2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? Nem könnyű a differenciálás!

    Létrehozás dátuma: 2024. Március 27. Szerda 13:49

    Utolsó módosítás dátuma: 2024-04-02

    Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint a Parkinson-kór, amely a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.

    1977. óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. A betegség névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1755-ben ezen a napon született – nevéhez fűződik a vezető tünetek leírása. A közelgő világnap alkalmából dr. Balázs Nóra PhD, egészségközpontunk neurológus szakorvosa osztotta meg a legfőbb tudnivalókat a világszerte nagyjából 10 millió embert érintő betegségről.

    „A Parkinson-kór esetén egy bizonyos fajta fehérje-lerakódás teszi tönkre az idegsejteket, azok visszafordíthatatlan pusztulását okozva. Egy krónikus, előre haladó folyamat, amely elsősorban mozgászavar formájában jelentkezik, de ezen kívül számtalan más tünet megnyilvánulásában is találkozhatunk vele. Az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neuro-degeneratív állapot, amely főként a férfiakat érinti. A betegség nem gyógyítható, de gyógyszeres vagy egyéb, eszközigényes terápiával lassítható vagy kezelhető” – mondta dr. Balázs Nóra.

    Parkinson-kór vagy parkinson-szindróma? Nem könnyű  a differenciálás!
    Dr. Balázs Nóra PhD neurológus szakorvos

    Melyek a Parkinson-kór tünetei?

    Legjellemzőbb tünet az izmok elmerevedése, a mozgás lassulása, valamint a remegés. Ez a 3 fő vezető tünet az állapot alapkritériuma, melyek aránya nagy változatosságot mutat. Kezdetben enyhébb merevség jellemző a végtagokra, amely többnyire féloldali jellegű és csak kis mértékben befolyásolja az egyén mindennapjait.

    Ez az állapot a betegség előrehaladtával fokozódik és szimmetrikussá válhat. Ekkor már megjelenhet egy nagyon veszélyes tünet, a tartási instabilitás, melynek következtében a beteg sokkal könnyebben botlik meg vagy esik el. 

    Szintén későbbi tünetként jelentkezhet a járás lefagyása, melynek következtében a beteg lépni szeretne, de nem tud, illetve előfordulhatnak vérnyomáseséssel járó állapotok is. Minél hosszabb a betegség lefolyása, annál nagyobb az esélye a demencia megjelenésének is. 

    A betegség más alformákban is jelentkezhet, amely eléggé megnehezíti a diagnózist. A fő vezető tünetek mellett ugyanis vannak kevésbé ismert, de szakmailag elég fontos jelek: ilyen például a bélrendszeri panasz – székrekedés, vizelési nehézség –, a szaglás elvesztése és a vérnyomás-ingadozás. Gyakoriak lehetnek az alvászavarok, hangulatzavarok, továbbá kialakulhat depresszió is. A betegség előrehaladásával megjelenhetnek kognitív zavarok is, például demencia, viselkedésváltozások vagy agresszió.

    Mi jellemző a Parkinson-kórra?

    A Parkinson-kór másfélszer több férfit érint, mint nőt. A férfiaknál némileg lassabb a lefolyás, mint a nőknél, akiknél gyakoribb a rosszabb reakció a terápiára. Mindezek hátterében állhatnak hormonális hatások, illetve életvitelbeli különbségek is. A Parkinson-kórral diagnosztizált betegeknek mindössze 4%-a 50 év alatti, 50 év felett azonban egyre nő a betegség előfordulása. A fiatalabb korban jelentkező esetek többnyire öröklött genetikai tényezőkre vezethetők vissza. A rendszeres fejsérülés szintén felelőssé tehető a betegség kialakulásáért, nem véletlen, hogy a boxolóknál, akik rengeteg ütést kapnak a fejükre, jóval gyakrabban alakul ki Parkinson-kór vagy szindróma, azaz a Parkinson-kór tüneteit mutató kórállapot.

    Parkinson-kór vagy parkinson-szindróma? Nem könnyű  a differenciálás!

    Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?

    Általában Parkinson-kórként beszélünk erről az állapotról, ám ez valójában nagyon sok betegséget takar. A klasszikus betegség, ami mindenki számára ismert, az a Parkinson-kór, melynek jellegzetes tünetei a fentebb említett mozgáslassulás, remegés, izmok elmerevedése. Ezen kívül megkülönböztetünk számos hasonló, de jóval kevésbé uralható betegségcsoportot, az úgynevezett Parkinson-szindrómákat, amelyeknél valamilyen extra tünet tapasztalható, amely a típusos lefolyástól eltér. 

