A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Osteoporosis szakrendelés

A csontritkulás hazánkban minden tizedik személyt érint

Mivel a legtöbb esetben a betegek csak a jellegzetes törések elszenvedése után jelennek meg a szakrendeléseken, vagy sok esetben még akkor sem, fontos, hogy tudatos megelőzést folytassunk, és a magas csonttörési kockázatú személyeket felkutassuk. Magyarországon a Nemzeti Osteoporosis Program révén kezdődött el Osteoporosis Centrumokban számos orvosi szakterület bevonásával a csontritkulásos betegek magas szintű kivizsgálása és kezelése.

Jelenleg az osteoporosis szakrendelések mellett a reumatológusok és endokrinológusok rendelkeznek a betegek komplex ellátásával, beleértve a gyógyszeres ellátást is.

Osteoporosis

Tények

  • Európában, az USA-ban és Japánban 75 millió ember él osteoporosissal
  • Magyarországon 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint csontritkulás
  • A korszerű diagnosztika és modern csonttörést hatékonyan megelőző terápiás lehetőségek ellenére is csak a betegek 8-10 %-t kezeljük (2008 végén)
  • A gyógyszeres kezelésben részesülők akár 60-80%-a egy éven belül abbahagyhatja a gyógyszeres terápiát(nemzetközi adatok alapján)
  • Az 50 éves nők 46%-a számolhat azzal, férfiak 22%-a, hogy csekély elesést követően valamilyen osteoporosisra jellemző csonttörést szenved majd el élete hátralevő részében
  • 1990 és 2000 között a világon mintegy 25%-kal növekedett a csípőtáji törések száma.
  • 2050-re a csípőtáji törések számának meredek emelkedése várható világszerte. A nőknél 240%-os , a férfiaknál 310%-os növekedés várható.
  • Európai adatok szerint a csípőtáji törések elszenvedése után a halálozás hasonlóan nagy arányú, mint a cukorbetegség, emlőrák és krónikus obstruktív légúti megbetegedések(COPD) következtében
  • Becslések szerint a csípőtáji törést követően hazánkban évente több, mint 3000-n haláloznak el egy éven belül a szövődmények következtében. A betegek mindössze 25%-a számolhat azzal, hogy rehabilitációját követően állapota hasonló lesz, mint törése előtt volt.

Az osteoporosis népbetegség

A születéskor várható élettartam jelentősen megnőtt -főleg- az orvostudomány fejlődése következtében. Az életkor előrehaladtával a szervezetben lezajló természetes hormonszint változások, a felszívódás, a szervek működésének csökkenése fokozatos csonttömegfogyást eredményez. Ezek önmagukban is magyarázzák az életkor előrehaladtával kialakuló csonttömegcsökkenést. (A magyar lakosság átlagéletkora sajnos elmarad az Uniótól, azonban lényegesen magasabb, mint mint az 1900-as évek eleji átlagérték.)

Számos kockázati tényező jelent meg a környezetünkben. Alapvetően mozgásszegény az életmódunk. A hazai lakosság kalcium bevitele naponta 400-600mg a kívánatos 1000-1500 mg helyett. A D-vitamin hiánya is több százezer embert érint. Bizonyos gyógyszerek alkalmazásakor mellékhatások léphetnek fel, amelyek szedése hosszú távon csonttömegcsökkenést eredményezhet: szteroidok (tüdő asztma, allergia, bőrbetegségek, ízületi betegségek), egyes epilepsia ellenes szerek, pajzsmirigy hormonok, véralvadás gátlók. Komoly problémát jelent hazánkban az alkohol túlzott fogyasztása és dohányzás mértéktelen élvezete. Sajnos a tömegesen elterjedt foszfátdús szénsavas üdítőitalok is egyre nagyobb problémát fognak jelenteni. Stresszes életmódunk, rendszertelen, gyakran egyoldalú táplálkozásunk sem optimális a csontépülés számára.

