Leggyakoribb betegségek, tünetek

Az akne egy gyakori bőrbetegség, mely során a bőrben eltömődnek a pórusok és pattanások jelennek meg az arcon és a felsőtesten.

Az Achilles-ín a lábszár hátsó részén található, és a sarokcsontot köti össze a vádli izmokkal. Ez az ín felelős az általunk végrehajtott lábmozgások egy részéért, például járás, futás és ugrás esetében is szerepe van.

Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, aminek következtében csökken a mellékvesekéreg hormonjainak termelődése.

Az afta egy fájdalmas, gyulladásos udvarral körülvett felületes hámhiány, mely a nyálkahártyákon jelentkezik.

Az agydaganatok elsődlegesek és másodlagosak lehetnek. Az előbbiek az agyon belüli vagy a melletti sejtekből származnak.

Az agyhártyagyulladás az agyhártyák vagy agyburkok, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése.

Agyi érkatasztrófa, közismert nevén agyvérzés, szélütés (stroke) a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén, amikor elhal az agyszövet egy része.

Az agyrázkódás akkor következik be, ha az agy - a fejet ért ütés következtében - elmozdul a koponyán belül, de az ütés nem közvetlenül körülírt helyen éri.

Az agyvelőgyulladás az agy gyulladásos megbetegedése, amelyet az esetek túlnyomó többségében vírus okoz. Sok esetben kullancsok terjesztik.

Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) az immunrendszer egy olyan betegsége, amelyet HIV-fertőzés (human immunodeficiency vírus) okoz.

Az ajakherpesz a Herpes simplex 1 vírus (HSV-1) fertőzése következtében kialakuló hólyagos bőrgyulladás az ajkakon.

Az ájulás akkor következik be, amikor az agy vérellátása valamilyen oknál fogva átmenetileg (!) zavart szenved.

Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a veseműködés oly mértékben romlik, hogy a veseszövetek több mint 60 százaléka már nem képes ellátni feladatát.

Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélünk, ha a vérnyomás első (szisztolés) értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t.

Alagút-szindróma esetén a csukló csontjai közötti alagútszerű mélyedésben futó inak leszorítják az ideget és az ujjakban zsibbadás és fájdalom jelentkezik.

Az alkoholizmussal küzdők napi szinten fogyasztanak alkoholt, mely előbb-utóbb testi, szellemi és szociális tüneteket okoz.

Ha valaki hirtelen, viszonylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű alkoholt juttat a szervezetébe, kialakul az úgynevezett alkoholmérgezés.

Állati szőr okozta allergia esetén is hasonló tünetek tapasztalhatóak, mint bármilyen más allergiás túlérzékenységi reakció következtében.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója, olyan anyagokra, amelyek az egészséges embernél semmilyen reakciót nem keltenek.

Az álomkór jellemzően afrikai fertőző betegség, amelynek következtében agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás alakul ki.

Aluszékonyságról a legalább 25 százalékkal megnövekedett alvásigény esetén beszélünk, amelynél problémát értelemszerűen a nappali aluszékonyság jelent.

Az alvászavarok egyszerre jelentenek tünetet és betegséget. Komolyan kell venni, mivel az alvászavarok nem csak a szervezet regenerálódását nehezítik meg, hanem a mindennapos fizikai és szellemi tevékenység végzését is ellehetetleníthetik.

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége.

Amnézia alatt az emlékezési képesség részleges vagy teljes hiányát értjük.

Az Angelman-szindróma létezésére egészen későn, az 1900-as évek végén derült fény. Dr. Harry Angelman volt az, aki először figyelt fel rá.

Az angina pectoris a szívizom vérellátási elégtelensége, oxigénhiánya által kiváltott klinikai tünetegyüttes.

Az angolkór (rachitis) a csontozatot érintő gyermekbetegség, amely kezelés hiányában felnőtt korban is súlyos következményekkel jár.

Az anorexia (anorexia nervosa) jellemzően torzuló önpercepción keresztül súlyfóbiával, testképzavarral, illetve jelentős súly-, tápanyag és vitaminhiánnyal jár.

Aranyérnek nevezzük a végbélnyílás körüli vénás hálózatot. Amikor ennek tágulata állandósul, panaszokat okoz, akkor beszélünk aranyér betegségről.

Az arcmelléküregekben vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzés, illetve allergiás folyamat következtében alakulhat ki gyulladás

Az arcüreggyulladás az arckoponya üregeiben (homlok-, orrmellék-üreg) lévő nyálkahártya gyulladásos megbetegedése.

A Hordeolum, köznapi nyelven az árpa, a szemhéjszél mirigyeinek akut gyulladása. Megkülönböztetünk külső árpát és belső árpát.

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában számos gyulladásos sejt és sejtproduktum játszik szerepet.

Az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma) nagyon gyakori nem fertőző bőrbetegség, a tünetek gyakran már kisgyermekkorban jelentkeznek.

Az autizmus az agy olyan veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési- és információfeldolgozási zavara, mely már gyermekkorban megnyilvánul.

Autoimmun betegség esetén az immunrendszer nem tud különbséget tenni a "saját" és "nem saját" sejtek, fehérjék között, és önmagát támadja meg.

A bárányhimlő (Varicella simplex), az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amely ellen védőoltással lehet védekezni.

A basalioma a bőr legfelső rétegét alkotó hám alsó területéről kiinduló, rosszindulatú daganat. Az észlelésekor megkezdett kezelés hatékonysága kiváló.

A Bechterew-kór degeneratív kórkép, mely a gerincoszlopot alkotó csigolyák közti ízületek gyulladásával, elmeszesedésével, mozgáskorlátozottsággal jár.

A bélelzáródás alkalmával megszűnik a belek táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója. Az akut hasi katasztrófák közé tartozik, életveszélyes állapot.

Az ember emésztőszervrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket nevezzük bélférgességnek.

A köröm betegségei miatt, például a körömágy gyulladása, és az azt leggyakrabban kiváltó benőtt köröm miatt a sebészeti szakrendelőket sokan keresik fel.

