Vesekő-eltávolítás MiniPCNL lézerrel

Ha a vese üregrendszerében követ/köveket talál az urológus, és a gyógyszeres kezelés nem hoz gyógyulást, valamint a kő spontán távozása nem várható, illetve a testen kívüli lökéshullámú kőzúzás (ESWL) sem javasolható, akkor MiniPCNL lézeres vesekő-eltávolító műtétre lehet szükség.

A műtét minden esetben urológusi javaslat vagy beutalás alapján történik.

A vesekő műtéti kezelési lehetőségei

Hogy melyik módszert javasolja az urológus, az nagyban függ a vesekő/kövek helyzetétől, továbbá az eszközzel való hozzáférhetőségétől.

A leggyakrabban alkalmazott műtéti típus az endoszkópos (PCNL) eljárás, amikor az operatőr a bőrön keresztül jut el a vesébe. A vesekő eltávolításának másik igen gyakori módszere a vesevezetéken keresztüli endoszkópos (ureterorenoszkópos, URS) kőeltávolítás.

A laparoszkópia és a feltárásos műtét az előbbi beavatkozásoknál nagyobb kockázattal jár, és a gyógyulási idő is hosszabb, ezért ritkán, csak speciális esetekben választják.

A műtét során a kövek zúzása többféle módszerrel történhet, a legmodernebb megoldás a lézeres kőzúzás.

A lézeres módszernél a hagyományos ultrahangos eljárással ellentétben…

• rövidebb műtéti idővel,
• kisebb vérzésveszéllyel 
• és kevesebb szöveti sérüléssel számolhatunk.

Az endoszkópos eszköznél lehetőség nyílik félmerev (semirigid) és flexibilis renoszkóp használatára is. Ezen kívül újabban a vesébe vezetett nefroszkóp (vesetükör) vastagsága kapcsán is van választási lehetőség. A hagyományos nefroszkóp mellett lehetőség van egy vékonyabb eszköz használatára is, amely által a vesén készített „szúrcsatorna” is keskenyebb lesz. Ez az úgynevezett miniPCNL.

A miniPCNL eszköz előnye:

• kisebb vérzésveszéllyel és ezáltal vérátömlesztési szükséglettel jár, 
• rövidebb kórházi tartózkodási időt igényel.

A sikeres kőmentesítés valószínűsége viszont a hagyományos eszközhöz hasonló.

A miniPCNL lézeres vesekő-eltávolítás menete

A műtét altatásban (narkózisban) történik.

Először fertőtlenítik és izolálják a húgycsőnyílást és a környékét. A műtét során a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül, a megfelelő oldali vesevezeték szájadékát felkeresve egy vékony, úgynevezett vesevezeték-katétert vezetnek a vesevezetékbe, majd előretolják egészen a vesemedencéig.

Az érintett vese felett lévő bőr fertőtlenítése és izolálása után egy vékony tűvel megszúrják a megfelelő vesekehelyt. A pontos célzáshoz a vesevezeték-katéteren keresztül kontrasztanyaggal töltik fel a vese üregrendszerét, majd a röntgen-képerősítő segítségével ábrázolják.

A szúrást követően szükséges a vezetődrót mentén a szúrnyílás tágítása, majd az így képzett, kellő méretű szúrcsatornán keresztül egy vesetükröt (nefroszkóp) vezetünk be, amelyen keresztül tájékozódva azonosítható a kő.

A beavatkozás során fiziológiás sóoldat átáramoltatásával biztosíthatók a jó látási viszonyok. Az esetleges túlnyomás elkerülése érdekében a felesleges folyadék leengedése is megtörténik. A műtét során áttekintik a vese üregrendszerét, és elvégzik az esetleges kisebb beavatkozásokat is, például a szövettani mintavételezést (a veseüregrendszer falából), a szűkület-bemetszést vagy a lézeres vérzés- csillapítást.

A kisebb méretű kövek fogó vagy Dormia-kosár segítségével egyben kiemelhetők. A nagyobb méretű kövek zúzásához lézer szálak (Holmium) állnak rendelkezésre. A kőzúzás során az apró törmeléket kiszívják, a nagyobbak pedig fogó segítségével emelhetők ki.

A műtét befejeztével a munkacsatorna helyén bizonyos esetekben vesekatétert (transzrenális drain, nefrosztóma) hagynak vissza, melyet egy öltéssel a bőrhöz rögzítenek. Itt is van lehetőség bizonyos esetekben a hagyományostól eltérő, vékonyabb cső behelyezésére, ami a műtét után jelentkező fájdalom szempontjából kedvezőbb.

Újabban – megfelelő körülmények között – a kezelőorvos úgy is dönthet, hogy semmilyen katétert nem hagy vissza. A beavatkozás után a vese és vesevezeték-katéter (ureterkatéter) általában 1-2 napig marad, szükség esetén ez utóbbinak belső vesevezetéksínre (Dupla-J) cserélése történik hosszabb időre. (A felhelyezett Dupla J katéter kivétele a későbbiekben mindenképp szükséges.)

A hólyagban szükség esetén állandó katétert is visszahagyhatnak, melyet általában a műtét másnapján eltávolítanak.

Milyen veszélyekkel kell számolni, ha elmarad a vesekő-eltávolító műtét?

Amennyiben a műtét nem történik meg, a kő esetleges kimozdulása miatt…

• vesemedence-tágulat,
• vesekárosodás,
• vesemedence-szakadás,
• vesemedence-gyulladás,
• vérmérgezés,
• a veseműködés leállása,
• húgyvérűség alakulhat ki, mely átmeneti vagy tartós vesekatéter-viselést, esetleg művesekezelést, veseeltávolítást tehet szükségessé, és tartós fájdalmat okozhat,
• halálhoz is vezethet.

Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!

Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
 

Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!