Neurológia

A neurológia – más néven ideggyógyászat – a központi és perifériás (környéki) idegrendszer szerkezeti és funkcionális megbetegedéseivel foglalkozó orvosi szakterület. Hozzátartozik az agy, a gerincvelő, a környéki idegek, az ideg-izom átmenet és az izmok vizsgálata és kezelése.

A leggyakoribb neurológiai panaszok közé tartozik a fejfájás, a szédülés, a zsibbadás és gyengeségérzés, a látászavar, az eszméletvesztés, valamint az emlékezet- és gondolkodászavarok. 

Fontos tudni, hogy az idegrendszer károsodása nemcsak önálló betegségként jelenhet meg, hanem más szervrendszerek – például a szív-érrendszer vagy az anyagcsere – megbetegedéseinek szövődményeként is.

Mikor érdemes neurológushoz fordulni?

Az alábbi panaszok esetén javasolt neurológiai kivizsgálás:

• tartós vagy visszatérő fejfájás, migrénes rohamok
• szédülés, egyensúlyzavar
• végtagzsibbadás, érzéskiesés, bizsergés
• izomgyengeség, mozgáskoordinációs zavar
• hirtelen fellépő látászavar, kettős látás
• eszméletvesztés, görcsroham, epilepsziás rosszullét
• memória- és gondolkodászavar, demencia gyanúja
• remegés, mozgáskorlátozottság (pl. Parkinson-kór gyanúja)
• deréktáji vagy nyaki fájdalom kisugárzással (pl. isiász, cervikobrachialgia)
• stroke gyanúja: hirtelen fellépő arcaszimmetria, végtaggyengeség, beszédzavar – azonnal mentőt kell hívni!
• sclerosis multiplex kivizsgálása vagy gondozása
• krónikus fájdalomszindróma, neuropátiás jellegű fájdalmak

A leggyakoribb neurológiai betegségek

• fejfájás, migrén
• stroke (agyi érkatasztrófa)
• szédülés, egyensúlyzavar
• Parkinson-kór
• demencia, Alzheimer-kór
• sclerosis multiplex (SM)
• epilepszia
• Derékfájdalom, isiász
• neuropátia, alagút szindróma (pl. carpális alagút)
• krónikus fájdalomszindróma

Parkinson-kór

A Parkinson-kór a mozgászavarokat okozó leggyakoribb neurodegeneratív betegségek egyike. Legfontosabb tünetei a nyugalmi végtagremegés, a mozgás lelassulása (bradikinezia), sajátos izommerevség és testtartászavar. 

A betegséget számos tévhit övezi, és a diagnózis felállítása komoly szakmai kihívást jelent: nem ritka, hogy kézremegéssel és bizonytalan járáshoz vezető panaszokkal érkező pácienseket tévesen kezelnek antiparkinson szerekkel. 

Parkinson-kór gyanúja esetén ezért elengedhetetlen tapasztalt neurológus szakorvoshoz fordulni, aki segít az esetleges diagnosztikus buktatók elkerülésében és a hatékony kezelési terv kialakításában.

Fejfájás és migrén

A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, amiért a páciensek neurológushoz fordulnak. Háttérben számtalan ártalmatlan és ártalmas, szervi és funkcionális tényező állhat. 

A neurológus segít a pontos diagnózis felállításában és a hatékony terápia meghatározásában, legyen szó tenziós fejfájásról, migrénes rohamokról, a rohamszerűen jelentkező cluster-fejfájásról, a fájdalomcsillapítók túlhasználata miatti krónikus fejfájásról, vagy egyéb nyaki és szervi eredetű kórformákról.

Krónikus fájdalomszindróma és neuropátiás fájdalmak

A három hónapnál hosszabban fennálló fájdalmakat krónikus fájdalomnak nevezzük. A modern orvostudomány önálló kórképként kezeli a krónikus fájdalomszindrómát, amely kialakulásában, kezelési lehetőségeiben és szövődményeiben alapvetően különbözik a mindennapi fájdalmaktól. 

Az idegrendszer károsodása – legyen az a cukorbetegség, alagút szindrómák, traumák vagy egyéb ok következménye – sokszor végtagzsibbadásban, érzészavarban és fájdalomban nyilvánul meg. A neuropátiákban jártas neurológus szakorvos segíthet a pontos diagnózis felállításában és a személyre szabott kezelés meghatározásában.