Örvendetes tény, hogy javultak a diagnosztikai lehetőségeink, azaz a nagyobb technikai adottságok, a lehetőségek bővülésével egyre több vizsgálat végezhető el magas találati aránnyal.

A csontritkulás jellegzetes tünetei

A csontritkulásnak az esetek legnagyobb részében nincsenek tünetei az első csonttörések bekövetkeztéig, ezért néma járványnak, vagy lappangó kórnak is szokták hívni.

A testmagasság csökkenése mellett a fokozódó háti görbület, a bordák és csípőtányér közötti távolság csökkenése, a törzsön, a test bőrén és izomzatán haránt redők megjelenése, a hasfal megereszkedése már kialakult csigolyatest törést jelezhet.

A jellegzetes csonttörések leggyakrabban csekély, banális elesést követően, köhögést, tüsszentést, emelést követően jönnek létre (évente Magyarországon bekövetkezett törésszám):

  • Csípőtájékon (12-14 ezer)
  • Csigolyatesteken (30-40 ezer)
  • Csuklón (35 ezer)
  • Felkaron (12-14 ezer)

Ez nagyságrendileg hasonló, mintha pl. Székesfehérváron mindenki csonttörést szenvedett volna el a tavalyi évben. Az adatok megdöbbentőek, ennek ellenére a hazánkban gyógyszeresen kezelt betegek száma jelenleg nem éri el az egy év alatt típusos osteoporosisos csonttörést elszenvedettek számát!

Még nagyobb problémát jelent, hogy a csonttörés elszenvedése után megnő az újabb várható csonttörés kockázata: csigolyatest törött betegek egynegyede egy éven belül újra törik!

A csuklótörést elszenvedett 50-60 éves nők 55%-a számolhat 10 éven belül , 80%-a 20 éven belül valamilyen újabb csonttöréssel.

Kérjük, ha ezeket a sorokat olvassa, gondoljon a környezetében élőkre is, világosítsa fel őket ezekről a tényekről. Ha esetleg valaki idősebb személy a környezetében csonttörést szenvedett el, kérdezze meg volt-e kivizsgálva a csonttörésének az oka? Történt-e valamilyen megelőzés?

A csonttörések szövődményei

A csonttörések döntő többsége az idősebb embereket érinti. Az egyébként is gyengébb szervezet érzékenyebben reagál az őt ért traumára, így a legjobb orvosi ellátás mellett is gyakrabban fognak a szövődmények kialakulni. Gyakrabban alakul ki keringési és légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis, tüdőembólia, felfekvés, húgyhólyag gyulladása, álízületek képződése, deformitások kialakulása, a csonttörések miatt fájdalom stb.

A mozgáshiány miatt a szövődmények gyakran halmozottan jelentkeznek, ami a páciensek bezárkózottságát, magába fordulását, kiszolgáltatottságát is eredményezi. Problémát jelenthet az önellátás, a személyes ügyek elintézése. Sok esetben a lakásból sem tud kimozdulni az érintett személy, ami a külvilágtól való elszigeteltséget is jelenthet.

A csonttörések megelőzése viszont sajnálatos módon a legtöbb országban elmarad. Jellemző, hogy hazai adatok szerint a csonttörést elszenvedett személyek egyharmada-fele korábban már szenvedett el csekély elesést követően csonttörést, azonban kivizsgálás és csonttörési kockázat csökkentés nem történt meg.

A csontritkulás kockázati tényezőiről

A csontritkulás több gén által szabályozott (kb. 60-80%-ban)és külső tényezők által is befolyásolt (kb. 20-40%-ban) betegség.A kockázati tényezők ismerete azért fontos, mert a megelőzésnek és a kezelésnek egyaránt szerves részét kell képezze a lehetséges kockázati tényezők megszüntetése.

