Kardiológia

A kardiológia a szív és az érrendszer betegségeinek felismerésével, kivizsgálásával, kezelésével és hosszú távú gondozásával foglalkozó szakterület. A kardiológiai szakrendelés célja a szívbetegségek korai felismerése, a szív- és érrendszeri rizikófaktorok meghatározása és csökkentése, valamint a már fennálló betegségek biztonságos kezelése és követése.

A kardiológiai vizsgálat kiemelten fontos:

• panasz esetén,
• fokozott kockázat fennállásakor,
• műtétek előtti rizikófelméréshez,
• valamint olyan kezeléseknél, amelyek a szívizmot érinthetik (pl. kemoterápia, sugárkezelés).

A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben kezdetben tünetmentesek, ezért a rendszeres kardiológiai kontroll a megelőzés egyik legfontosabb eszköze.

Milyen panaszokkal érdemes kardiológushoz fordulni?

• időszakosan vagy terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, szorító érzés
• szívdobogásérzés, rendszertelen szívverés
• légszomj
• a terhelhetőség és teljesítmény csökkenése
• szédülés, ájulásérzés
• magas vérnyomás vagy annak beállítási nehézsége
• alsó végtagi ödéma (lábdagadás)
• visszatérő, ismeretlen eredetű fáradékonyság

A szívbetegségek sok esetben kezdetben tünetmentesek, ezért a rendszeres kardiológiai szűrés kiemelten fontos – különösen fokozott kockázat esetén.

Panaszmentesen is javasolt a kardiológiai vizsgálat:

• ha családban előfordult fiatalkori szívbetegség
• dohányzás, túlsúly, mozgásszegény életmód esetén
• tartós stressznek kitett időszakban
• új sport- vagy edzésprogram megkezdése előtt
• nem szív eredetű műtétek előtti kardiológiai rizikófelméréshez

Mit vizsgálunk a kardiológiai rendelésen?

A kardiológiai vizsgálat során a szív és az érrendszer működését, valamint az egyéni szív-érrendszeri kockázatotat mérjük fel. A cél a panaszok hátterének tisztázása és az esetleges eltérések korai felismerése.

A kivizsgálás során az alábbi eltéréseket, betegségeket keressük:

• szívritmus- és ingerületvezetési zavarok
• koszorúér-betegség (a szívizom vérellátási zavara)
• magas vérnyomás és annak szövődményei
• szívelégtelenség
• szívbillentyű-betegségek
• a szívizmot érintő eltérések (pl. bizonyos gyógyszeres vagy onkológiai kezelések mellett)

Hogyan zajlik a kardiológiai szakorvosi vizsgálat?

Anamnézis felvétele

• panaszok részletes áttekintése
• korábbi betegségek, műtétek
• családi kórelőzmény
• szedett gyógyszerek
• életmódbeli tényezők
• a legfrissebb labor áttekintése (amennyiben nincs, a szakorvos rizikóstratifikáció céljából kér laborvizsgálatot, amely képet ad a vérzsírprofilról, cukorháztatásról, vesefunkcióról, húgysavszintről)

Fizikális és alapvizsgálatok

• fizikális vizsgálat
• nyugalmi EKG
• vérnyomásmérés
• laborvizsgálat (pl. szükség esetén a lipoprotein A, anyagcsere-betegségek, pl. pajzsmirigy funkciók monitorozása, vagy Hypertensio esetén első kivizsgálásnál hormonvizsgálatok elvégzése)

Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok, szolgáltatások

A kardiológiai alapvizsgálatot követően – a panaszok, az egyéni kockázati tényezők és az első eredmények alapján – a szakorvos célzott kiegészítő vizsgálatokat javasolhat.

Kiegészítő vizsgálat lehet:

• szívultrahang (echokardiográfia)
• terheléses EKG (ergometria)
• 24 órás Holter-EKG
• 24 órás vérnyomásmérés (ABPM)
• műtét előtti kardiológiai kivizsgálás
• alsóvégtagi artériás Doppler vizsgálat az érrendszer megítélésére
• tüdőembólia kivizsgálása esetén alsóvégtagi vénás duplex ultrahang
• Carotis erek duplex UH vizsgálata

Kivizsgálás után, megfelelő indikációval intézetünkben lehetőség nyílik a koszorúerek coronaria CT vizsgálatára, valamint – szívizombetegségek, illetve elektromos szívbetegségek esetén – szív MRI vizsgálat elvégzésére.

A vizsgálatok eredményei alapján a kardiológus meghatározza a szükséges gyógyszeres vagy nem gyógyszeres kezelést, valamint a kontrollvizsgálatok gyakoriságát.               

Kardiológiai gondozás és utánkövetés

A kardiológiai ellátás nemcsak a diagnózis felállítását jelenti, hanem a beteg hosszú távú gondozását is magában foglalja. A cél a panaszok csökkentése, az állapot stabilizálása és a szövődmények megelőzése.

