Sokan csak akkor kerülnek magas vérnyomással orvoshoz, amikor már baj van

A hipertónia (és számos egyéb szív- és érrendszeri probléma) a kezdeti fázisban még tünetmentes, így gyakran más betegség kapcsán, illetve tünetek, szövődmények jelentkezését követően diagnosztizálják. Érdemes a vérnyomásunkat rendszeresen ellenőriztetni, illetve 40 éves kor felett szív- és érrendszeri állapotfelmérésen is részt venni – javasolja dr. Lehoczky Dezső kardiológus, belgyógyász, akivel interjúnk során többek között kitértünk a magasvérnyomás-betegség megelőzésére, és arra is, miből állhat egy kardiológiai kivizsgálás.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakoribb krónikus betegség hazánkban – a 19 év feletti korosztályban 10 emberből 4-et érint. Mi számít hipertóniának?

– A vérnyomásnak van felső (szisztolés) és alsó (diasztolés) értéke. A szisztolés érték az ütőérben észlelhető vérnyomást mutatja a szív összehúzódásakor, míg a diasztolés a szívverések közötti elernyedési fázis vérnyomásértéke. A normál tartomány felső értéke attól is függ, hogy rizikócsoportba tartozik-e a páciens. A magas vérzsírszintnél vagy a cukorbetegségnél például magasabb hipertónia-kockázattal kell számolnunk, ezért ilyen esetben 130/80 Hgmm (higanymilliméter) a magas vérnyomás felső határértéke. Ha nincs nagyobb rizikó, akkor némileg magasabb, azaz 140/90 Hgmm a felső határ. (Az optimális érték alacsonyabb, mint 120/80 Hgmm.)

Általában a felső értékre fókuszálunk, holott az alsó értéknél is jelentkezhet emelkedés.

– Általában mindkettő eltér, ezen eltérések mértéke azonban sok esetben nem egyforma. Ugyanolyan, vagy még veszélyesebb, ha az alsó érték magas. 

Milyen tünetek kísérhetik a hipertóniát?

– Sajnos sokáig teljes mértékben tünetmentes. A legtöbben már akkor jutnak el szakorvoshoz, amikor valamilyen tünet vagy szövődmény jelentkezik. Ilyen lehet a rossz közérzet, gyengeség, fejfájás, fülzúgás, szédülés, a látás romlása, vesebetegség, esetleg szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke. 

Mindenkinél előfordul időnként kiugró vérnyomásérték. Mikor jelenthető ki, hogy ez már magasvérnyomás-betegség?

– Egy mérés nem mérés. Bizonyítani kell, hogy ez egy tartósan fennálló állapot. Mindig többszöri mérés történik az orvosnál, és végezhet a páciens otthoni ellenőrzést, és történhet úgynevezett 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) a diagnózis érdekében. 

Mekkora szerepet játszik a genetika a hipertónia esetében?

– A családi anamnézist mindig rögzíteni kell a páciensnél, mivel a hajlam a magas vérnyomás kapcsán ugyanúgy örökölhető, mint a többi szív- és érrendszeri betegség esetében.

Az egészséges életmód miként hat a magasvérnyomás-betegségre hajlamosak pácienseknél a kialakulásra, állapotra és a kezelésre?

– A megfelelő táplálkozásnak és a mozgásnak megelőző hatása van. Míg ha már kialakult a betegség, nagymértékben javítja az állapotot. A segítségével elkerülhető lehet a vérnyomáscsökkentő gyógyszer, de legalábbis általa kisebb dózis válhat szükségessé.

Milyen táplálkozási irányelveket kell követni, ha szeretnénk megelőzni a bajt?

– A legfontosabb, hogy törekedjünk a zöldségben gazdag étrendre, kerüljük a vörös húsokat, a zsíros, túl sós ételeket. Ajánlott a mediterrán diéta, amely telítetlen zsírban gazdag, továbbá az egyik legfontosabb alapeleme a zöldség, illetve bővelkedik hüvelyesekben, magokban, sovány húsokban, halban. 

A helytelen táplálkozás, a magas koleszterinszint tudvalevő, hogy egy idő után érelmeszesedéshez vezet. Miért veszélyes ez a probléma hosszú távon?

–  Zsíros plakkok rakódnak le az artériákban (verőerekben), amelyek szűkítik a verőeret. Ezek a plakkok egy idő után el is meszesednek, csökkentve ezzel az érfalak rugalmasságát. Az érelmeszesedés által romlik a vérkeringés oxigén- és tápanyagszállító képessége is. Érszűkület a szervezetben számos helyen kialakulhat. Ha a szív koszorúereiben jelentkezik érelmeszesedés, beszűkülnek (és elzáródhatnak) a szívet ellátó főbb (közepes és nagyobb) erek, a koszorúerek. A folyamat keringési zavart eredményez a szívben, azaz kialakul a koszorúér-betegség, ami angina pectorishoz, szívinfarktushoz vezethet. 

Sokat hallani fiatal korban bekövetkező trombózisról. Mi válthatja ki ilyen korai életszakaszban a trombózist?

– Visszavezethető a jelenség genetikai okra (fokozott trombózishajlamra), ezen felül hozzájárulhat az ülő életmód, fogamzásgátló-szedés, drogok, dohányzás, alkohol, a helytelen táplálkozás. Ha igazolódik a trombofília-vizsgálaton a fokozott hajlam, akkor vérhígító szedése szükséges – súlyos esetben ez egy életen át tart, de általában csak ideiglenesen kell szednie a páciensnek.

Mozgással is sokat tehetünk a megelőzésért. Mennyi aktivitást iktassunk be az életünkbe?

– A kardiovaszkuláris betegségek kockázatát már heti kétszer 20 perc intenzív mozgás is kimutatható mértékben képes csökkenti. Ha ennél többet sportolunk, az még jobb!

A legjobb, ha megelőzzük a bajt, és még időben lépünk, elmegyünk szűrésre. Miből épül fel a szív- és érrendszeri állapotfelmérés?

– 40 éves kor felett már nem árt egy szív- és érrendszeri állapotfelmérés, így még abban a stádiumban kaphatjuk el a betegséget, amikor megelőzhető a veszteség. Szükséges látnunk egy nagylabort, amely tartalmazza a lipidszinteket is. A lipoprotein(a) markert is érdemes ilyenkor megnézetni extraként, ami fontos információt hordoz, mivel felfedheti a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó, öröklött, fokozott kockázatot. A táplálkozás – a koleszterinszinttel ellentétben – az értékét nem befolyásolja, tehát elég egyszer megnézetni életünk során. Rendszerint EKG vizsgálatot, szívultrahangot, vérnyomásmérést, terheléses EKG-t, 24 órás Holter-vizsgálatot végzünk az állapotfelmérés első körében. A szívultrahang révén felmérhetjük a szívizom teljesítményét, a szívüregek méreteit, a billentyűk állapotát, az összehúzódás és elernyedés képességét. A diagnosztikai folyamat második körében, koronária- és szívizombetegség gyanúja esetén hatékonyan segít azonosítani a problémaforrást a koronária CT-angiográfia és a szív MR is.

Forduljanak bizalommal kardiológiai panaszaikkal, továbbá szűrési céllal dr. Lehoczky Dezsőhöz. A kardiológus, belgyógyász szakorvos az elmúlt évek során nagy tapasztalatra tett szert az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház kardiológiai osztályán.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.