Főbb kockázati tényezők

  • Előrehaladott életkor
  • Fehér bőr
  • Női nem
  • Túlzott kávé, foszfát dús szénsavas üdítők, és alkohol fogyasztás
  • Mozgásszegény életmód
  • Dohányzás
  • Korai őszülés
  • Alacsony testalkat és testsúly
  • Saját kórelőzményben kis elesést követően kialakult csípőtáji, csigolyatest, csukló vagy felkar törés
  • Családban előfordult osteoporosis, jellegzetes törés megléte
  • Korai klimax-valtozokor-menopauza (47 éves kor előtt)
  • Gyomor-bélrendszer krónikus betegsége, felszívódási zavar
  • Krónikus vese és májbetegség
  • Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, nemi hormonok zavara
  • Szteroid gyógyszerek szedése (asztma, allergia, immunbetegségek, bőrbetegségek, ízületi gyulladások esetén)
  • Epilepszia elleni kezelés,
  • Véralvadásgátló kezelés
  • Szervátültetés

A hazai gyakorlatban évek óta kidolgozott szakmai ajánlások alapján a magas csonttörési kockázatú személyek felkutatásával végezzük el a csontdenzitometriás vizsgálatot szakorvosi beutaló alapján. Intézményünkben, a Budai Egészségközpontban elegáns környezetben az egyik legmodernebb készülékkel (GE Prodigy) van lehetőségünk pár perc alatt a vizsgálatot térítés ellenében, beutaló nélkül, szinte soron kívül elvégezni!

A csontritkulás denzitometriás vizsgálata

A diagnosztikában alapvető szerepe van az oszteodenzitometriás vizsgálatnak, amely egy egészséges kontrollcsoporthoz hasonlítja a vizsgált személy csontozatát. A vizsgálat elvégezhető ultrahanggal és röntgen energiával működő készülékekkel. A csontdenzitométerek sugárterhelése rendkívül biztonságos, a mérés fájdalommentes és mindössze pár perc nyugodt fekvésre vagy ülésre van szükség az elvégzéshez. A mindennapi gyakorlatban a perifériás mérések mellett (csukló, ujjpercek, saroktáj) a centrális mérések jelentős szerepet kapnak (csigolyatestek, csípőtájék).

A készülékek a mérés során a csont ásványi anyag tartalmát mérik, az eredményt legtöbbször g/cm2-ben adják meg. A mért értéket egy egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítják, ami alapján eldönthető, hogy van-e a normálistól eltérő csökkenés. A leleten a csökkenés mértékét a T-score érték adja meg, melynek mértékegysége az SD (standard deviatio) egységenként 10-12 % csonttömeg változásnak felel meg és legalább kétszer nagyobb csonttörési kockázatot jelent a mért régióban.

  • Ha a T-score érték -1 SD felett van, a csont egészségesnek tekinthető.
  • Ha a T-score érték -1 és -2.5 SD közötti, a csont tömegét mérsékelten csökkentnek tekintjük (osteopenia)
  • Ha a T-score érték -2.5 SD alatt van, a csont ásványi anyag tartalma határozottan csökkent osteoporosis)

Mérsékelten csökkent csonttömeg esetén többnyire megelőzés, határozott csökkenés esetén pedig kezelés válik szükségessé. Fontos, hogy a mért értéket az egyéb kockázati tényezőkkel együtt értékeljük.

A csontritkulás röntgen vizsgálata-típusos csonttörésekkel

A betegek gyakran mutatnak orvosi leletet, röntgen leírást arról, hogy csontritkulásuk van. A röntgen mintegy 30-40%-os csonttömeg megfogyatkozástól képes a csonttömeg csökkenést felismerni és ez is többnyire szubjektív, így a diagnózis felállítására, gyógyszeres kezelés melletti kontrollvizsgálatokra alkalmatlan. A csontsűrűség műszeres mérése denzitometriás módszerrel százalékosan is meghatározó. A röntgen szerepe kiemelendő a csonttörések felismerésében, a csontritkulás kiterjedtségének vizsgálatában, egyes speciális csontbetegségek kizárásában. Gyakran keresnek fel bennünket a betegek háti és/vagy deréktáji fájdalmaikkal. Ezekben az esetekben könnyen és gyorsan ismerhetjük fel a degeneratív eltéréseket, a meszesedést, csigolyatestek közötti résszűkületeket röntgen segítségével, így az osteoporosistól gyakran független panasz is felismerhető és kezelhető.