A gondozás része lehet:

• rendszeres kontrollvizsgálat és állapotkövetés
• a gyógyszeres kezelés beállítása és szükség szerinti módosítása
• életmódbeli tanácsadás és nem gyógyszeres kezelési lehetőségek (mozgásprogram, testsúlycsökkentés, dohányzásról való leszokás támogatása)

Mikor szükséges kardiológiai kontrollvizsgálat?

• új vagy romló panaszok esetén
• gyógyszeres kezelés beállítása vagy módosítása után
• krónikus szívbetegség gondozása során
• magas vérnyomás vagy ritmuszavar követésekor
• műtéti beavatkozás előtt vagy után, orvosi javaslat alapján

Miért fontos a rendszeres kardiológiai ellenőrzés?

• A szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, rendszeres kontrollal és időben megkezdett kezeléssel jelentős mértékben megelőzhetők, vagy lassítható az állapotromlásuk.
• A rendszeres kardiológiai vizsgálat segít a rejtett, még tünetet nem okozó eltérések felismerésében, ezzel csökkentve a súlyos szövődmények kockázatát.

Gyakori kérdések – Kardiológia

Mikor érdemes először kardiológushoz fordulni?
Akkor is javasolt kardiológiai vizsgálat, ha még nincs panasz, de a családban előfordult szívbetegség, magas vérnyomás, vagy dohányzik, túlsúlyos, esetleg mozgásszegény életmódot folytat. Panasz esetén (pl. mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés) mielőbb indokolt a vizsgálat.

Szükséges előkészület a kardiológiai vizsgálatra?
Általában nincs speciális előkészület. Érdemes elhozni a korábbi leleteket, zárójelentéseket, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.

Fájdalmasak lehetnek a kardiológiai vizsgálatok?
Nem. A kardiológiai alapvizsgálatok (EKG, vérnyomásmérés, szívultrahang) fájdalommentesek. A terheléses EKG során fizikai megterhelés történik, de a vizsgálat folyamatos orvosi felügyelet mellett zajlik.

Mennyi ideig tart egy kardiológiai vizsgálat?
Egy alap kardiológiai vizit általában 20–30 percet vesz igénybe. Kiegészítő vizsgálatok (pl. szívultrahang, terheléses EKG) esetén a vizsgálat időtartama hosszabb lehet.

Magas vérnyomás esetén elég a gyógyszeres kezelés?
A gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli változtatások (testsúlycsökkentés, rendszeres mozgás, sóbevitel csökkentése, stresszkezelés) is kiemelten fontosak a megfelelő vérnyomáskontrollhoz.

Sportolhatok, ha szívpanaszaim vannak?
Igen, de csak kardiológiai kivizsgálás után. A szakorvos segít meghatározni, milyen típusú és intenzitású mozgás javasolt az adott állapotban.

Milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálat?
Ez az adott betegségtől és a kezelés típusától függ. Krónikus szívbetegség vagy magas vérnyomás esetén általában rendszeres, évente vagy félévente történő kontroll javasolt.

Végeznek műtét előtti kardiológiai kivizsgálást?
Igen, műtétek előtt gyakran szükséges kardiológiai rizikófelmérés a műtét biztonságos kivitelezhetőségének megítéléséhez.

A leírást lektorálta dr. Wladika Zsuzsanna kardiológus főorvos, kardiológiai szakmavezető, belgyógyász. 

Kapcsolódó cikkek

• Sokan csak akkor kerülnek magas vérnyomással orvoshoz, amikor már baj van
• Szeresd szívvel a szívedet!
• Május 17. a magas vérnyomás világnapja - Megelőzhető, mégis népbetegség

Tudja meg Dr. Bencze Ágnes kardiológus, belgyógyász szakorvostól, hogy melyek a leggyakoribb tünetek, amelyekkel a páciensek felkeresik a kardiológia szakrendelést, milyen eszközöket alkalmazunk a pontos diagnózis megállapításához, miért fontos a páciensek egészségtudatossága az egyes szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából, miért szükséges a kardiológiai vizsgálaton való rendszeres részvétel és azt, hogy milyen elv alapján végzik a gyógyítást tapasztalt szakorvosaink!

Nézze meg filmünket, melyben Dr. Menyhárt Orsolya bemutatja, milyen tünetekkel keresik fel legtöbben a kardiológiát, valamint korszerű rendelőinkben milyen vizsgálatokra van lehetőség!

Dr. Wladika Zsuzsanna, intézetünk kardiológus főorvosa ismerteti a leggyakoribb szív- és érrendszeri problémákat, a kardiológiai állapotfelmérés menetét és a tárgyi környezetet, mely lehetővé teszi a komplex kardiológiai problémák kivizsgálását és gyógyítását.

Alábbi videónkban Dr. Wladika Zsuzsanna a páciensek egészségtudatosságát és a leggyakrabban előforduló szív- és érrendszeri panaszokat veszi górcső alá.