A beszéd zavaráról beszélhetünk, ha a kommunikációs életkori sajátosságok több hónapos késésben vannak, és 3 éves korra sem indul meg a beszéd.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) a prosztata mirigyállományának jóindulatú szövetszaporulata. Hátterében a hormonális változásoknak lehet szerepe.

A bölcsőhalálnak az az eset számít, amely során az egy évnél fiatalabb csecsemőt minden előzetes betegség, tünet nélkül holtan találják kiságyában.

A borderline egy olyan személyiségzavar, melyben az érintett személy emberi kapcsolatai, hangulata és énképe nagyon impulzív és labilis.

A daganatos megbetegedések között egyre előkelőbb helyet foglal el a bőrrák, azaz a bőrt érintő, különböző szövettani típusba sorolható tumorok.

A botulizmus, köznapi nevén a kolbászmérgezés a Clostridium botulinum baktérium által termelt toxin okozta ételmérgezés.

A bulimia pszichiátriai megbetegedés, amelyet kóros falási rohamok, és ezeket követő intenzív, az elfogyasztott tápláléktól való szabadulási szándék jellemez.

A burnout, vagyis kiégési szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amely vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.

A láb leggyakoribb ortopédiai deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) a láb I. sugarát, ezzel a nagylábujjat érintő elváltozás, melynek különböző súlyossági fokozatai vannak.

Gyomor- és bélhurutot nagyon sok kórokozó okozhat, közéjük tartozik a calicivírus. Ilyenkor jellemző a rossz közérzet, étvágytalanság, hányás és hasmenés.

A candida gomba a normál száj-, bél- és hüvelyflóra tagja, azonban túlzott elszaporodása esetén kórokozóvá válhat.

A cardiomyopathiák a szív izomzatát érintő, különböző okból létrejövő, különböző típusú megbetegedések, melyek előbb-utóbb a szív működésének zavarát okozzák.

A Chlamydia trachomatis egy „parazita” jellegű baktérium, amely a megtámadott gazdasejtben betegséget okoz (pl. húgycsőgyulladás, méhnyak-gyulladás, stb.).

A cisztás fibrózis Európában a leggyakoribb autoszomális recesszív öröklött genetikai betegség.

A cluster fejfájás az egyik leghevesebb fejfájás. Ismétlődő, súlyos, féloldali szemkörnyéki és homloktáji fájdalommal járó roham, melyet több egyéb tünet kísér.

A fekélyes vastagbélgyulladás ismeretlen eredetű, krónikus, gyulladásos betegség, amelyben a tápcsatorna szakaszai közül kizárólag a vastagbél betegszik meg.

A combnyaktörés főként idős embereknél fordul elő, de a jóval ritkább fáradásos törés a túlterhelt sportolókat, vagy fizikai munkát végzőket is elérheti.

A Conn-szindróma, azaz hiperaldoszteronizmus jellemzője az aldoszteron nevű hormon megnövekedett mennyisége, mely a kór jellegzetes tünettanát hozza létre.

A COPD, magyarul krónikus elzáródásos (légzési nehezítettséget okozó) tüdőbetegség. Következtében az alsóbb légutak szűkülete jön létre.

A 2019-es év végén a kínai Vuhan városában alakult ki a tüdőgyulladásjárványért felelős vírus, a SARS-CoV2, azaz a COVID-19.

A CPPD a kristálybetegség rövidítése, az úgynevezett kristály-arthropathiák (= kristály okozta ízületi bántalmak) közé sorolható.

A Crohn-betegség az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladása.

A csalánkiütés, azaz urticaria a leggyakoribb bőrgyógyászati kórképek egyike, mely a lakosság közel 20%-át érinti.

Sajnos előfordul, hogy a csigolyatest állományában törés következik be, ezt nevezzük kompressziós csigolyaösszeroppanásnak.

A csípőfájdalom gyakori mozgásszervi panasz, ami gyakrabban érinti a nőket, köztük is elsősorban a középkorúakat és az idősebbeket.

A csípőficam gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozó betegség, hazai előfordulási aránya 0,5%. Kialakulása genetikai és környezeti befolyásoktól függ.

A csípőfájdalom hátterében sokszor egy kevésbé ismert, de nem ritka elváltozás áll: a csípőütközési szindróma.

Amennyiben az emlők önvizsgálata során valaki csomót, bőrbehúzódást, a mellbimbó befelé fordulását vagy váladékozást észlel javasolt orvoshoz fordulnia.

Csontdaganatoknak csak magában a csontszövetben létrejövő tumorokat tekinthetjük. A csontdaganatok leggyakrabban előforduló típusai az oszteoszarkóma, a chondroszarkóma és az Ewing-szarkóma.

Csontnekrózis, vagy csontelhalás betegség esetén a fájdalom mértéke állás, járás, és az érintett csont mozgatásakor erősödik, pihentetésre a tünetek javulnak.

A csontritkulás hosszú ideig egyáltalán nem ad tünetet. Leggyakrabban csekély behatást követő csonttörés esetén kerül kivizsgálásra.

Egyes esetekben a csont fertőződik nyílt csonttörés vagy műtéti beavatkozás során, míg krónikus csontvelőgyulladás esetén a régi csontvelőgyulladás újul ki.

Cukorbetegség esetén kevés inzulin termelődik, vagy egyáltalán nem termelődik, így a cukor nem jut be a sejtekbe, hanem a vérben felhalmozódik.

A demencia összefoglaló név minden olyan állapotra, amikor az idegsejtek pusztulása vagy működési zavara miatt a szellemi képességek hanyatlani kezdenek.

A Dengue vírusok 4 alfaja a trópusi és szubtrópusi országokban a malária után a második leggyakoribb szúnyog által terjesztett fertőzés.

A köznyelvben a depressziót a levert lelkiállapot szinonimájaként használják. Az orvostudomány számos típust különbözett meg, például akut, krónikus, bipoláris.