Labor

A laboratóriumi vizsgálatok során a csontritkulás jellegét, okát is vizsgáljuk. A vér és a vizelet vizsgálata során információt kaphatunk a csont fogyásának mértékéről, hormon szintekről, a D-vitamin ellátottságról, többlet kalcium ürülésről. A laborvizsgálat segítséget nyújt a személyre szabott terápia kiválasztásában, elindításában és a gyógyszeres kezelés hatékonyságának megítélésében. Ez utóbbi segítségével pár hónapos gyógyszerszedést követően is lemérhető az eredményesség, ami nagyban segíti a terápiás fegyelmet és költséghatékonyság szempontjából is kiemelendő. A laborvizsgálatokat kezelőorvosa a gyógyszer beállítását követően az első kontrollok után általában félévente-évente végzi.

Az osteoporosis kezelése

1. Nem gyógyszeres terápiák

Legfontosabb lépés a felismert és lehetséges kockázati tényezők elhagyása, amellyel a csonttörések kockázata akár 40%-kal csökkenthető. Ebben segít Önnek a kezelőorvosa. Külön kiemelendő a mozgásszegény életmód.

Az osteoporosis bázisterápiája:

A napi kalciumbevitel minimumigénye 800-1200 mg gyermekkorban, 1200-1500 mg serdülőkorban, 1000mg felnőttkorban, azonban menopauza tájékán megnövekszik 1000-1500 mg-ra. Ha a hazai adatokat nézzük, akkor egy átlagos magyar 400-600 mg kalciumot visz be a szervezetébe (ennek is jelentős részét kenyérrel), ami jó esetben is csak fele-harmada a kívánt értéknek. Amennyiben ez nem éri el a kívánt értéket kezelőorvosa segít Önnek szájon át tablettás formában történő bevitelben.

A kalcium mellett a D-vitamin bevitele is alapvető fontosságú a szervezet számára, mivel kulcsszerepet játszik a csontépítésben. Biológiai hatásait emellett kifejti többek között az immunrendszerre, szív és érrendszerre, bőrre, izomra, hasnyálmirigyre, májra, porcra hatva. Így ma már a vastagbél, emlő rosszindulatú daganatos elváltozásai, prosztatarák, psoriasis, diabetes, szív és érrendszeri betegségek, időskori demenciák megléte esetén is gondolni kell a háttérben a D-vitamin hiányára, mivel annak megszüntetése olykor terápiás segítséget is jelenthet.

A mozgás fontossága:

A csontépítő sejtek aktivitásának az egyik legerősebb serkentője a mozgás. Izmaink az inakon keresztül minden egyes mozdulat alkalmával meghúzzák, megmozgatják a csontot, amely a csontépítő sejtek legerősebb ingere. Csonttömegünk a terheléstől függően változik, így fiatal korban a csonttömeg növelésében, idősebb korban pedig a csonttömeg megtartásában játszik fontos szerepet a mozgás. A gyors séta, kocogás, torna, fitness, tánc, de igazából bármilyen mozgás, ami függőleges helyzetben terheli a gerincet hasznos lehet.

Célszerű minden kezelt páciens számára gyógytornát is betanítani, mivel javítja a koordinációt, stabil izomtámaszt nyújt a szervezetnek. A betegeknek a csontritkulás mellett gyakran van degeneratív gerincbetegsége, fokozott kopása. A gyógytorna segítségével több hónapos kemény munkával a gerincizomzat megerősítésével esetleges háti panaszuk is csökkenthető.

