Érsebészet

Az érsebészet az artériák (verőerek) és vénák (gyűjtőerek), valamint a nyirokerek megbetegedéseinek felismerésével, kivizsgálásával, kezelésével és sebészeti, illetve nem sebészeti (konzervatív) ellátásával foglalkozó szakterület. 

Magyarországon vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, így az érszűkület, érelzáródás és értágulat célzott rendszeres szűrése és kezelése is kiemelten fontos. 

Az érrendszeri betegségek jellemzően hosszabb folyamatok eredményei, amelyek sokáig tünetmentesek lehetnek. Az érsebészeti szakrendelés feladata a panaszok kivizsgálása, a diagnózis felállítása, a kezelési terv meghatározása, valamint – szükség esetén – a műtéti beavatkozás elvégzése és a hosszú távú utánkövetés.

Mikor érdemes érsebészhez fordulni?

Az alábbi tünetek, célok esetén javasolt érsebészeti vizsgálat:

• járás közben jelentkező, pihenésre megszűnő lábikra- vagy combfájdalom (claudicatio)
• tartósan hideg, elszíneződő végtag
• kéz- vagy lábzsibbadás
• lassan gyógyuló, vagy nem gyógyuló seb, fekély a lábon
• visszérpanaszok: nehéz, fáradt láb, éjszakai lábikragörcs, láb duzzanata
• látható, kitágult vénák, seprűvénák
• korábban nem észlelt, erőteljes lüktetés érzése a hasban
• hirtelen jelentkező, féloldali végtaggyengeség, beszédzavar (azonnali ellátást igénylő tünet!)
• ismert érszűkület vagy érbetegség kontrollja, gondozása
• cukorbetegséghez, magasvérnyomás-betegséghez vagy dohányzáshoz társuló érrendszeri kockázat felmérése
• családban előforduló érbetegség (például aneurizma, mélyvénás trombózis) miatti szűrési igény

Fontos, hogy fokozott kockázat esetén – például cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírértékek, dohányzás, valamint a családban halmozottan előforduló érbetegségnél – panaszmentesen is javasolt az érsebészeti, angiológiai szűrővizsgálat.

Melyek a leggyakoribb érsebészeti betegségek?

Artériás (verőér-) betegségek:

• alsó végtagi érszűkület (perifériás artériás betegség)
• nyaki verőér (carotis) szűkülete
• hasi és mellkasi aorta-tágulat (aneurizma)
• akut artériás elzáródás

Vénás (gyűjtőér-) betegségek:

• visszeresség (varicositás)
• seprűvéna
• felületes vénagyulladás (thrombophlebitis superficialis)
• mélyvénás trombózis (ha fennáll a gyanú, az azonnali sürgős kivizsgálást igényel)
• krónikus vénás elégtelenség, vénás eredetű lábfekély

Milyen kapcsolat van az angiológia és az érsebészet között?

Angiológia: 

• Az erek – nyirokerek, artériák és vénák – betegségeivel foglalkozó belgyógyászati szakterület. 
• Az angiológus szakorvos diagnosztizálja az érszűkületet, a visszerességet, a nyiroködémát, az artériás elzáródásokat, a vénagyulladást, a trombózist és a véralvadási zavarokat. 
• Mivel az angiológusok belgyógyász szakorvosok, sebészeti beavatkozást nem végeznek: ha a kivizsgálás során műtéti megoldásra van szükség, a beteget érsebész szakorvoshoz irányítják tovább.

A két szakterület tehát szorosan együttműködik: az angiológiai kivizsgálás és a konzervatív kezelés gyakran megelőzi, illetve kíséri az érsebészeti ellátást, így a páciens a panaszai természetétől függően kerülhet az egyik vagy másik szakorvoshoz, vagy mindkettőhöz.

Mi történik egy érsebészeti vizsgálat során?

Az érsebészeti vizsgálat első lépése a részletes anamnézisfelvétel, amely során az orvos feltérképezi a panaszok jellegét és időtartamát, a korábbi érrendszeri betegségeket és beavatkozásokat, a kockázati tényezőket (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszint, családi érintettség), valamint a szedett gyógyszereket.