A felnőtt lakosság 80-85%-a életében legalább egyszer szenvedett már több napig tartó, életvitelét is befolyásoló derékfájástól.

A dermoid ciszta zsírszövetekből, szőrszálakból, bőrsejtekből és más szövetekből álló zsákocskához hasonló kis képződmény. Viszonylag gyakori elváltozás, általában jóindulatú és nem jelent komoly egészségügyi kockázatot.

A diftéria (torokgyík, torokpenész vagy roncsoló toroklob) baktérium okozta fertőzés, nyálcseppekkel terjed, súlyos, öt-tíz százalékban halálos betegség.

A diszlexia egy atipikus idegrendszeri fejlődés miatti tanulási zavar, mely elsősorban az olvasás elsajátításának nehézségében nyilvánul meg.

Az ekcéma a bőr nem fertőző gyulladása, melyet különböző külső és belső/endogen faktorok váltanak ki. A legjellemzőbb tünete a gyulladt bőr és a viszketés.

Az elhízás lényege a kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben. Az egészséget súlyosan veszélyeztető állapot, amely több betegség kockázatát a sokszorosára növeli.

Endometriózisról esetén a méh belső nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, követi a menstruációs ciklus változásait és változatos panaszokat okoz.

A heveny epehólyag-gyulladás az epehólyag falának gyulladása, amit rendszerint az epehólyag-vezetékben rekedt kő okoz.

Az epekő az epehólyagban képződött koleszterinből, kalciumból és egyéb anyagokból álló apró kőszerű képződmény.

Az epilepszia az agy olyan működési zavara, melynek során elektromos túlműködés alakul ki, bizonyos agysejtek gátlásuk alól felszabadulnak.

Az érelmeszesedés során az egészségesen rugalmas verőerek sima érbelhártyája alatt kalcium-lerakódás jelenik meg, amely csökkenti a verőerek rugalmasságát.

Az egyes érsebészeti (artériás) betegségek tünetei attól függőek, hogy mely verőéren alakul ki tágulat, szűkület, vagy az elzáródás.

Az érszűkület az érelmeszesedés következménye, mely az érfalak megvastagodásához, az érfal rugalmasságának csökkenéséhez, a keresztmetszet beszűküléséhez vezet.

Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója, olyan anyagokra, amelyek az egészséges embernél semmilyen reakciót nem keltenek.

Ételmérgezést az élelmiszerbe kerülő kórokozók által termelt mérgező anyagcseretermékek, toxinok okoznak. Előfordulhat egyedi esetben vagy csoportosan is.

A fáradtság fiziológiás tünet is lehet, ilyenkor a szervezet védekező reakciójáról van szó, pihenésre kényszerülünk a túlzott kimerülés kivédésére.

A fejfájás számtalan betegség kísérő tünete lehet, de léteznek önálló fejfájás szindrómák is.

Fejtetvesség (pediculosis capitis) esetén 2,5-4,5 mm hosszúságú élősködő rovar, a fejtetű telepedik meg a hajas fejbőrön.

Félrenyelésnek nevezzük, ha evés közben egy ételdarab nem a nyelőcsőbe, hanem a légutakba kerül, ami legtöbb esetben köhögéssel távozik a légutakból.

Azt a jelenséget nevezzük ficamnak, amikor az ízület a normál mozgástartományát elhagyja. A ficam során az ízületi felszínek elvesztik a normális kapcsolatot egymással.

A fitymaszűkület, a fityma bőrének különböző fokú szűkületét jelenti, amely miatt a fityma bőre a makkról nem húzható vissza.

Akkor beszélünk fóbiáról, ha valaki olyan ingerekre reagál intenzív félelemmel, amit mások nem tekintenek félelmetesnek vagy veszélyesnek.

A fogágy és az íny gyulladásos betegségei a lakosság jelentős százalékát érintik.

A fogkő tulajdonképpen megkövesedett lepedék, mely képződéséhez feltétlenül szükségesek a szájüregünkben élő baktériumok, szerves anyagok, valamint ásványi sók.

A fogszuvasodás a fogaknak a szájüregbe előtört és lepedékkel borított, keményszöveti felszínén megjelenő krónikus folyamat.

A testsúly fél- egy év alatt bekövetkező, legalább 5%-kal való csökkenését nevezzük fogyásnak.

A fülzúgás nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes, melynek során a páciens különböző hangokat hall, de külső hangforrás hiányában.

A torok- és garat gyulladását számos kórokozó kiválthatja, a fertőzés lehet vírusos és bakteriális eredetű.

A gégegyulladásnak akut és krónikus formája van. Akut formája minden korban előfordulhat, általában nem önállóan, hanem más felső légúti hurutokkal egyidejűleg.

A gerinc instabilitás során a normálisnál nagyobb terjedelmű mozgás alakul ki egy vagy több gerincszakaszon, mely jelentős hatással lehet az életminőségre.

A derékfájdalom a civilizált világban népbetegség. A krónikus derékfájdalmak hátterében az esetek döntő többségében gerinccsatorna szűkület áll.

Az elsődleges gerincdaganatok a gerincet alkotó sejtekből és szövetekből kiinduló elváltozások, míg a másodlagosak más tumorok gerincben jelentkező áttétei.

A szkoliózis (scoliosis), vagyis a gerincferdülés a gerinc kóros deformálódását jelenti, a tér mindhárom irányában mely a gyors testi növekedés idején jelentkezik.

Gerincsérv vagy porckorongsérv? A porckorongsérv a helyes megnevezés, de a gerincsérvnél is pontosan tudjuk, hogy mire gondoltunk, és mi a bajunk.

A Gilbert-kór a máj örökletes működési zavara. Nem valódi betegség, hanem ártalmatlan, jóindulatú, krónikus állapot.

Gócbetegség esetén egy szerv vagy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján kialakult fertőzéses eredetű, idült gyulladásából származik.

Gombás bőrbetegség esetén a bőrön egyébként is jelen lévő gombák a szervezet legyengülése, fogékonysága miatt kórosan elszaporodnak.

