Addiktológia

Az addiktív viselkedés széles spektruma az alkohol és drogfüggőségen kívül, ma már több olyan viselkedést, magatartásformát is magába foglal, amit a hagyományos pszichiátria korábban máshová osztályozott. Lassan elfogadott lett az a nézet, hogy bizonyos ciklikusan ismétlődő, kényszeres vagy impulzív jellemzőkkel bíró magtartási szekvenciákat addiktív viselkedésnek írjunk le. Ebben a felfogásban a korábban klasszikus pszichiátriai kórképnek számító kényszerbetegségek, parafiliák is az addiktív spektrumba tartoznak, egy szemléleti egységet alkotva a kóros játékszenvedéllyel, kényszeres vásárlással, a táplálkozási és evészavarokkal, valamint az újabban leírt viselkedéses addikció formákkal, mint például az Internetfüggőség, a szexuális függőség, vagy amelyek a gyermekek és az ifjúság széles körét érintő kompulzív online játékhasználat.

Az addiktológiai szakrendelés célja nem csupán a függőség kezelése, hanem a kiváltó tényezők feltárása, az egyidejű pszichés problémák felismerése és a személyre szabott terápiás terv kialakítása. A kezelés minden esetben egyéni szükségletekhez igazodik. A megfelelő időben megkezdett kezelés hozzájárulhat az életminőség javításához, a testi és lelki egészség helyreállításához, valamint a visszaesések kockázatának csökkentéséhez.

Milyen panaszokkal érdemes addiktológiai szakpszichológushoz fordulni?

A függőség kialakulása általában fokozatos folyamat, ezért az érintettek sokszor hosszú ideig nem érzékelik a probléma súlyosságát. Gyakran a környezet vagy a családtagok figyelnek fel először arra, hogy a szerhasználat vagy egy bizonyos viselkedés negatív hatással van a mindennapi életre.

Addiktológiai kivizsgálás javasolt, ha valaki úgy érzi, hogy nehezen tudja kontrollálni az alkoholfogyasztást vagy más szerek használatát, ha ismételten sikertelenül próbál változtatni, vagy ha a függőség a kapcsolatokra, a munkavégzésre vagy az egészségi állapotra is kedvezőtlenül hat. 

Milyen tünetek utalhatnak függőségre?

Kontrollvesztés

A függőség egyik legfontosabb jellemzője, hogy az érintett a korábbi szándékai ellenére sem képes csökkenteni vagy abbahagyni a szerhasználatot vagy az adott viselkedést.

Tolerancia kialakulása

Idővel ugyanazon hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiségű alkoholra, gyógyszerre vagy más szerre lehet szükség - ez a tolerancia kialakulásának jele lehet.

Megvonási tünetek jelentkezése

Bizonyos függőségek esetén a szer elhagyása testi vagy pszichés tüneteket, például remegést, szorongást, ingerlékenységet vagy alvászavart válthat ki.

A függőség a mindennapi életet is befolyásolja

A munkahelyi teljesítmény romlása, a családi konfliktusok, a társas kapcsolatok beszűkülése vagy a korábbi érdeklődési körök elvesztése egyaránt a függőség előrehaladására utalhat.

Milyen problémákkal és betegségekkel foglalkozik az addiktológia?

Az addiktológia egyaránt foglalkozik a pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos zavarokkal (dohányzás, alkohol, egyéb pszichoaktív szerek) és a viselkedéses addikciók széles körével beleértve a BNO-11-ben addiktív zavarként nyilvántartott zavarokat (szerencsejáték használati zavar, videójáték használati zavar) és az egyéb zavarokat, jelenségeket (kényszeres vásárlás, munkafüggőség, kényszeres szexuális viselkedés zavar, pornográfia függőség stb.) is.

Hogyan zajlik az addiktológiai kivizsgálás?

A kivizsgálás célja a függőség súlyosságának felmérése, az esetleges társbetegségek felismerése és a személyre szabott kezelési terv kialakítása.

Az első konzultáció során az addiktológiai szakpszichológus részletesen áttekinti a panaszokat, a szerhasználat vagy a viselkedési addikció jellemzőit, valamint a korábbi betegségeket és az aktuális élethelyzetet. Az addiktológiai kivizsgálás során állapotfelmérést végez a szakember, majd különböző teszteket vesz fel. 

Fontos része a kivizsgálásnak a differenciáldiagnosztika, mert súlyos depresszió és szorongás vagy más mentális zavar is állhat az addiktív viselkedés hátterében, illetve a függőség mellett más zavarok is jelen lehetnek.

Az addiktológiai ellátás szakmai protokollja szerint, ha szükséges az állapotfelmérés alapján a szakorvosi beavatkozás, akkor tovább irányítjuk szakorvos kollégához a pácienst az Országos Pszichiátriai Addiktológiai Intézetbe, vagy a területileg illetékes addiktológiai szakellátóba.