Fizikális, nem műszeres vizsgálatok

• a végtagi pulzusok megtekintése és tapintása
• a bőr, a vénák és az esetleges sebek, fekélyek szemrevételezése
• fonendoszkópos hallgatás (pl. nyaki verőérnél, hasi aortánál)

Műszeres érsebészeti, angiológiai vizsgálatok

• perifériás artériás véráramlás műszeres mérése (Doppler-vizsgálat)
• alsó végtagi artériás Doppler-ultrahang
• alsó végtagi vénás duplex ultrahang
• carotis (nyaki) erek duplex ultrahang-vizsgálata
• hasi aorta ultrahangvizsgálat
• arteriográfia (az érfal merevségét, rugalmasságát mérő, fájdalommentes szűrővizsgálat, amely már panaszmentes állapotban is kimutathatja az érelmeszesedés korai jeleit)

Az érsebészeti alapvizsgálatok – a fizikális vizsgálat és a Doppler-ultrahang – nem járnak fájdalommal, és nem igényelnek különösebb előkészületet.

A vizsgálatok eredményei alapján az érsebész meghatározza, hogy elegendő-e a rendszeres kontroll és a gyógyszeres terápia, vagy szükség van további kivizsgálásra, illetve műtéti beavatkozásra.

Milyen kezelési lehetőségek léteznek érsebészeti betegségek esetén?

Konzervatív terápia

Egyénre szabott megítélés alapján alakítható ki a megfelelő konzervatív kezelés, amely magában foglalhatja:

• a kompressziós harisnya viselését, 
• a vénás panaszokat enyhítő és az ödémát csökkentő gyógyszerek alkalmazását, 
• a vénás tornát,
• valamint az életmódbeli tanácsadást (testsúlycsökkentés, rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása).

Fontos, hogy a kompressziós harisnya – habár segít a panaszok enyhítésében, az ödéma csökkentésében és bizonyos állapotok (például fekély vagy műtét előtti időszak) kezelésében – a véna kitágult állapotát nem szünteti meg.

Injekciós kezelés (sclerotherápia)

A sclerotherápia során a kezelendő vénába olyan gyógyszert juttatunk, amely elősegíti a vénafal összetapadását. Külső nyomás (kompresszió) mellett a kezelt vénaszakasz véglegesen elzáródik. A sclerotherápia elsősorban a kisebb vénák és a seprűvénák eltüntetésére alkalmas, a kezelések száma a visszeresség mértékétől és típusától függ.

Műtéti megoldás visszérbetegség esetén

Visszérműtétre akkor lehet szükség, ha…

• a visszeresség panaszokat okoz, 
• a vizsgálat igazolja, hogy a vénabillentyűk nem zárnak megfelelően, emiatt a vér pang a vénákban,
• visszatérő felületes vénagyulladás, vérzés, bőrelváltozás vagy vénás eredetű fekély diagnosztizálható, 
• a konzervatív kezelés nem elegendő. 

A beavatkozás gerinc közeli érzéstelenítésben vagy altatásban történik: a beteg vénás főtörzs két kis metszésből, az oldalágak körülbelül 3 milliméteres szúrásokból távolíthatók el.

A műtét előtt minden esetben előzetes konzultáció és kivizsgálás szükséges, külön időpontban.

A nagy artériás műtétek (például aorta-aneurizma, carotis-szűkület vagy hosszabb, akár 3–5 órás végtagi érműtétek) elvégzésére intézményünkben jelenleg nincs lehetőség. Ilyen esetekben kizárólag szakorvosi konzultációt és szükség esetén másodvéleményt biztosítunk.

Fekély kezelése

A visszeresség következtében kialakuló vénás eredetű lábfekélyek fájdalmasak, és fokozott a fertőződés veszélye is. A kezelés részben megfelelő helyi sebkezelésből, részben a fent ismertetett konzervatív terápiából áll; a fekély gyógyulása után mihamarabb elvégzett műtéttel szüntethető meg a kiváltó vénás elégtelenség, így csökkenthető a kiújulás kockázata.

Visszeresség a terhesség alatt

Terhesség alatt nagyobb eséllyel alakul ki, illetve válik panaszossá a már meglévő visszeresség. Ennek hátterében részben hormonális változások, részben a megnövekedett testsúly és a kismedencei nyomásfokozódás áll. 

Mivel a vénás gyógyszerek magzatra gyakorolt hatása nem kellően igazolt, terhesség alatt gyógyszeres kezelés általában nem javasolt, és műtéti beavatkozás sem indokolt – egyrészt a terhesség miatt, másrészt mert a terhesség alatt kialakult vénatágulatok egy része a szülés után önmagától visszahúzódik. 

Az érsebész egyénre szabott tanácsot ad arra, hogyan érdemes felkészülni a terhesség, a szülés és a szoptatás időszakára.

Mit tartalmaz az érsebészeti gondozás?

