Érsebészet
Az érsebészeti ambulanciára várjuk azokat a betegeket, akiknek artériás és vénás eredetű betegsége vagy panasza miatt gyógyulni szeretne. A veszélyeztetett csoportba tartozó vagy önmagára odafigyelő és a betegség megelőzésére súlyt fektető páciensek szűrővizsgálata azt teszi lehetővé, hogy ők ne kerüljenek a betegek csoportjába.
Hazánkban a vezető halálok a szív- és érrendszeri betegség. Ez a tény már széles körben ismert. Kevésbé ismert azonban, hogy a verőérbetegség mindig rendszerbetegség, és különböző mértékben ugyan, de a szervezet minden verőerét érinti. Ezért fontos a szűrés, a megelőzés, majd az időben elkezdett megfelelő kezelés!
A cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy az emelkedett vérzsír értékek, a rokonságban előforduló érbetegség, egyes vérképzőrendszeri betegségek, a dohányzás olyan kockázati tényezők, amelyeknél tünetek nélkül is különösen indokolt a szűrővizsgálat, szükség szerint az időben elkezdett kezelés és a rendszeres gondozás.
Ugyancsak népbetegségnek tekinthető a felnőtt lakosság 40%-át érintő visszeresség. Ennek különböző formái és különböző súlyossági fokozatai vannak, de tény, hogy a 60 év feletti lakosságnál 2-4%-ban kialakuló fekély megelőzhető az idejekorán felfedezett még szinte tünetmentes vénás betegségek kiszűrésével. Ha a rokonságban halmozottan fordul elő vénás betegség, a szűrés különösen indokolt!
Fontos azonban a számottevő panaszokat nem okozó, de különösen nőket nagyon zavaró, jelentős szépséghibának tekinthető seprűvéna, amelynek megszüntetése növeli az önbizalmat és kielégíti az esztétikai igényeket is. Ambulanciánkon a hozzánk forduló betegek teljes körű szűrését, életmódbeli tanácsadást, gyógyszeres terápia beállítását, ambulánsan elvégezhető beavatkozásokat, injekciós és szükség szerint műtéti kezelését is vállaljuk.
Angiológia és érsebészet kapcsolata
Az angiológia az erek (nyirokerek, artériák és vénák) betegségeivel foglalkozik. Az angiológus foglalkozik többek között az érszűkülettel, visszerességgel, nyiroködémával artériás elzáródásokkal, vénák gyulladásával, trombózissal, véralvadási zavarokkal. Ezen betegségek tünetei lehetnek például az alsó végtagi fájdalom, a hideg lábak, a kézzsibbadás, a lábzsibbadás, az éjszakai lábikragörcs.
Az angiológusok belgyógyász orvosok, az erek betegségeit diagnosztizálják, de sebészeti beavatkozást nem végeznek, ezért ha a páciensnek műtétre van szüksége, akkor tovább irányítja a megfelelő érsebész szakorvoshoz.
Érsebészeti betegségek
Artériás betegségek
Az verőér betegségek tünetei attól függőek, hogy mely verőéren alakul ki tágulat, szűkület vagy az elzáródás. Tünetmentesen növekedhetnek a hasban vagy mellkasban a főverőéren kialakult tágulatok, amelyeknek a veszélye abban rejlik, hogy kiszakadásuk életveszélyes állapotot hoz létre. Ezért ha a hasban korábban nem észlelt jelentős lüktetést észlel, érsebészeti vizsgálat indokolt. A nyaki verőér szűkülete is sokáig tünetmentes maradhat, ám az első tünet az egyik oldali testfél bénulása lehet. Ezt, az egyik legveszélyesebb érbetegséget gyakran a szakértő fül, egyszerű fonendoszkóppal való meghallgatással is kiszűri. Korán panaszt okoz azonban az alsó végtagi érszűkület. A nehezített járás, a járás közben jelentkező lábikra fájdalom, ami néhány perces pihenés után megszűnik, felhívja a figyelmet a kezdődő érszűkületre. A betegek jó része ezeket a tüneteket sokszor reumatikus eredetűnek véli.