A Guillain-Barré-szindróma egy ritka autoimmun betegség, ami a perifériás idegeket támadja meg.

A gyomorfekély kialakulásához vezet, amikor megszűnik a gyomor nyálkahártyát károsító hatások és a nyálkahártya védelmét biztosító tényezők egyensúlya.

A gyomorrák a gyomorfal nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, mely kialakulása mögött számos környezeti és genetikai faktor is lehet.

A gyomorrontás a gyomornyálkahártya heveny gyulladása. Leggyakrabban a gyomor túlterhelése, romlott étel, bakteriális vagy vírusfertőzés következménye.

A hajhullás a legtöbb esetben nem önálló betegség, hanem egy tünet, ami többféle rendellenességre, hiányállapotra, betegségre is utalhat a szervezetben.

A hányás a szervezet védekező reakciója, melynek során megszabadul a gyomorba jutott tápláléktól, ami mennyiségében túl sok, vagy minőségében nem megfelelő.

Hasi fájdalmak esetében megkülönböztetünk akut és krónikus hasfájást. Akut hasfájásról akkor beszélhetünk, ha keletkezésének ideje 1 hétnél korábbi.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás hirtelen kialakult gyulladás, ami enyhe lefolyású, vagy az életet is veszélyeztető betegség is lehet.

A gerincet különböző szakaszokra oszthatjuk fel, úgymint nyak, hát, ágyék, keresztcsont és farokcsont. A hátfájdalom az egyik leggyakoribb, fájdalommal járó mozgásszervi panasz, amit szinte minden ember tapasztal élete során.

A hemokromatózis egy olyan – génhiba folytán kialakuló – vasanyagcsere-zavar, amelynek következtében fokozott mértékben szívódik fel a vas, melyből ezután a felesleg a szervekben lerakódik és károsítja az érintett szerv szöveteit.

A heregyulladás (orchitis) az egyik vagy mindkét herét érinti, mely virális (vírus fertőzés okozta) vagy bakteriális (baktérium okozta fertőzés) eredetű, de előfordulhat, hogy az oka ismeretlen marad.

A hererák a here rosszindulatú daganata, mely leggyakrabban fiatal férfiakban (20-40 évesek) jelentkezik, de gyermekekben is előfordulhat.

A heresérv a lágyéksérvek közé tartozik. Akkor beszélünk heresérvről, amikor a hasi szervek egy része a lágyékcsatornán keresztül átcsúszik a herezacskóba is.

Herevisszeresség (varicocele) esetén kitágulnak a herezacskóban található vénák, aminek következtében romlik az oxigénben szegény vér elvezetése a herék területéről. Szinte mindig a bal oldali érfonatot érinti, jobb oldalon ritkán alakul ki.

A herevízsérv (hydrocele) a hereburokban összegyűlt folyadékgyülem, mely gyermekkorban legtöbbször veleszületett jelenség és egy éves korra magától megszűnik.

Herpesz vírussal a lakosság közel 100% -a fertőzött, azonban az első fertőzés 90%-ban tünetmentesen zajlik. A szervezet legyengülése esetén a fertőzés kiújul.

A hidradenitis suppurativa egy fájdalmas, gyulladt csomók, tályogok, nedvedző sipolyok és hegesedés megjelenésével járó, krónikus betegség.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar a magasabb szintű mentális folyamatokért felelős agyi területek eltérő működésére vezethető neurológiai tünetegyüttes.

A humán metapneumovírust (hMPV) először 2001-ben azonosították. A kórokozó a légutakat támadja meg, és a náthához, RSV-fertőzéshez, influenzához hasonló tüneteket vált ki a szervezetben.

A gyakori vizelési ingert, az alhasi fájdalmat interstitialis cystitis, vagyis hólyagfájdalom szindróma is okozhatja.

A hörghurut a légcső és az ennek folytatását képező hörgők gyakran váladékképződéssel kísért gyulladása.

A human papilloma vírus (HPV vírus) fertőzés a leggyakoribb vírusos eredetű, leginkább szexuális úton terjedő betegség.

Nevezik húgyhólyag-gyulladásnak, hólyaghurutnak, cisztitisznek és felfázásnak is, de valójában a hólyagot érintő bakteriális húgyúti fertőzésről van szó.

A hüvelygyulladás a női betegségek közül a leggyakoribb. Ha hüvely saját baktérium mikroflórája sérül, a kórokozók elszaporodhatnak ami gyulladáshoz vezethet.

Az idegösszeomlás az az állapot, amikor valaki olyan krízishelyzetbe kerül, amellyel nem tud megbirkózni, nincsenek viselkedési mintái, amelyek átsegíthetnék.

A fejlett országok statisztikái szerint az időskori súlyos látásromlás leggyakoribb oka a makula-degeneráció („szemfenéki meszesedés”, sárgafolt-sorvadás, AMD).

A köznyelvben az impotencia közösülésre, erekcióra való képtelenséget (impotencia coeundi) jelent.

Az influenzát az ortomixovírusok családjába tartozó influenzavírus A, B és C okozzák.

Az egyhangú, sokszor ismétlődő mozgás és mechanikus irritáció a kéz, csukló vagy alkar ínhüvelygyulladását eredményezi.

Az inzulinrezisztencia (IR) egy szénhidrát-anyagcsere zavar, melyet a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának is tekintenek.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a belek funkcionális rendellenessége, ami olyan tünetekkel járhat, mint hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés.

Az ischias az ülőideg, vagyis a nervus ischiadicus gyulladása, mely szervezetünk legvaskosabb, leghosszabb perifériás idege.

Az iskolaérettség helyes megállapításával elkerülhető, hogy egy esetlegesen korán beiskolázott gyermeket kudarcélményeknek tegyük ki, és a gyermeknél magatartási zavar, diszlexia, diszkalkulália vagy diszgráfia alakuljon ki.

Izomgörcsnek nevezzük az izomszövet akaratlan, rövidebb-hosszabb ideig tartó, erőteljes összehúzódását és fájdalmas merevségét.

