Gyakori kérdések

Mi a munkabaleset?

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Mi az üzemi baleset és az úti üzemi baleset?

Az üzemi baleset egy társadalombiztosítási fogalom. Üzemi balesetnek az a baleset, minősül amely a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végezett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, rokkantság, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be. Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását. Továbbá természetesen a baleset akkor is üzemi balesetnek minősül, ha a sérülés azért következett be, mert a munkavédelmi előírásokat nem tartották be. Nem jár baleseti ellátás, ha a balesetet a sérült szándékosan okozta.

Úti baleset

Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset. Ha a baleset munkába menet vagy onnan jövet éri a biztosítottat, akkor az üzemi baleset megállapításához további vizsgálat szükséges. Az úti üzemi baleset minősítésénél fontos szerepet játszik az eltelt időtartam, tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezése során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába).

A minősítés során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt-e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető-e. A szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek, ezért az ellátások kizárólag az általános szabályok alapján állapíthatók meg.

A következő körülmények miatt nem lehet üzemi balesetnek minősíteni a sérülést akkor sem, ha az munkavégzésre irányuló, vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységek során bekövetkezett balesetekből ered.
Nem üzemi a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,ha munkahelyi rendbontás következménye, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

Elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása a munkahelyeken

A Munkavédelmi törvény előírásai szerint a munkáltatónak kötelessége biztosítani az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételeit, de sajnos évek óta nem áll rendelkezésünkre egyértelmű jogszabály arra vonatkozóan, hogy a munkáltatónak pontosan mit kell tennie.

Ehhez próbálunk az alábbiakban tanácsot adni a munkáltatóknak:

• a munkáltatónak ki kell képezni megfelelő számú elsősegélynyújtót, a helyettesíthetőségre is gondolva ( javaslatunk szerint 20 munkavállalónként és műszakonként/ emeletenként 1 főt)

• az elsősegélyhelyet egy a dolgozók számára könnyen elérhető helyen ( pl. étkező) kell kijelölni, piktogrammal ellátni.

Itt ki kell függeszteni a képzett elsősegélynyújtók nevét, elérhetőségét illetve a sürgősségi szolgáltatók telefonszámait is. Többszintes épület esetén emeletenként minimum 1 helyet szükséges kijelölni.

Az elsősegély-felszerelést a dolgozók számától és a munkahelyen előforduló kockázatoktól függően a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató segítségével javasolt kiválasztani. Az elsősegélynyújtók képzésében segítséget nyújtunk.