Az érsebészeti ellátás nem csupán a diagnózis felállítását és a műtéti beavatkozást jelenti, hanem a hosszú távú gondozást is. A cél a panaszok csökkentése, az érrendszeri állapot stabilizálása és a szövődmények – például trombózis, fekély vagy az érszűkület progressziójának – megelőzése.

Az érsebészeti gondozás része lehet:

• rendszeres kontrollvizsgálat és állapotkövetés
• a gyógyszeres kezelés beállítása és szükség szerinti módosítása
• életmódbeli tanácsadás (mozgásprogram, testsúlycsökkentés, dohányzásról való leszokás támogatása)
• műtét utáni rendszeres sebészeti kontroll

Mikor szükséges érsebészeti kontrollvizsgálat?

• új vagy romló panaszok esetén
• ismert érszűkület vagy visszeresség rendszeres gondozása során
• gyógyszeres kezelés beállítása vagy módosítása után
• visszérműtét vagy sclerotherápia után
• fokozott kockázati tényezők (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás) fennállásakor
   

Gyakran Ismételt Kérdések – Érsebészet

Fájdalmas az érsebészeti vizsgálat?

Az alapvizsgálat – a fizikális vizsgálat és a Doppler-ultrahang – nem fájdalmas.

Szükséges-e előkészület az érsebészeti vizsgálatra?

Speciális előkészület általában nem szükséges, de a korábbi leletek, zárójelentések és a rendszeresen szedett gyógyszerek listája hasznos lehet. Vizsgálat előtt érdemes laza, könnyen felhúzható nadrágban érkezni, mert a végtagok megtekintésére és a pulzusok tapintására is szükség lehet.

Mennyi ideig tart egy érsebészeti vizsgálat?

Egy alapvizsgálat – anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat, szükség esetén Doppler-ultrahang – átlagosan 20–30 percet vesz igénybe, a szükséges kiegészítő vizsgálatok számától függően.

Mi a különbség az érsebész és az angiológus között?

Az angiológus belgyógyász szakorvos, aki az erek betegségeit diagnosztizálja és konzervatív (gyógyszeres) kezelést végez, de sebészeti beavatkozást nem. Az érsebész emellett műtéti megoldásokat is végez, így, ha a kivizsgálás során beavatkozásra van szükség, az angiológus érsebészhez irányítja a beteget.

Mikor jelez veszélyt a visszeresség?

Már a kezdeti panaszok – nehéz, fáradt láb, esti duzzanat, éjszakai lábikragörcs, a kitágult vénák feletti bőr melegebbnek vagy feszesebbnek érzése – is indokolják az érsebészeti vizsgálatot, mivel a vénás betegség kezelés nélkül fokozatosan romlik. Sürgősebb figyelmeztető jel, ha fájdalom, bőrelszíneződés, bőrkeményedés, viszketés vagy nem gyógyuló seb társul a visszerességhez, illetve, ha a véna hirtelen kemény, fájdalmas csomóvá válik (felületes vénagyulladásra utalhat) – ezek már előrehaladott állapotot jeleznek, és mielőbbi szakorvosi ellátást igényelnek.

Hogyan ismerhető fel az alsó végtagi érszűkület?

Jellemző korai tünete a járás közben jelentkező, néhány perc pihenés után megszűnő lábikra- vagy combfájdalom (claudicatio intermittens), amelyet sokan reumatikus eredetűnek gondolnak. Súlyosabb esetben a fájdalom nyugalomban is jelentkezhet, a láb hideg lehet, és a sebek nehezen gyógyulnak.

Mit jelent az aorta-aneurizma, és miért veszélyes?

Az aorta-aneurizma a fő testi verőér kórosan kitágult szakasza, amely sokáig tünetmentes maradhat. Veszélye abban rejlik, hogy a tágulat megrepedése (ruptúrája) életveszélyes, gyors belső vérzéssel járó állapotot okoz. A kisebb, lassan növekvő aneurizmák rendszeres ultrahangos vagy CT-s követést igényelnek, azonban egy bizonyos átmérő felett, illetve gyors növekedés vagy panaszok (pl. hasi vagy deréktáji fájdalom) esetén a repedés megelőzése érdekében tervezett műtéti vagy katéteres (endovascularis) beavatkozás válik szükségessé. Az aorta-aneurizma kivizsgálása és nyomon követése egészségközpontunkban elérhető, a műtéti beavatkozás elvégzésére pedig a megfelelő háttérrel rendelkező intézménybe irányítjuk a beteget.

Megelőzhető a visszeresség kialakulása?