Az ízületi gyulladás olyan állapot, amely során az ízületekben található ízületi tok és porc folyadékállományú hártyája, az ún. szinoviális membrán begyullad.

Megfelelő ellátottság mellett a pajzsmirigy kb. 3 hónapra elegendő jóddal rendelkezik, ezután jódhiányos állapot alakul ki, mely pajzsmirigy problémákhoz vezet.

A kalapácsujj a láb leggyakoribb deformitásai közé tartozik - valójában gyűjtőfogalom több altípussal, melyek különböző súlyossági fokokban jelennek meg.

A kancsalság a szemek hibás állása, amelynek következtében a két szem "nem tud ugyanoda nézni", a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban.

A keresztszalagok szakadása a szakadás mértékét tekintve lehet részleges vagy teljes, a sérülés kialakulását tekintve pedig akut (friss) vagy krónikus (spontán és tökéletlenül gyógyult).

A kézrenegésremegés az izmok akaratlan, ismétlődő, ritmusos összehúzódása és elernyedése. A remegés (tremor) jelentkezhet egy vagy több testrészen is.

A kiütés a bőrön kialakuló szín és szövetszerkezeti eltéréseket okozó tünet, mely gyakran jár hőmérsékleti eltéréssel is és viszketéssel vagy fájdalommal.

Az életkor előrehaladtával megváltozik a női szervezet hormonális egyensúlya. Innen származik az elnevezés: változókor, menopauza vagy klimax.

Leggyakoribb kérdés , hogy száraz inger köhögésünk van-e vagy bőséges váladékürítéssel járó ún. produktív köhögés.

A hasfali sérvek egyik típusa a köldöksérv. A hasfal fejlődéstani okok miatt a köldök területén gyengébb, itt sérvkapu keletkezhet.

A koncentrációzavar általában pszichiátriai állapot, szerhatás vagy fiziológiás állapot velejárója. Okozhatja stressz, általános fáradtság és depresszió is.

A kondilóma (condyloma acuminatum) a nemiszerveken és a végbélnyílás körül (ritkán a szájüregben vagy a garatban) előforduló vírusos szemölcs.

Az alagútszindróma akkor alakul ki, amikor a test izmai, szalagjai, csontjai és kötőszövetei közötti járatokban (alagutakban) lévő idegek valamilyen okból nyomás alá kerülnek.

Az életévek emelkedésével egyre jellemzőbb ugyan a haj ritkulása, elvékonyodása, de a kopaszodás, hiányállapot vagy szervi rendellenesség jele is lehet.

A köröm eltérései számos betegségre hívhatják fel a figyelmünket. A körömlemez színbeli, alaki eltérései számos okra vezethetők vissza.

Az onychomycosis a kéz vagy láb körömlemezének gombás fertőzése. A körömgomba előfordulása az európai felnőtt népességben 3-22 százalékra tehető.

A fejbőr igen gyakori problémája a korpásodás, vagyis a fejbőr fokozott hámlása.

A (szív)koszorúér-betegség, más néven iszkémiás szívbetegség (ISZB) egy olyan állapot, amelyben a szívhez vért szállító koszorúerek összeszűkülnek vagy elzáródnak.

A köszvény az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája, melyet húgysav kristályok okoznak.

A kötőhártya-gyulladás szemhéji duzzanatot jelent, leggyakrabban szemvörösség, szemhéjak összeragadása, nyomásérzés, viszketés, könnyezés, szemhéjgörcs kíséri.

Gyermekkorban leggyakrabban a szezonálisan halmozódó felső légúti fertőzésekhez társuló középfül megbetegedések okoznak fülfájást.

A középfül gyulladásos betegségei igen gyakoriak. Kórokilag, tünetileg és gyógyhajlamukat tekintve rendkívül változatosak, ebből adódóan kezelésük is más.

Jellemzően a nyári időszakban, medencézés kapcsán fordul elő nagyobb gyakorisággal, de az év más időszakában is lehet a fülfájás oka a külső hallójárat gyulladása.

A lábszárak, bokák és a lábfej dagadása jelentkezhet egészségeseknél is hosszabb állás/ülés után, vagy menstruációt miatt, de betegség is állhat a háttérben.

A LADA a 2-es típusú diabéteszhez hasonlóan felnőttkorban jelentkezik, de autoimmun eredetű folyamat révén alakul ki, akárcsak az 1-es típus.

A laktózérzékenység (laktózintolerancia, tejcukorérzékenység) oka az enzim elégtelen vagy hiányos termelése.

A testünk hőmérséklete normálisan 36-37 °C között van, a 37-38 °C közötti testhőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38 °C felettit pedig láznak nevezzük.

A légiós betegséget a Legionella családba tartozó baktériumok okozzák, legsúlyosabb formája a kétoldali tüdőgyulladás, enyhébb formája pedig a Pontiac-láz.

A lepkehimlő, orvosi nevén erythema infectiosum, egy vírusos fertőzés, amelyet az emberi parvovírus B19 okoz.

A leukémia (fehérvérűség) a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés folyamata kórossá válik.

A lisztérzékenység más néven cöliákia, gluténszenzitív enteropátia; az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség.

Amennyiben panaszok az akut fertőzés lezajlása után 12 héttel is fennállnak, akkor a szakirodalom ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómáról beszél.

A lúdtalp a leggyakoribb statikai eredetű lábbetegség. Az elváltozás lényege a láb boltozatos rendszerének lesüllyedése.

A lumbágó görög eredetű szó, derékfájdalmat jelent. A derék, vagy lumbális gerinc, a gerinc(oszlop) háti és keresztcsonti szakaszát összekötő része.

A lupusz – teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, rövidítve SLE – egy krónikus autoimmun betegség, mely világszerte kb. 5 millió embert érint, elsősorban nőket.

A Lyme-kór kórokozója a fertőzést átvivő kullancs csípése útján, annak nyálával kerül az emberi szervezetbe, ahol krónikus, hullámzó lefolyású, több szervet érintő fertőzést okoz.