Hogyan zajlik a neurológiai szakorvosi vizsgálat?

Anamnézis felvétele

Az első találkozás alkalmával az orvos részletesen feltérképezi:

• a jelenlegi panaszokat és azok fennállásának idejét
• a korábbi neurológiai és egyéb betegségeket, műtéteket
• a szedett gyógyszereket
• a családi kórelőzményt
• az életmódbeli szokásokat és rizikótényezőket

Fizikális neurológiai vizsgálat

A neurológiai fizikális vizsgálat magában foglalja:

• az agyidegek vizsgálatát
• a reflexek ellenőrzését
• az izomerő és az izomtónus felmérését
• az érzékelési funkciók (tapintás, fájdalom, hőérzet, rezgésérzet) vizsgálatát
• a mozgáskoordináció és az egyensúly tesztelését
• a kognitív funkciók és a mentális állapot felmérését

Műszeres és kiegészítő neurológiai vizsgálatok

Szükség esetén a neurológus az alábbi kiegészítő vizsgálatokat javasolhatja:

• EEG (elektroencefalográfia) az agy elektromos aktivitásának mérése, elsősorban epilepszia gyanúja esetén
• EMG/ENG (elektromiográfia/elektroneurográfia) az izmok és a perifériás idegek vizsgálata, pl. alagút szindrómák, neuropátiák esetén
• koponya- és gerincvelő-MRI az agy és gerincvelő szerkezeti eltéréseinek kimutatására
• CT-vizsgálat akut esetekben (pl. stroke gyanúja, fejsérülés), illetve MRI ellenjavallat esetén
• laborvizsgálatok anyagcsere-betegségek, gyulladásos vagy autoimmun állapotok kiszűrésére

Neurológiai gondozás és utánkövetés

A neurológiai ellátás nemcsak az egyszeri diagnózis felállítását jelenti, hanem számos betegség esetén hosszú távú gondozást is igényel. A krónikus neurológiai állapotokban – mint a Parkinson-kór, sclerosis multiplex, epilepszia, demencia vagy migrén – az időszakos kontrolvizsgálatok elengedhetetlenek az állapot nyomon követéséhez, a gyógyszerek szükség szerinti módosításához és a szövődmények megelőzéséhez.

Mikor szükséges kontrollvizsgálat?

• új vagy romló panaszok esetén
• krónikus neurológiai betegség (pl. epilepszia, Parkinson-kór, SM, demencia) rendszeres gondozása során
• gyógyszerbeállítás vagy -módosítás után
• EEG, MRI, EMG eredmények megbeszélésekor
• stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringési zavar) utáni rehabilitáció és követés során
   

Gyakran Ismételt Kérdések – Neurológia

Mikor forduljak neurológushoz, és nem elegendő a háziorvosom?

Sok esetben a háziorvos irányít a neurológushoz, de önállóan is kérhető neurológiai vizsgálat, ha tartós vagy visszatérő neurológiai tünetek vannak (fejfájás, szédülés, zsibbadás, emlékezetkiesés, remegés stb.). Sürgős ellátást igénylő esetben, például hirtelen fellépő arcaszimmetria, végtaggyengeség, beszédzavar, eszméletvesztés esetén azonnal hívjon mentőt!

Fájdalmas a neurológiai vizsgálat?

Az alapvizsgálat (fizikális neurológiai vizsgálat, reflexek, érzékelés tesztelése) nem fájdalmas. Az EMG/ENG vizsgálat enyhe kellemetlenséggel járhat, mivel gyenge elektromos impulzusokat alkalmaz. Az EEG elektródák felhelyezése fájdalommentes.

Szükséges-e előkészület a neurológiai vizsgálatra?

Speciális előkészület általában nem szükséges. Érdemes magával hozni a korábbi leleteket (EEG, laboreredmények), MRI és CT vizsgálat esetében a lelet mellett annak képanyagát is, zárójelentéseket és a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját. EEG-vizsgálat előtt a haját tisztán, hajlakk és hajzselé nélkül kell hagyni. EMG/ENG vizsgálatra ne vigyen testápolókrémet az érintett végtagra.

