Geriátria
A geriátria, az idősgyógyászat sajátos, integrált medicinális ismeretanyagon alapuló új orvosi szemlélet: megelőző, gyógyító és rehabilitáló orvoslás. Ahogy a gyermekgyógyászat is a páciens életkora alapján specializálódott, ugyanígy az életkori sajátosság, az ehhez szükséges speciális megközelítés hívta életre az idősgyógyászatot.
Idős korban bizonyos betegségek gyakrabban alakulnak ki, illetve az idős egyén gyakran több, egy időben fennálló betegséggel él, amely kórfolyamatok gyakran sajátosan összefonódnak. A betegségek tünettanára és a betegségek lefolyására jellemző, hogy eltérnek a fiatalabb korban általánosan tapasztaltaktól. Így például hiányozhatnak a figyelemfelkeltő tünetek, láz helyett csak kisebb hőemelkedés észlelhető, egyébként heves fájdalommal járó kórfolyamatok alig okoznak panaszokat, lassabban bontakozik ki a klinikai kép, nehezebb felismerni a betegség kezdetét.
Gyakran egyébként tünetszegényebb akut megbetegedések első tünete a tudatzavar, mely váratlan és riasztó volta miatt diagnosztikai nehézséget okozhat. Jellemző az is, hogy a gyógyulás folyamata időben sokkal tovább tart, igen megnövekszik a rehabilitáció – a korábban meglévő képességek visszaszerzésének – jelentősége.
A geriáter orvost ezért probléma-orientált gondolkodás vezérli. Nem egy-egy betegség diagnosztizálása és kezelése a feladata, hanem az, hogy felismerje az egyidőben fennálló több kórfolyamat egymásra való hatását, gyógyszerelésük okozta módosulásokat, valamint meghatározni az ezt szem előtt tartó további terápiás-rehabilitációs lehetőségeket az idős egyén lehető legjobb életminőségének fenntartása érdekében.
Mikortól számít valaki idősnek?
Már az ókori görögök is igyekeztek az öregedés fogalmát meghatározni. Hippokratész hatvan évre tette az öregség határát. Ettől nem áll messze a mai számszerűsítés: az Európai Unió statisztikai hivatala a közfelfogásból eredően az öregségi nyugdíj folyósításának kezdetére teszi az öregkor elejét, a 65. életév felettieket tekinti időseknek. Az öregkor kezdetének konkrét számadatként való meghatározása a statisztikák, a demográfiai felmérések, orvosi, biztosítási és egyéb protokollok kidolgozása, valamint számos szabályozás miatt szükséges.
Pontos, határozott életkor természetesen nem adható meg. Az időskor megítélése jelentősen függ az adott társadalomtól, korszaktól, kultúrától, szocializációtól, sőt személyes aspektusoktól is. Jellemző, hogy a megkérdezettek általában a saját életkorukhoz viszonyítva adják meg ezt az értéket. Így a fiatalabbak korábbra, a kor előre haladtával azonban érthetően későbbi életkorra tesszük az öregség idejét, hiszen általánosságban senki sem szereti magát idősnek tekinteni, megpróbáljuk kitolni az „elkerülhetetlent”. Ebben persze az öregség megítélése játszik szerepet, ami szintén társadalmilag és szociokulturálisan meghatározott. Voltak és vannak társadalmak illetve korszakok, melyekben különös tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek a magas kort megélőkre, a közösség hasznos, egyes esetekben meghatározó tagjaiként tartva számon őket.
Milyen jelei vannak az öregedésnek?
Az öregedés a szervezet egészét érintő progresszív és visszafordíthatatlan folyamatok összessége, melynek üteme egyénenként és az életfunkciók terén egyaránt változatosságot mutat. Úgy is mondható, hogy „alkatrészenként” más-más ütemben öregszünk.
Ennek eredménye, hogy nem öregszünk egyformán, így nem határozható meg sem a pontos sorrend, sem az öregedést jelentő kritériumok, bár fő „csapásvonalak” azért jellemzőek: a látás romlása, a hallás romlása, az ízérzés romlása, izületi elváltozások, a bőr rugalmasságának elvesztése, az alvás minőségi és mennyiségi változása és még jó néhány típusos, a korosodással gyakoribbá váló állapot. Az öregedési folyamatok általában a reproduktív szak után kezdenek szembetűnővé válni.
Így megkülönböztetünk naptári életkort és biológiai életkort, amelyek eltérhetnek egymástól. Az élet folyamán az eltérés mértéke és iránya is változhat. Azaz lehetünk fiatalosabbak korunknál vagy nézhetünk ki úgy, mint a „saját nagyanyánk”. Általában az előbbi a kívánatos állapot.
Megállítható, lassítható-e az öregedés folyamata?
A helyes válaszhoz az öregedés folyamatának pontos, tudományos ismeretére lenne szükség. Az időskor késleltetésének, az öregedés visszafordíthatóságának ősi vágyához azonban alig száz éve kapcsolódik az öregedés okainak és mechanizmusának tudományos vizsgálata. Az elmúlt években azonban egyre több és több kutatási eredmény, ezeken alapuló elmélet lát napvilágot.
Mit nyújt a geriátriai ellátás?
A beteggel való kapcsolat a kórelőzményi adatok, fennálló kórfolyamatok és azok terápiájának, valamint élethelyzeti adottságok megismerését követően az általános fizikai és pszichés állapot felmérésével, a kezelési módok meghatározásával kezdődik. Folyamatos konzultációt biztosítunk a családtagoknak a gondozást igénylő idős beteg ellátásával kapcsolatban (gondozási szükséglet felmérése, egyénre szabott gondozási lehetőségek ismertetése, otthonápolás illetve intézeti elhelyezés „dilemmájának” oldása).
A demens egyént gondozó családnak hosszú távú segítséget nyújtunk a leépülés folyamán megjelenő pszichoszociális nehézségek hatékony kezelésében, a gondozó családtagok tehermentesítésében. Életviteli, mentálhigiénés támogatással segítünk a személyre szabott „stratégia” kidolgozásában, hogy könnyebben megbirkózzanak szeretteik gondozásának szép, de nehéz feladatával.
A cikk dr. Martony Zsuzsanna közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