A koleszterin az emberi szervezet minden részében megtalálható, kiváltképpen az epében, a mellékvesékben és az idegrendszerben.

Magas vérnyomásnak a folyamatosan fennálló 140/90 Hgmm (higanymilliméter) feletti vérnyomásértékeket nevezik.

Magnéziumhiánynak a vérben fellépő alacsony magnéziumkoncentrációt nevezik.

A köznyelvben májfoltnak nevezzük a testen bárhol megjelenő sötétbarna, olykor szürke árnyalatú bőrelszíneződéseket, melyeknek körvonala szabálytalan.

A májgyulladás százmilliókat érint világszerte, a Hepatitis B vírus által kiváltott májgyulladás például a leggyakoribb fertőző betegségek közé tartozik.

A daganatos betegségek között 2-4 százalékos előfordulási arányával a májrák viszonylag ritka, de a halálozási statisztikái meglehetősen rosszak.

A májzsugor különböző eredetű krónikus májbetegségek visszafordíthatatlan végstádiuma.

A mandulagyulladás a torok hátsó részében elhelyezkedő páros mirigyszerv, a mandula fertőzés okozta gyulladásos megbetegedése.

Meddőségről akkor beszélünk, amikor egy év rendszeres, ovuláció idejére eső házasélet ellenére elmarad a sikeres terhesség.

A méhnyakgyulladás (cervicitis) a méhnyak, vagyis a méhnek a méhszájjal a hüvelybe nyíló alsó, keskenyebb harmadának a betegsége, gyulladása.

A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség.

A méhpolip az egyik leggyakoribb, általában jóindulatú méhelváltozás, ami bármely életkorban előfordulhat, de a 40-50 éves korosztálynál a leginkább jellemző.

A melanoma elsősorban a bőr, elvétve a szem, az agyhártyák, illetve különböző nyálkahártyák melanocytáiból kiinduló rosszindulatú daganata.

A mellékhere-gyulladás, vagy epididymitis a mellékherék és a mellékhereüreg gyulladását jelenti. A betegség általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki, és a leggyakrabban a fiatal felnőtteket és az idősebb férfiakat érinti.

A mellhártyagyulladásnak "száraz" és "nedves" formáját különböztetjük meg. A száraz mellhártyagyulladás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás.

A mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, mert hátterében életet fenyegető betegség is állhat.

A mellrák emlő rosszindulatú daganata, mely leggyakrabban középkorú, idős asszonyoknál (40-60 évesek) jelentkezik, de ma már előfordulhat fiatalabb korban is.

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor vérrög (trombus) képződik a szervezet valamelyik mélyen fekvő vénájában.

A memóriazavar az emlékezés három alapvető területén jelentkezhet: a megjegyzés, a megtartás és a felidézés területén.

Menedzserbetegségről beszélünk, ha a munkahelyi felelősségből, elvárásokból adódó folyamatos stressz hatására megnő a különböző testi betegségek kockázata.

A térdízület stabilitását a csontos struktúrák, a szalagok és izmok és a térdben elhelyezkedő rostos porcgyűrűk, a meniscusok is biztosítják.

A metabolikus szindróma (inzulin rezisztencia szindróma) jellemzői az elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel.

A migrén bizonyos időközönként jelentkező, rohamszerűen kezdődő, féloldali, pulzáló fejfájás, melyhez hányás, fényérzékenység, hangérzékenység társulhat..

A mióma a méh simaizomszövetén keletkező jóindulatú daganat, ami rendkívül gyakori nőgyógyászati probléma, a fogamzóképes korú nők 20%-át érinti.

A mumpsz, vagy járványos fültőmirigy-gyulladás fertőző vírusos megbetegedés. Leggyakrabban gyerekeknél fordul elő, de védőoltással megelőzhető.

A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely, ha nem kezelik megfelelően vagy nem figyelnek a megelőzésére, súlyos következményekkel járhat.

A napégés más égésekhez hasonló bőrsérülés. Kiváltója a nap UV-, főként az UV-B sugárzása.

A napszúrás az agyhártyák magas hőmérséklet és a sugárzás hatására kialakult, úgynevezett steril (kórokozó - baktérium, vírus - nélkül kialakult) gyulladása.

A nehézlégzés vagy légszomj olyan tünet, ami a légvétel akadályoztatása miatt lép fel. A kellemetlen érzést fulladás-szerű állapottal szokás jellemezni.

Neuropátiás jellegű fájdalmaknak nevezzük az idegi eredetű fejdalmakat. Az idegrendszer károsodása gyakran nyilvánul meg végtag gyengeségben, zsibbadásban, érzészavarban, fájdalomban.

Nyitott gerinc a csontos gerinc, a gerincvelő burkai, és a gerincvelő különböző súlyosságú záródási zavara, bénulásokkal.

Az ödéma szövetközti vizenyőt jelent. Akkor alakul ki, ha a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének egyensúlya felbomlik.

Az orbánc élénk bőrpírral, duzzanattal, hidegrázással, lázzal és fájdalommal járó, fertőző bőrgyulladás.

Az orrpolipok az orrmelléküregekben, néha az orrkagylókon képződő halvány, alapjukról elmozgatható, kocsonyás nyálkahártya-képződmények.

Orrsövényferdülésnek az orrsövény alaki eltéréseit, deformitásait nevezzük.

Egy bárányhimlős fertőződés után a herpesz vírus megbújik gerincoszlop idegdúcaiban, és hosszú évek után, övsömör formájában újulhat ki.

A leggyakoribb pajzsmirigyproblémák közé tartozik a pajzsmirigy-megnagyobbodás, a pajzsmirigy-alul- és túlműködés, a pajzsmirigygyulladás, és a daganatok.

A pajzsmirigy rosszindulatú daganata, a pajzsmirigyrák szerencsére a ritkább rákos elváltozások közé sorolható.