Mi az a migrén, és miben különbözik a hagyományos fejfájástól?

A migrén egy speciális, visszatérő fejfájástípus, amelyre jellemző az általában féloldali, lüktető, közepes vagy erős fejfájás, és amelyet hányinger, fény- és hangérzékenység kísér. A roham előtt egyes betegeknél aura (látászavar, zsibbadás) is fellép. A tenziós fejfájás ezzel szemben inkább nyomó, préselő jellegű, mindkét oldalt érinti, és nem kíséri hányinger. A pontos típus meghatározása azért fontos, mert a kezelés eltérő.

Mi a különbség a stroke és a TIA között?

A stroke az agy vérellátásának hirtelen zavara, amelynek következtében tartós idegrendszeri károsodás keletkezik. A TIA (tranziens ischaemiás attak, átmeneti agyi keringési zavar) ugyanolyan tünetekkel jár (arcaszimmetria, végtaggyengeség, beszédzavar), de 24 órán belül teljes mértékben elmúlik és nem marad vissza maradandó agyi lézió. Mindkét állapot sürgős kivizsgálást és ellátást igényel, mert a TIA a stroke előjele lehet.

Hogyan ismerhetem fel a stroke tüneteit?

A legfontosabb figyelmeztető jelek: hirtelen fellépő arcaszimmetria (egyik oldal lelóg), végtaggyengeség – különösen egyik oldalon –, hirtelen kialakuló beszédzavar (érthetetlen, halandzsa beszéd, vagy a szavak megtalálásának nehézsége), hirtelen látászavar, és súlyos, hirtelen kezdődő fejfájás. Ha ilyeneket észlel magán vagy másokon, azonnal hívjon mentőt (112)! Az idő kritikus tényező: minél hamarabb kezdődik meg a kezelés, annál jobb az esély a felépülésre.

Mi a különbség az epilepszia és az eszméletvesztés között?

Az epilepsziás rosszullétek az agyi idegsejtek túlzott elektromos kisülései következtében jönnek létre, és sokfélék lehetnek: nem csak görcsök formájában nyilvánulhatnak meg. Az eszméletvesztés (szinkópe) ezzel szemben leggyakrabban az agy vérellátásának átmeneti csökkenéséből ered (pl. vérnyomásesés, szívritmuszavar). A két állapot elkülönítése fontos, mert kezelésük eltér. Ebben segít az EEG vizsgálat és a részletes neurológiai kivizsgálás.

Mi okozza a végtagzsibbadást, és mikor kell aggódni?

A zsibbadás hátterében igen különböző okok állhatnak: alagút szindróma (pl. carpális alagút a csuklónál), gerincből kiinduló ideggyökkárosodás (pl. porckorong-sérvnél), perifériás neuropátia (pl. cukorbetegség következtében), vagy ritkábban agyi ok (stroke, SM). Ha a zsibbadás hirtelen, egyik oldalon lép fel, esetleg végtaggyengeséggel, arcaszimmetriával vagy beszédzavarral társul, azonnal mentőt kell hívni!

Mikor kell memóriaproblémákkal neurológushoz fordulni?

Ha a feledékenység fokozatosan romlik, tartósan fennáll, különösen ha már a mindennapi életvitelt is nehezíti, ha elvesznek a megszokott tárgyak, vagy ha a környezet is észreveszi a változást – érdemes neurológiai kivizsgálást kérni. A demencia és az Alzheimer-kór korai felismerése lehetővé teszi a lassítást célzó kezelés mielőbbi megkezdését.

Mi az EMG/ENG vizsgálat, és mire jó?

Az EMG (elektromiográfia) az izmok elektromos aktivitását, az ENG (elektroneurográfia) a perifériás idegek ingerületvezetési sebességét méri. Ezek a vizsgálatok különösen hasznosak alagút szindróma (pl. carpális alagút), isiász, neuropátia, izombetegségek és ideg-izom átmenet zavarai esetén. A vizsgálat enyhe kellemetlenséggel járhat.

Visszafordítható-e a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek jól kezelhetők, és a betegség progressziója lassítható. Modern gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiákkal (gyógytorna, logopédia) a páciensek életminősége hosszú évekig fenntartható. Fontos a korai, pontos diagnózis, ehhez tapasztalt neurológus, lehetőség szerint mozgászavarokban jártas szakember segítsége szükséges.