A gyógytorna terápiáinkról itt olvashat bővebben.

Társbetegségek kezelése:

Az elesések megelőzésében fontos szerep jut az ingadozó vérnyomás, vércukorértékek beállításának, a hallás és látászavarok rendezésének. Fontos és gyakori problémát jelent az altató és nyugtató szedése, ami szintén gyakran okoz szédülést, következményes elesést. A szédülés komoly csonttörési rizikófaktort jelent. Az osteoporosisos beteg esetében a csonttörés egy normális csonthoz képest kisebb elesést követően is bekövetkezhet, így az elesés feltétlen megelőzése szükséges. Az ortopédiai betegségek okozta fájdalom is gyakran okozhat elesést. A csípők, térdek, a bokaízület megkopása a járás indításakor fájdalmat eredményezhet, amely miatt a betegek gyakran esnek el a küszöbben, a földön felejtett telefonzsinórban, mivel nem emelik fel a lábukat.

Gyógyászati segédeszközök használata:

A támbot, járókeret megelőzheti az elesést, stabil és biztos járást nyújt, miközben csökkenti a terhelést a kívánt oldalon. A csípővédő nadrág segíthet az elesést követő törés elkerülésében. A csípőtájékot körbeborító párna segít a hirtelen bekövetkezett nagy erő eloszlatásában. Az egy pontra jutó erő lecsökken, így a legtöbb esetben elkerülhető a csípőtáji törés. A gerincfűzők sokat segítenek a beteg gerinc tehermentesítésében.

Használatukat a betegnek meg kell tanítani, mivel rossz felhelyezés esetén kényelmetlenek és a kívánt hatás sem érhető el. Tartós viselésük gyengítheti az izomzatot, ezért hosszú idejű viselése nem ajánlott. Friss csigolyatest törése esetén szinte azonnali mobilizációt biztosíthatnak, degeneratív gerincbetegségek esetén pedig segítenek az otthoni háztartási munkák elvégzésében, az önellátásban is. Naponta maximum pár órás használatuk célszerű. (kép)

Az otthon-környezet ideális kialakítása:

Nagyon fontos minden lakóhelyiségben a jó megvilágítás, az akadálymentes környezet, a csúszásmentes talaj. Kaphatók éjszakai irányfények, amelyek este bekapcsolnak és segítenek éjszaka a tájékozódásban. A szőnyegek alá beszerezhető csúszásgátló, de kaphatók már csúszásmentes szőnyegek is. Érdemes kerülni a padlóviasz alkalmazását. A lakásban, de a fürdőben mindenképpen célszerű korlátot, kapaszkodót felszerelni. Hasznos, ha áramszünet esetére a zseblámpa hozzáférhető helyen megtalálható és érdemes több helyiségben is telefonkészüléket tartani. Környezetünk kialakításával sokat segíthetünk az elesések megelőzésében.

2. Gyógyszeres terápiák

A gyógyszeres kezelések közül megkülönböztetünk csontképzést fokozó és csontbomlást gátló gyógyszereket. Ezek mindegyikének alkalmazásakor szükséges a személyre szabott ideális kalcium és D-vitamin mennyiség szervezetbe történő bejuttatása.

A csontképzést fokozó szerek alapvetően a csontépítő sejteket serkentve hatnak, ezáltal tudnak erőteljes csonttörés csökkentést és csonttömeg növekedést elérni.

A csontbontást gátló szerekből ma több áll a rendelkezésünkre. Valamennyi szer a felgyorsult bomlást lassítva működik. Csökkentik a csontbontó sejtek által kivájt üregek számát is, így lehetőséget adnak a csontépítő sejteknek többlet csonttömeg képzésére is.

Gyakran felmerülő kérdések

Forduljon szakembereinkhez!

Az ötszörös Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban minden privát járóbeteg szolgáltatást egy helyen megtalál, több mint 160 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 16 év tapasztalatait és 210.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.