A pánikbetegség a szorongásos zavarok közé sorolható. A pánikroham során az érintettek látszólag objektív ok nélkül hirtelen kínzó félelmet élnek meg.

A Parkinson-kór a mozgászavart okozó leggyakoribb neurodegeneratív betegségek közé tartozik.

Változatos tünetekkel jelezheti a női szervezet a menstruáció elmaradásához vezető természetes hormonális folyamat elindulását. Ezt az időszakot nevezzük perimenopauzának.

A petefészekrák a petefészek (két petefészekből az egyik vagy mindkettő) rosszindulatú daganata.

A pikkelysömör, vagy más néven psoriasis, egy nem fertőző, elsősorban bőrelváltozásokat okozó szisztémás betegség.

A pilonidális ciszta (dermoid ciszta, sinus pilonidalis, pilonidalis betegség) egy bőr alatti, szőrszálat, gennyt, szövettörmeléket is tartalmazó zsákocska, ami a szőr befelé való növekedése miatt keletkezik.

A menstruációs ciklus hormonális változásainak köszönhetően a vérzés jelentkezése előtt kellemetlen panaszok jelentkezhetnek, ezen tünetcsoportot nevezzük premenstruációs szindrómának.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy komplex, az egész szervezetet érintő anyagcsere-betegség, mely elsősorban bőr- és nőgyógyászati tünetekkel jár.

Az artrózis a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során a csontot borító porc elvékonyodik, elkopik.

Porckorongsérvről akkor beszélünk, ha a porckorong körkörös gyűrűi átszakadnak, a kocsonyás anyag a gerinccsatorna felé türemkedik és ott szűkületet okoz.

Amennyiben a panaszok a COVID-19 fertőzés lezajlása után is jelentkeznek, akkor ún. post-COVID vagy long-COVID szindrómáról beszélünk.

A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) akkor alakul ki, ha valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, amit képtelen feldolgozni.

A prosztatagyulladás (prostatitis) az egyik leggyakoribb prosztataprobléma, amely bármely életkorban előfordulhat. Több típusa van, amelyek tüneteikben és a kiváltó okokban egyaránt különböznek.

A leggyakoribb prosztataproblémák közé tartozik a prosztatagyulladás, prosztata megnagyobbodás és a prosztatarák.

A prosztata daganata a férfiak második leggyakoribb daganatos megbetegedése a tüdőrák után.

A mindennapi élet során gyakran előfordulhat, hogy hirtelen megcsúszunk, elesünk vagy rosszul lépünk, és ennek következtében meggyűrjük vagy túlerőltetjük az ízületeinket.

A reflux ma már jól ismert fogalom a köztudatban is. Lényege a - legtöbbször savas - gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe, esetenként a torok magasságáig.

A rejtett here jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el.

A rekedtség nem betegség, hanem egy tünet, melynek hátterében különböző problémák állhatnak.

A rheumatoid arthritis esetén a szervezet saját építőelemeit megtámadó folyamat indul el, és ez az ízületi felszínt borító hártya gyulladását eredményezi.

A rosacea egy krónikus bőrbetegség, amely jellemzően az arcon jelentkezik, de más bőrfelületeken is megjelenhet. Bármely életkorban előfordulhat, de a középkorú felnőttek, különösen a 30 és 50 év közöttiek érintettsége a leggyakoribb.

A rotátorköpeny a váll izmainak és inainak egy csoportja, amely a felkarcsontot rögzíti a vállízületben.

A rövidlátás olyan látászavart jelöl, melynek következtében a távolban található tárgyak elmosódva, homályosan láthatóak.

A légúti óriássejtes vírus (Respiratorikus Szinciciális Vírus, RSV) az alsó és a felső légutakat támadja meg. Rendszerint megfázásszerű tüneteket okoz, elhúzódó köhögéssel.

A rózsahimlő cseppfertőzéssel terjedő, csak emberről emberre átvihető, igen ragályos, kiütésekkel járó vírusfertőzés.

A rühesség egy világszerte elterjedt, emberről emberre terjedő bőrbetegség.

Sárgaság esetén a szervezetben kórosan felszaporodó epefesték (bilirubin) lerakódik a szervekben és sárga elszíneződést okoz.

A Scheuermann-betegség a csigolyák gyermekkori csontosodási zavara, mely a növekedés befejeződéséig tart.

A sebgyógyulási folyamat időtartama a sérülés jellegétől, a sebkezeléstől, a beteg általános állapotától függ. Lehet maradéktalan, de bekövetkezhet a sebgyógyulás zavara is.

A skarlát (régi nevén vörheny) baktériumok, leggyakrabban a Streptococcus pyogenes által okozott fertőző betegség, mely többnyire kisgyermekeket érint.

A stressz szót általánosan használjuk a mindennapokban, azonban a pontos jelentésével kevesen vannak tisztában.

Gutaütés, szélütés vagy angol nevén stroke esetén egy agyi működészavart okozó érkatasztrófáról van szó.

A pajzsmirigy megnagyobbodását nevezik strúmának vagy golyvának, melynek oka rendszerint a jódhiány.

A szalmonella egy gram negatív, pálcikaalakú baktérium, mely hasmenéses kórképeket okoz az emberben.

A szamárköhögés jellegzetes, fuldokló, görcsös köhögési rohamokkal járó, hosszan elhúzódó, rendkívül fertőző légúti megbetegedés.

Orvosi értelemben szédülés (vertigo) alatt a határozott irányú forgó vagy dőlő mozgásélményt értjük.

Székrekedésről akkor beszélünk, ha valaki heti 3-nál kevesebbszer ürít székletet, vagy erőlködnie kell, ill. székletürítés után a végbélben akadályérzés marad.

A szemészet tárgykörébe tartoznak azok a daganatok, amelyek a szemben, a szem közvetlen közelében (szemhéjakon, szemzugban) és a szemgödörben alakulnak ki.

Színtévesztés és színvakság alatt olyan öröklődő látászavart értünk, amikor a színérzékelő csapok valamelyike kevesebb, gyengébben működik, vagy hiányzik.