    A szindrómák sokkal gyorsabbak és agresszívabbak. Esetükben sajnos nem igazán áll rendelkezésre semmilyen kezelési lehetőség, legfeljebb a környezetnek lehet tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy hogy érdemes átalakítani például a lakhelyet, mire kell figyelni. Van olyan betegségforma, amelyben gyakoriak az elesések, van, amelyben folyamatos vérnyomás-esések lehetnek, és akad olyan is, amelynél pszichiátriai problémák jelennek meg. Alapvetően ezeket a tüneteket próbálják meg kezelni a szindrómáknál. (Például a pszichózishoz hasonló állapotot pszichiátriai gyógyszerekkel igyekeznek mérsékelni.)

    A differenciálás kezdetben nagyon nehéz, ugyanis erős átfedés van a két állapot között. Ami segíthet, az az, hogy a szindrómák esetén a rendelkezésre álló tüneti terápiák hatástalannak bizonyulnak, a típusos Parkinson-kórra adott gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő választ. Ha erős a gyanú, hogy nem Parkinson-kórról, hanem szindrómáról van szó, a neurológiai vizsgálat mellett egyéb eszközök is segítik a szakorvosokat a pontos diagnózisban.

    Hogyan történik a betegség kivizsgálása?

    Amikor a páciens Parkinson-kór gyanújával bekerül az orvoshoz, először egy neurológiai vizsgálaton esik át, melynek része egy részletes anamnézis-felvétel. Mind a betegtől, mind pedig a hozzátartozóktól érdemes információt gyűjteni: fontos lehet, ki mit lát, mit vesz észre, miben szorul segítségre a beteg. 

    Segítségül szolgálhatnak a sztenderdizált kérdőívek is, melyek részletesen végigveszik a motoros és nem motoros tüneteket. A betegvizsgálatot követően minden betegnél szükséges készíteni egy koponyára vonatkozó képalkotóvizsgálatot (célszerű MR-vizsgálatot), hogy megnézzük, utal-e szerkezeti eltérés Parkinson-kórra vagy szindrómára, esetleg van-e más kórállapot, amely ezeket a tüneteket produkálja. Hasonló tünetek tapasztalhatók például többszörös agyi infarktus esetén is, ám ekkor a beteg nem úgy reagál a kezelésre, mint Parkinson-kór esetén. 

    Mennyi idő a betegség lefutása?

    Általánosságban 11-12 év alatt következik be a jelentős életminőségromlás és a komoly mozgáskorlátozottság. Egy idő után a gyógyszeres terápia is hatástalanná válik, és épp ez lesz az, amely mozgástüneteket okoz a betegnél. Hogy történhet ez? A gyógyszeres kezelés során a páciens a dopamin előanyagát kapja meg, amelyet a saját enzimrendszere dolgoz át. Egy idő után – a sejtpusztulás révén – azonban ez a kapacitás kimerül. Egyre rövidebb ideig hat a gyógyszer, egyre hosszabbak lesznek azok az időszakok, amikor már nincs gyógyszerhatás, amelyben a megborult mozgásszabályozási rendszer következményeként megjelenhetnek túlmozgások, fájdalmas kényszertartások, akaratlan rángások. 

    A gyógyszer mechanizmusa tehát alapvetően változatlan, csak a befogadás és az arra adott válasz módosul az idegsejtpusztulás miatt. Ebben az esetben megoldás lehet a gyógyszer elvétele, ám ebben az esetben fennáll annak lehetősége, hogy a beteg izmai annyira elmerevednek, hogy mozgásképtelenné válik.

    Mikor forduljon valaki orvoshoz?

    Az egyik tünet, amellyel a betegek orvoshoz kerülnek az az, hogy lelassul a mozgás – például több időt vesz igénybe a takarítás, lassul a séta, az érintett ügyetlennek érzi magát. A másik vezető panasz az a kéz vagy fejremegés, amely leginkább nyugalomban tapasztalható. Legtöbbször – ha valaki például szeretne egy kanál levest fogyasztani vagy betalálni a kulccsal a zárba – ez a remegés kezdetben nem zavaró. Inkább akkor mennek el a betegek orvoshoz, amikor a tünetek már nyugalmi állapotban is jelentkeznek és maga a látvány, az érzet és a környezet reakciója okoz kellemetlenséget.