Teljes mértékben nem mindig előzhető meg, mivel a hajlamosító tényezők között genetikai adottság is szerepel, de a rendszeres mozgás, a hosszas álló vagy ülő testhelyzet kerülése, a testsúly normalizálása és a kompressziós harisnya viselése jelentősen csökkentheti a kockázatot és lassíthatja a progressziót.

Mikor van szükség sürgősen érsebészeti ellátásra?

Hirtelen fellépő, erős végtagfájdalom hideg, sápadt végtaggal, féloldali végtaggyengeség vagy beszédzavar (a stroke tünetei), illetve heveny, erős hasi fájdalom ismert aorta-aneurizma mellett azonnali orvosi ellátást igénylő, sürgősségi állapotok. Ekkor nem érsebészeti járóbeteg-rendelés, hanem sürgősségi ellátás felkeresése szükséges.

Milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálat ismert érbetegség esetén?

Ez a betegség típusától és súlyosságától függ: enyhébb, korai stádiumú visszeresség vagy érszűkület esetén évente egyszeri kontroll is elegendő lehet, míg ismert aorta-aneurizma, súlyosabb érszűkület vagy műtét utáni állapot esetén az érsebész gyakoribb, akár féléves kontrollt is javasolhat.

Visszatérhet a visszeresség a műtét vagy sclerotherápia után?

A kezelt vénaszakasz véglegesen elzáródik, azonban a visszeresség betegség hajlamosító tényezői (kötőszöveti gyengeség, genetikai adottság) a kezelés után is fennállnak, így idővel új vénaszakaszokon újabb tágulatok jelenhetnek meg. Ennek kockázatát a rendszeres mozgás és a kompressziós harisnya viselése csökkentheti.

A varikózus vénák eltávolítása befolyásolja a vér áramlását a lábban?

Nem, mivel a kitágult, beteg felületes vénák a vér visszaáramlásában már eleve nem hatékonyak, a vér a mélyvénás rendszeren keresztül továbbra is megfelelően áramlik, így az eltávolításuk nem rontja, hanem javítja a vénás keringést.

Szójegyzék – Érsebészet

Artéria (verőér): az a véredény, amely az oxigéndús vért a szívtől a szervezet szövetei felé szállítja.

Véna (gyűjtőér): az a véredény, amely az oxigénszegény vért a szervezet szöveteiből a szív felé vezeti vissza.

Aneurizma (értágulat): egy verőér falának kórosan kitágult, elgyengült szakasza, amelynek megrepedése életveszélyes belső vérzést okozhat.

Claudicatio intermittens (időszakos sántítás): az alsó végtagi érszűkület jellegzetes tünete, járás közben jelentkező, pihenésre megszűnő lábfájdalom.

Doppler-ultrahang: olyan ultrahangos vizsgálati módszer, amely az erekben áramló vér sebességét és irányát teszi láthatóvá, és segít az érszűkület vagy elzáródás kimutatásában.

Varicositás (visszeresség): a felületes vénák kóros kitágulása, amelyet a vénás billentyűk elégtelen működése okoz.

Seprűvéna (teleangiectasia): a bőr felszínéhez közeli, apró, kitágult hajszálerek, amelyek elsősorban esztétikai panaszt okoznak.

Thrombophlebitis (felületes vénagyulladás): a felületes vénában kialakuló véralvadék (trombus) és az ezt kísérő gyulladás, amely fájdalommal, bőrpírral és duzzanattal jár.

Mélyvénás trombózis: vérrög kialakulása a mélyvénás rendszerben, amely kezeletlenül a vérrög elszakadása esetén tüdőembóliához vezethet.

Krónikus vénás elégtelenség: a vénás billentyűk hosszú távú működészavara miatt kialakuló állapot, amely bőrelszíneződéssel, duzzanattal és súlyosabb esetben vénás eredetű lábfekéllyel járhat.

Sclerotherápia (injekciós kezelés): olyan eljárás, amelynek során a kezelendő vénába juttatott gyógyszer hatására a vénafal összetapad, és a kezelt szakasz véglegesen elzáródik.

Carotis (nyaki verőér) szűkület: a nyaki verőér falában kialakuló érszűkület, amely kezeletlenül stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát növeli.

A leírást lektorálta Dr. Regáli László érsebész-általános sebész főorvos, érsebészeti szakmavezető.
 

Gyakori kérdések az érsebészettel kapcsolatban

Kapcsolódó cikkek

• 5 tanács a visszerek ellen
• Mozgással a visszerek ellen - Interjú Dr. Regáli László érsebész főorvossal
• Interjú dr. Szabó Gábor Viktorral