájdalom csillapítása.
    • A gerinc stabilitásának helyreállítása, izomfűző kialakítása.
    • A gerinc deformáció megakadályozása.
    • Az oszteoporózis (csontritkulás) gyógyszeres kezelése, az eredmények rendszeres ellenőrzése.

    A konzervatív kezelés eszközei:

    • A kezelés első napjaiban ágynyugalom (3-4 napig).
    • Gyógyszeres kezelés és egyéb fizikoterápiás és alternatív módszerek.
    • Korzett, vagy merev fűző már a korai fázisban javíthatja a gerinc stabilitását, terhelhetőségét, segíthet a normál életvitelbe visszaállni, ugyanakkor a törött csigolya terhelését csökkenti. Csak merev korzettnek van értelme az első 6-8 hétben. Ugyanakkor a gyakorló orvos tapasztalata az, hogy az oszteoporotikus betegek gyakran igen nehezen tűrik a korzett szorosságát, melegét és főleg súlyát, ezért gyakran az nem alkalmazható.
    • 6-8 hét után a beteg ellátható úgynevezett aktív fűzővel, mely a lehetőség szerint kiegyenesített gerincre alakított fém támasztékból, medenceszorító tépőzáras övből és a vállakat a gerincre alakított fém laphoz húzó hevederekből áll.

    Hosszabb távon:

    • Életmód változtatás: alkohol- és cigarettafogyasztás csökkentése (megszüntetése), étkezési szokások megváltoztatása, túlsúly csökkentése, stressz kerülése stb.
    • Alvászavar megszüntetése, kapcsolódó pszichoszomatikus betegségek kezelése (pl. krónikus nőgyógyászati, szív-érrendszeri betegségek mielőbbi kezelése és gyógyítása).
    • Pszichés erőnlét és kedélyállapot helyreállítása.
    • Aktivitás növelése: rendszeres gyógytorna, járásgyakorlatok végzése.

    Ha a megfelelő színvonalú és időtartamú nem műtéti kezelés ellenére sem mutatkozik javulás a fájdalmakban, vagy ismételt röntgen vizsgálatok a törött csigolya progresszív alaki deformitását igazolják, akkor műtétre van szükség.

    Műtéti (operatív) kezelés:

    A műtéti beavatkozás célja:

    • Mintavétel a megroppant csigolyatestből szövettani vizsgálatra a rosszindulatú daganatok, vérképző szervi betegségek kimutatására
    • A törött csigolya stabilizálása, ezen keresztül azonnali fájdalomcsillapítás.
    • Az összeroppant csigolyatest magasságának lehetőség szerinti helyreállítása.
    • Gerincoszlop deformitásának lehetőség szerinti korrigálása (az egyenesebb testtartás visszaállítása).

    Ezeknek köszönhetően az újabb csigolyatörés veszélye csökken, javul az életminőség.

    A csigolyatest bőrön át (perkután) történő feltöltése nem végezhető el a következő esetekben:

    • Ha az MR vizsgálat a törés gyógyulását igazolja – ebben az esetben nincs értelme a műtét elvégzésének, illetve ha az alaki deformitás komoly tünetekkel jár, nyílt korrekciós műtét végezhető.
    • Ha a feltöltésnek technikai (lokális) ellenjavallata van: pl. a csigolyatest hátsó fala hiányos, túlzottan nagy a gerinccsatorna szűkülete és fennáll a veszélye, hogy műtétünk ezt fokozhatja stb.
    • Ha a beteg az altatásra vagy műtétre alkalmatlan: pl. általános állapota rossz, vagy vérzékeny, anémiás stb.

    Ha a törött csigolya ugyan alkalmas lenne a műtétre, de neurológiai kompresszió jelei észlelhetők, gerinccsatorna-szűkület áll fenn. Ilyen esetben nyílt technikát kell alkalmazni, ha lehetséges.

    Mi történik a műtőben?

    A megroppant, törött csigolyatestek bőrön át (perkután) történő feltöltése, stabilizálása több technikai megoldással lehetséges. A beavatkozás típusát az orvos egyedileg és csigolyánként határozza meg. A törött csigolyatest feltöltésére használt anyag lehet polymetilmetakrilát csontcement, szilikon „cement”, illetve olyan anyag, mely a gyógyulás folyamán csontszövetté alakul.

    Az alkalmazásra kerülő anyag megválasztásának szempontjai: idősebb korban és főleg krónikus törések esetén a csontos átépülés már nem várható, ugyanakkor a törés lehetőség szerinti primer stabilizálása a cél, figyelembe véve a porotikus csont csökkent teherbíró képességét.

    Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?

    • Az állapot krónikus fájdalomszindrómába torkollhat, előfordulhat, hogy a gerinc terhelése egyre rövidebb távon, egyre több fájdalommal lehetséges, vagy nem lehetséges.
    • Az életminőség tovább romolhat.
    • A későbbiekben elvégzett műtét technikailag nehezebb lehet, eredményessége csökkenhet.

    Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!


    Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
     

    Telefonos időpontfoglalás - Budai Egészségközpont

    Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!