Visszeresség
A kitágult vénák néha csak csúnyák, sokáig nem okoznak panaszt, de kezelés nélkül a vénás betegség fokozatosan romlik és előbb vagy utóbb panaszt, esetleg szövődményt okoz. A panaszok rendkívül sokfélék lehetnek. A "nehéz láb" érzés, éjszakai lábikra görcs, zsibbadás, láb fáradékonysága, helyi égő fájdalom csak néhány a lehetőségek közül. A visszeres panaszokhoz a kitágult vénák, a rosszul működő vénás billentyűk vezethetnek. A tágulatokban pangó vér a visszaáramló vér áramlási viszonyait rontja. A kitágult öblökben a vér besűrűsödik, felületes trombózis alakul ki, amely jelentős fájdalommal jár. Visszeresség esetén fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának veszélye, ami tüdőembóliához vezethet. Vannak olyan esetek, amikor a főtörzsi vénák nem betegek, mégis az oldalágak kitágulását észleljük, amelyek csúnyák és fájdalmasak is. Attól függően választjuk meg a kezelést, hogy melyik típusú visszerességgel állunk szemben.
A visszeresség műtéti kezelése magánkórházi osztályunk sebészeti részlegén történik.
Visszeresség a terhesség alatt
Terhesség alatt visszeresség nagyobb eséllyel alakul ki, a már meglévő vénás tágulatok növekednek, és panaszossá válnak. Ennek oka részben a hormonális változásokban, részben a megnövekedett testsúly és a kismedencei nyomásfokozódásban keresendő. Noha egyértelműen nem bizonyított a vénás gyógyszerek magzatkárosító hatása ennek ellenére sem javasolt gyógyszerszedés. Műtéti beavatkozás nemcsak a terhesség miatt nem javasolt, de azért sem, mert a terhesség alatt kialakult tágult vénák egy része a szülés után visszahúzódik. Fontos azonban annak eldöntése, hogy hogyan kell felkészülni, mit kell tenni a kismamának a terhesség, a szülés és a szoptatás alatt.
Kezelések, terápiák
Verőérbetegségek szűrése, diagnosztizálása, gyógyítása és gondozása
A beteg kikérdezése és fizikális vizsgálata után műszerrel mérve a perifériás artériás véráramlást megállapítható, hogy szükség van-e további vizsgálatra, vagy rendszeres ellenőrzés mellett beállított gyógyszeres terápiával a betegség előre haladása megállítható. Amennyiben a beteg állapota megkívánja, a teljes körű kivizsgálás és érsebészeti műtéti tevékenység elvégzését szakintézetben vállaljuk. Műtét után rendszeres gondozás és kezelés szükséges.
Konzervatív Terápia
Egyénre szabott megítélés alapján alakítjuk ki a megfelelő terápiát, hogy fásli vagy megfelelő hosszúságú és kompressziós fokozatú gumiharisnya viselése, a vénafalra jótékony hatást gyakorló, a láb duzzanatát és gyulladást csökkentő gyógyszerek adása, vagy vénás torna alkalmazása javasolt-e?
Injekciós kezelés (sclerotherápia)
Az injekciós kezelés során a kezelendő vénába olyan gyógyszert juttatunk, ami elősegíti a vénafal összetapadását, külső nyomás (kompresszió) mellett a kezelt véna szakasz végleg elzáródik. A kezelést követően pólya vagy kompressziós harisnya viselése szükséges. Ez a kezelés elsősorban a kisebb vénák és a seprűvénák, eltüntetésére szolgál. Nagyobb oldalágak esetén a kezelést követően szükséges lehet a megalvadt vér kiürítése, amely tűszúrással történik. Ez esetben hosszabb ideig kell pólyát vagy gumiharisnyát használni. A kezelések száma a visszeresség mértékétől és fajtájától függ.
Műtéti megoldás
Műtét abban az esetben szükséges, ha a visszeresség nagysága önmagában jelentős kockázatot hordoz, (pl. fokozott a trombózis veszély nagyobb sebészeti, ortopédiai vagy nőgyógyászati beavatkozások előtt). Az esztétikai követelményeken túl a panaszok és a felületes vagy mélyvéna gyulladásának megelőzése céljából is célszerű a kitágult vénák eltávolítása. A műtétet gerinc közeli érzéstelenítéssel vagy altatásban végzünk. Műtét során, amennyiben a véna főtörzs beteg, akkor ennek eltávolítása két kicsi metszésből, az oldalágak eltávolítása kb. 3 mm-es szúrásokból, történik.
Fekély kezelése
A visszeresség következtében kialakuló fekélyek nemcsak fájdalmasak, de fokozott a fertőződés lehetősége is. A fekélyeket részben megfelelő helyi kezeléssel, részben a fentebb említett konzervatív terápiával gyógyítjuk, majd gyógyulásukat követően mihamarabb végzett műtéttel megszüntetjük a fekély kialakulását okozó vénás elégtelenséget.
A leírás a Budai Egészségközpont érsebészeinek közreműködésével készült.
Gyakori kérdések az érsebészettel kapcsolatban
Kapcsolódó cikkek
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