Mennyi ideig tart egy neurológiai vizsgálat?

Egy általános neurológiai vizit – beleértve az anamnézisfelvételt és a fizikális vizsgálatot – általában 30 percet vesz igénybe. Ha kiegészítő vizsgálatok is szükségesek (EEG, EMG), azok külön időpontban, további 30–60 percet vehetnek igénybe.
 

Szójegyzék – Neurológia

Neurológia (ideggyógyászat): a központi (agy és gerincvelő) és perifériás (környéki) idegrendszer szerkezeti és funkcionális betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület.

Stroke (agyi érkatasztrófa): az agy vérellátásának hirtelen megszűnése vagy zavara, amely tartós idegrendszeri károsodást okozhat. Azonnali orvosi beavatkozást igényel.

TIA (transient ischemic attack): átmeneti agyi keringési zavar, amelynek tünetei 24 órán belül teljesen megszűnnek. Maradandó károsodás előjele lehet.

Migrén: visszatérő fejfájásbetegség, amelyre jellemző a féloldali, lüktető fejfájás, hányinger, fény- és hangérzékenység, egyes esetekben auralátás kíséri.

Epilepszia: az agyi idegsejtek túlzott elektromos kisüléseiből adódó, visszatérő rosszullétek (görcsök vagy egyéb rohamtípusok) által jellemzett krónikus betegség.

Parkinson-kór: progresszív neurodegeneratív betegség, amelynek legfőbb tünetei a nyugalmi remegés, a mozgáslassulás (bradikinezia) és az izommerevség.

Demencia: olyan szerzett szellemi hanyatlással járó állapot, amelyben a memória, a gondolkodás, a tájékozódás és a mindennapi funkciók fokozatosan romlanak. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.

Sclerosis multiplex (SM): a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos betegsége, amely a mielinhüvely károsodásán keresztül sokféle neurológiai tünetet okozhat. Főleg a fiatal felnőtteket érint.

Neuropátia: a perifériás idegek károsodása, amely zsibbadást, érzészavart, fájdalmat vagy gyengeséget okozhat. Leggyakoribb okai a cukorbetegség, alkohol, vitaminhiány vagy mechanikus összenyomódás.

Carpális alagút szindróma: a csuklónál futó középső ideg (nervus medianus) összenyomódása miatt kialakuló alagút szindróma, amelynek tünetei a tenyér és az ujjak zsibbadása, fájdalma.

EEG (elektroencefalográfia): az agy elektromos aktivitását rögzítő, fájdalommentes vizsgálat. Elsősorban epilepszia és egyéb tudatzavarok kivizsgálásában alkalmazzák.

EMG/ENG (elektromiográfia / elektroneurográfia): az izmok és a perifériás idegek elektromos aktivitását, illetve az ingerületvezetési sebességet mérő vizsgálat; izom- és idegbetegségek, alagút szindrómák diagnosztikájában nélkülözhetetlen.

Krónikus fájdalomszindróma: három hónapnál hosszabb ideig fennálló, a mindennapi életminőséget jelentősen rontó fájdalomállapot, amelyet a modern orvostudomány önálló kórképként kezel.

Bradikinezia: a mozgások kóros lelassulása, amely a Parkinson-kór egyik legfőbb tünete.
 

A leírást lektorálta Prof. Dr. Kovács Tibor PhD neurológus.

Kapcsolódó cikkek

• Parkinson-kór vagy parkinson-szindróma? Nem könnyű a differenciálás!
• Nem szabad elbagatellizálni és betudni az öregségnek a demencia első jeleit
• Így működnek az idegeink! – neurofiziológiai mérések teljes skálája a Budai Egészségközpontban

Tudja meg Prof. Dr. Molnár Mária Judit neurológustól, hogy mely tünetek esetében van kiemelt jelentősége a neurológiai, azaz ideggyógyászati vizsgálatoknak, miért játszik fontos szerepet a holisztikus szemlélet és a diagnózis időben történő felállítása, mire ad lehetőséget a genetikai alapú terápia és azt, hogy mely képalkotó vizsgálatok teszik sikeressé a neurológiai diagnosztikát!