    Van olyan állapot is, amikor az érinett már egy előrehaladott állapotban kerül orvoshoz. Ebben az esetben már a család panaszkodik arra, hogy romlik az illető szervezőkészsége, nem megfelelő a figyelme, de előfordulhatnak agresszív megnyilvánulások, fokozott gyűjtögetés vagy akár zaklatásig fajuló hiperszexualitás is. Ez már egy előrehaladott, kognitív zavarral társult verziója a betegségnek. 

    A tapasztalatok szerint a betegek ingerküszöbe elég magas, és rendszerint későbbi stádiumban kerülnek orvoshoz, amikor már egy jelentős életminőség-romlással kell szembesülniük. Szerencsére azonban már egyre gyakrabban fordulnak szakemberhez kisebb tüneteknél is a betegek, utánajárnak panaszaiknak, nem bagatellizálják el.

    Miért fontos időben orvoshoz fordulni?

    A Parkinson-betegek kezelésénél egyénre szabottan kell megtalálni azt a terápiát, ami neki a legmegfelelőbb. Kezdetben a kevesebb gyógyszerre is jobb a szervezet válasza, illetve az orvosok időben fel tudják készíteni a betegeket, hogy mi várható. Követni lehet a páciens állapotát. és az orvosok ki tudják választani a számukra ideális terápiát. 

    Jelenleg a gyógyszeres tüneti terápiák mellett néhány eszközös lehetőség is rendelkezésre áll, amelyekkel életminőséget befolyásoló eredmények érhetők el. Ilyen például a „mélyagyi stimuláció” néven ismert agyi beavatkozás, amikor elektródákat ültetnek a beteg meghatározott agyrészéhez. Ezzel az eljárással javítható a görnyedt tartás, a járási zavar és a remegés is.

    Parkinson-kór vagy parkinson-szindróma? Nem könnyű  a differenciálás!

    Mi befolyásolhatja a beteg állapotát? 

    Mivel a Parkinson-kór az izmok elmerevedésével járó állapot, ezért fontos, hogy a betegek a fenti terápiák mellett saját állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgást is végezzenek. Ugyanis nemcsak a végtagi és mozgásban szerepet játszó izmokat érinti a betegség, hanem azokat is, amelyek felelősek a nyelésért, légzésért. 

    Minél inkább aktív izomzatot érint a betegség, annál jobban tudunk a betegség ellen dolgozni. Elengedhetetlen, hogy mindenki rendszeresen végezze a számára megfelelő testmozgást. Szerencsére egyre több helyen van rá lehetőség, sőt, akár online gyakorlatok is elérhetők, így a nehezebben mozgó páciensnek sem kell kimozdulnia, hogy tornázhasson. 

    Mivel a betegségnél megjelenhet szellemi hanyatlás is, ezért nagyon fontos, hogy ennek elejét vegyük például szójátékkal, keresztrejtvénnyel, olvasással, tanulással és egyéb mentális igénybevételt jelentő gyakorlatokkal. A társbetegségeket – például a szív- és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, cukorbetegséget – is megfelelően karban kell tartani annak érdekében, hogy megakadályozzuk egyéb szövődmények kialakulását. 

    Milyen egyéb terápiák állnak rendelkezésre?

    Sajnos jelenleg nincs lehetőség olyan terápiára, ami a betegség lefolyását módosítaná, vagy amellyel a betegség megelőzhető lenne. Életmódbeli változtatásoknak, például a rendszeres fizikai aktivitásnak köszönhetően azonban kisebb a Parkinson-kór kialakulásának esélye, kedvezőbb lehet a lefolyása, illetve eredményesebb a tünetek kezelhetősége.

    „A Budai Egészségközpontban lehetőség van egyéni gyógytornára, amely jótékony hatást gyakorol az egyensúlyra, segít az izmok aktívan tartásában. Amennyiben a beteg állapota speciális eszközigényes terápiát igényel, érdemes a pácienst egy mozgáscentrum felé irányítani, ahol több szakma képviselőiből álló team dönt a leghatásosabb terápiáról” – tette hozzá dr. Balázs Nóra.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont

    Töltse le applikációnkat!

    Foglaljon időpontot könnyen, egyszerűen, telefonálás nélkül! Kövesse nyomon leleteit, előjegyzéseit kényelmesen! Tovább