Hogyan történik a függőségek kezelése?

A szakrendelésen egyéni, hozzátartozói és/ vagy családi konzultációra van lehetőség.

A konzultáció egy jól felkészült szakember és egy segítséget kérő ember között létrejött kapcsolat, melyben egyenrangú felekként vesznek részt. A konzultáció nyelvezete igazodik a kliens iskolázottságához, kulturális beágyazottságához.

A konzultáció időben behatárolt, 1-5 alkalom a minimálisan javasolt időtartam, de időszakosan vagy folyamatosan is alkalmazható.

A szakorvos az „itt és most” szituációban dolgozik, a konzultációs folyamat bármikor megállítható és később újraindítható.

A kezelés folyamatába a családtagokat is bevonjuk.

A terápiás lehetőségek között szerepelhet:

• addiktológiai konzultáció, 
• gyógyszeres kezelés, szakorvosi közreműködéssel
• kognitív viselkedésterápia, 
• motivációs interjú, ha a függőbeteg nem motivált a változásra
• hozzátartozóval közös konzultáció
• hosszú távú gondozás és után követés. 

A kezelés célja nemcsak az absztinencia elérése, hanem az életminőség és a pszichés jóllét javítása is.

Miért fontos a függőségek mihamarabbi kezelése?

A kezeletlen függőségek hosszú távon súlyos testi, pszichés és szociális következményekkel járhatnak. A korán megkezdett kezelés javíthatja a felépülés esélyeit, csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát, valamint segíthet a mindennapi működés és a kapcsolatok helyreállításában.
 

Gyakori kérdések

Mi a különbség a káros használat és a függőség között?

Nem minden rendszeres szerhasználat jelent függőséget. A káros használat már egészségügyi vagy társas problémákat okozhat, de még nem feltétlenül jár kontrollvesztéssel vagy megvonási tünetekkel. Függőségről akkor beszélünk, amikor a szerhasználat vagy a viselkedés feletti kontroll jelentősen csökken, és annak abbahagyása vagy mérséklése tartósan nehézséget okoz.

Minden rendszeres alkoholfogyasztás függőséget jelent?

Nem. A rendszeres fogyasztás önmagában nem azonos a függőséggel, de bizonyos esetekben fokozatosan annak kialakulásához vezethet. Ugyanakkor a rendszeres fogyasztásnak is lehet hosszútávon káros következménye.

Mikor számít valaki alkoholbetegnek?

Az alkoholfüggőség diagnózisa több tényező együttes fennállása alapján állítható fel, például kontrollvesztés, tolerancia vagy megvonási tünetek esetén. De vannak olyan függőségi formák is, amik nem tipikusak, például a periodikus ivó, aki hónapokat kihagy, de amikor iszik kontrollvesztés és disszociatív zavar is felléphet. Vagy a Binge Drinking Behavior, azaz ivásroham, vagy rohamszerű ivás, ami igen elterjedt a fiatalok körében. Ez utóbbi veszélyes kockázatokat rejt magában rövid és hosszabb távon is.

Gyógyszerek is okozhatnak függőséget?

Igen. Egyes altatók, nyugtatók és fájdalomcsillapítók hosszabb ideig alkalmazva függőséget okozhatnak. Sokszor orvosi rendelvényre kezd ilyen gyógyszereket szedni, de nem tud mértéket tartani és hozzászokik. Ugyanolyan megvonási tünetek kísérhetik és rosszullétek jelentkeznek a megvonási szakaszban. Többnyire orvosi beavatkozás is szükséges.

Gyógyítható a függőség?

A függőség krónikus állapot, azonban megfelelő kezeléssel hosszú távon eredményesen kontrollálható, és tartós felépülés érhető el.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Minél korábban történik meg a segítségkérés, annál nagyobb az esély a sikeres kezelésre és a hosszú távú felépülésre.

Miért gyakori a depresszió és a szorongás függőségek mellett?

A pszichiátriai betegségek és a függőségek gyakran kölcsönösen befolyásolják egymást, ezért fontos azok együttes felismerése és kezelése.

Kérjen időpontot addiktológiai szakrendelésünkre!

Ha úgy érzi, hogy az alkoholfogyasztás, a gyógyszerszedés, más szerek használata vagy egy adott viselkedés egyre nagyobb kontrollt gyakorol a mindennapjai felett, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

Addiktológiai szakrendelésünkön tapasztalt klinikai addiktológiai szakpszichológus segít a problémák feltárásában, a társbetegségek felismerésében és a személyre szabott kezelési terv kialakításában. A megfelelő támogatás és a korán megkezdett kezelés fontos lépést jelenthet a testi és lelki egészség helyreállítása felé.

A cikk dr. Hoyer Mária klinikai addiktológiai szakpszichológus közreműködésével készült el. 

Kapcsolódó cikkek

• Munkamánia vagy túlzott szorgalom?
• Virtuális világok bűvkörében