A szívburokgyulladás, azaz a pericarditis többek között mellkasi fájdalommal, légszomjjal járó megbetegedés, amely akár szívtamponádot, szívelégtelenséget is okozhat.

A szívelégtelenség esetén a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem tudja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást biztosítani.

Szívinfarktusnak a szívizom vérellátási zavara következtében létrejövő szívizomelhalást nevezzük.

A myocarditis a szívizomszövet gyulladása, amelynek hátterében általában valamilyen fertőző ágens áll.

A szívritmuszavarok a szívizom normális ritmusos összehúzódásainak zavarát jelentik.

A szorongás alapvető és természetes emberi tapasztalat szervezetünk veszélyhelyzetre adott reakciója, melyet sokféle lelkileg megterhelő helyzetben átélnek az emberek.

A szúnyogcsípések mindenki számára kellemetlenek, de bizonyos esetekben a szokásosnál több és látványosabb tünetekkel járhat.

A szürkehályogban a szemlencse elhomályosodik, elszürkül, az érintett személy látása elmosott, ködös lesz, a fény- és sötétség adaptáció romlik.

Az éles, szúró sarokfájdalom és talpfájdalom egyik leggyakoribb okozója a talpi bőnyegyulladás (plantar fasciitis), amely a sarokcsontot lábujjakkal összekötő ínszalag gyulladt állapotát jelenti.

Teniszkönyök illetve golfkönyök esetén az izmok fokozott igénybevétele és az ismétlődő traumák hatására szakadások keletkeznek az izomban.

Térdficamnak azt nevezzük, amikor a térdízület alkotó csontok egymástól a normális mozgás során megszokottnál jobban eltávolodnak egymástól.

A térdízületi kopás a térdízületet érintő degeneratív ízületi betegség, amely az ízületi porc fokozatos elvékonyodásával, felrostozódásával, majd fokozatos eltűnésével jár.

A tetanuszt (régi magyar nevén merevgörcsöt) a Clostridium tetani baktérium által termelt toxin okozza.

A gyermekkorban légúti fertőzés miatt gyakran jelentkező tünet a torokfájás. Gyakran levertség, izom-vagy ízületi fájdalom, általános gyengeség előzi meg.

A torokgyulladás a nyálkahártya gyulladásos elváltozása. A leggyakoribb kiváltó ok a légúton terjedő kórokozók bekerülése a szervezetbe.

Trombózis esetén vérrögök alakulnak ki az erekben, melyek gátolják a vér szabad keringését.

Tüdőembólia, vagy pulmonális embólia (PE) a tüdő fő és/vagy mellék artériáinak elzáródása.

A tüdőfibrózis esetén a tartós gyulladás hatására a tüdőszövet hegesedik és veszít rugalmasságából, ezért nehezebb az oxigén átjutása a keringés felé.

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, gyulladásos állapota, melyre jellemző a tüdő alaveolusainak (léghólyagocskák) gyulladása.

A tüdőrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések csoportjába tartozik.

A tüdőtágulat a tüdőhólyagocskák kitágulásával, a tüdő szövetének előrehaladó károsodásával és az egységnyi légzőfelület csökkenésével járó megbetegedés.

Az utazási betegségekkel és oltásokkal inden utazónak tisztában kell lennie.

A köztudatban elterjedt vakbélgyulladáson valójában a vakbélhez csatlakozó féregnyúlvány (appendix veriformis) gyulladását értjük.

A vállízület gyulladásos problémái leggyakrabban a 30-40 éves korosztályt érintik. A két leggyakrabban előforduló ilyen probléma a vállcsúcs fájdalom és a vállizomban bekövetkező mészlerakódás.

A vállízületi instabilitás a népesség körülbelül 2%-át érintő elváltozás, a vállficam a leggyakoribb ficam az emberi testben.

60-80 éves korosztályban jelentős növekedést mutatnak a különböző kopásos folyamatok. Az ízületi kopás lényege a csontok ízesülő végeit borító porcréteg jelentős elvékonyodása és a csontok következményes deformálódása.

A vashiány, vagy ennek következménye a vérszegénység (anaemia) az egyik leggyakoribb hiányállapot.

A vastagbélrák a vastagbélben keletkező, a bélfal belsejéből (nyálkahártya) kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés.

A végbélrák a kolorektális tumorok közé tartozik, a vastagbél utolsó szakaszának, a végbélnek a nyálkahártyáján kialakuló rosszindulatú daganat.

Vérhas (dizentéria) a vastagbél fertőzéses gyulladásos megbetegedése.

Vérmérgezés vagy szepszis esetén a test valamely helyén elhelyezkedő baktériumos gócból a véráramba jutó baktériumok árasztják el a szervezetet.

A vérszegénység azaz anémia egy komplex kórkép, amelynek számos oka lehet, például vashiány.

A vesekő (calculus renis), egy szilárd megkeményedés vagy kristályos felhalmozódás a vesében, ami a vizeletben lévő ásványi anyagokból keletkezik.

A vesemedence gyulladás bakteriális fertőzés, amely vagy a húgyutak felől felfelé terjedve, vagy a nyirokáramlás útján a belek felől kiindulva alakul ki.

A vírushepatitisek a májsejtek elhalásával és a májszövet gyulladásos folyamatával járó hepatitis vírusok okozta megbetegedések gyűjtőneve.

A vírusos szemölcsnek számos típusa létezik. Okozója a HPV, azaz a humán papilloma vírus.

A visszérbetegség (varikozitás) a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti.

A vitiligot magyarul (szerzett) pigmenthiánynak, foltos festékhiánynak vagy bőrfestékhiánynak is nevezik.

A vizelet inkontinencia az akaratlan vizeletszivárgás panasza.

A glaukóma (zöldhályog) a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség, kezeletlenül a látás elvesztéséhez vezethet.

A zsírmáj a trigliceridek túlzott felhalmozódása a májsejtekben. A fejlett nyugati országokban a lakosság 20-50%-át, az elhízottak 80%-át érinti.