Diabetológia

A diabetológia a cukorbetegség (diabétesz) és az anyagcsere-betegségek – köztük a prediabétesz – kivizsgálásával, kezelésével és hosszú távú gondozásával foglalkozó orvosi szakterület. Időben megkezdett, személyre szabott terápiával a szövődmények jelentős mértékben megelőzhetők, sőt bizonyos esetekben a betegség tünetmentessé tehető, vagy a gyógyszerszükséglet nagymértékben csökkenthető.

Mikor érdemes diabetológushoz fordulni?

Az alábbi panaszok vagy kockázati tényezők esetén javasolt diabetológiai vizsgálat:

• fokozott szomjúságérzés, szájszárazság 
• gyakori és bőséges vizeletürítés
• szokatlan, indokolatlan fáradékonyság
• látászavar, homályos látás
• lassabban gyógyuló sebek, visszatérő fertőzések
• zsibbadás, bizsergés a végtagokban (különösen a lábfejben)
• véletlenszerűen mért magas vércukorszint
• ismert cukorbetegség gondozása, gyógyszerbeállítása
• terhességi cukorbetegség gyanúja vagy kontrollja
• elhízás és mozgásszegény életmód esetén szűrés céljából
• prediabétesz diagnózisa
• cukorbetegség szövődményeinek (vesebetegség, neuropátia, retinopátia) követése

A cukorbetegség típusai és háttere

A cukorbetegség a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének krónikus zavara. A betegség hátterében a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya, a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége vagy mindkettő egyidejű fennállása áll. Ennek következtében a sejtek nem képesek megfelelően felvenni a glükózt, és a vércukorszint tartósan megemelkedik.

A cukorbetegség típusai:

• 1-es típusú cukorbetegség: egyautoimmun folyamat következtében az inzulintermelő sejtek elpusztulnak, ezért a szervezet szinte egyáltalán nem, vagy nem termel inzulint. Kezelése kizárólag inzulinpótlással lehetséges.
• 2-es típusú cukorbetegség: eza leggyakoribb forma, a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja azt megfelelően hasznosítani. Életmóddal és gyógyszeres kezeléssel sok esetben jól kezelhető.
• Terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes – GDM): a terhesség alatt kialakuló, általában a szülés után rendeződő állapot, amely fokozott figyelmet igényel az anya és a magzat egészségének védelme érdekében.
• Prediabétesz (prediabetes): a cukorbetegséget megelőző állapot, amelyben a vércukorszint már a normális tartomány felett van, de még nem éri el a diabétesz diagnózisához szükséges szintet. Életmódváltással még visszafordítható ez az állapot.

Hogyan zajlik a diabetológiai vizsgálat?

Anamnézisfelvétel

Az első viziten az orvos részletesen feltérképezi:

• az aktuális panaszokat és tüneteket
• a korábbi betegségeket és a gyógyszerszedést
• a cukorbetegség vagy anyagcsere-betegség fennállásának idejét, eddigi kezelését
• a cukorbetegség ismert szövődményeit
• a családi kórelőzményt
• az életmódbeli szokásokat (táplálkozás, mozgás, dohányzás, alkohol stb.)

Vizsgálatok és laborértékek

• vércukorszint-mérés és HbA1c vizsgálat (az elmúlt 2-3 hónap átlagos vércukorértékét jelzi) 
• mikroalbumin-szűrés (a veseszövődmény korai jelzőjének kimutatása)
• lipidprofil, vesefunkció, pajzsmirigyfunkció
• szükség esetén orális glükóztolerancia-teszt (OGTT) 
• szemészeti vizsgálat a diabéteszes retinopátia kiszűrése céljából

Folyamatos szöveti glükózmonitorozás – CGM

A CGM (Continuous Glucose Monitoring) vizsgálattal a hagyományos ujjbegyes vércukorméréshez képest lényegesen részletesebb, átfogóbb képet kaphat a vércukorszintjének változásáról.

A CGM eszköz: 

• a bőr alatti zsírszövetbe helyezett érzékelőn keresztül méri a szöveti cukorszintet
• 1-5 percenként végez mérést
• 14 napon át összesen 288-1440 mérési adatot képes rögzíteni
• egy AGP (Ambulatory Glucose Profile) riport készül, ez a glükózprofil részletes képet ad a vércukorértékek napszaki ingadozásáról, az esetleges hipoglikémiás epizódokról és az egyéni mintázatokról is

A CGM különösen ajánlott:

• inzulinnal kezelt 1-es és 2-es típusú cukorbetegeknek
• prediabétesszel küzdőknek
• életmódváltást tervezőknek
• várandósoknak és terhességi cukorbetegségben érintetteknek
• serdülőknek és felnőtteknek egyaránt

A CGM haszna:

• hatékonyabban állítható be az életmód 
• hatékonyabban előzhetők meg a hipoglikémiás epizódok

A cukorbetegség kezelési lehetőségei és gondozása

A diabetológiai ellátás célja nemcsak a diagnózis felállítása, hanem a beteg hosszú távú gondozása, az anyagcsere optimális beállítása és a szövődmények megelőzése.

A cukorbetegség gyógyszeres kezelése:

• tablettás (orális antidiabetikumok) kezelés beállítása és optimalizálása
• inzulinterápia indítása, beállítása, szükség esetén módosítása
• modern vércukorcsökkentők (GLP-1 agonisták, SGLT-2 gátlók) alkalmazása

A szakorvos a vércukormérés oktatását is elvégzi.

A cukorbetegség életmódterápiája

Életmóddal bizonyos betegségformákban a cukorbetegség oki kezelése is lehetséges – a gyógyszerszükséglet csökkenhet, egyes esetekben a beteg gyógyszermentessé válhat, vagy az inzulinkezeléstől is megszabadulhat.

Az életmódterápia részei:

• egyénre szabott dietetikai tanácsadás és étrendtervezés
• mozgásprogram összeállítása
• testsúlycsökkentés támogatása

A cukorbetegség gondozása és utánkövetése

• Az anyagcsere beállítása és a társbetegségek kivizsgálása – az esetek túlnyomó többségében – az első hónapban elvégezhető 1-2 szakorvosi vizit keretében.
• Ezt követően az elért eredmények fenntartása és az aktuális igényeknek megfelelő gondozás 3-4 havonta ismétlődő kontrollviziteket tesz szükségessé.

A cukorbetegség szövődményei – miért fontos a rendszeres gondozás?

Kezeletlen vagy rosszul beállított cukorbetegség esetén hosszú távon súlyos szövődmények alakulhatnak ki:

• Diabéteszes retinopátia: a szem ereinek károsodása, amely látásromláshoz, vaksághoz vezethet.
• Diabéteszes nefropátia: a vesék fokozatos károsodása, amely veseelégtelenséget okozhat.
• Diabéteszes neuropátia: az idegek károsodása, amely zsibbadást, fájdalmat, diabéteszes lábat okozhat.
• Szív- és érrendszeri betegségek: a cukorbetegség jelentősen növeli a szívinfarkus és szélütés kockázatát.

A rendszeres diabetológiai gondozás és a megfelelő vércukorkontroll ezeket a szövődményeket nagyrészt megelőzheti vagy kialakulásukat lassíthatja.

Gyakran Ismételt Kérdések – Diabetológia

Mi a különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között?

Az 1-es típusnál az immunrendszer elpusztítja az inzulintermelő sejteket, ezért az érintett egyáltalán nem tud inzulint termelni, így inzulinkezelés szükséges. A 2-es típusnál a szervezet ugyan termel inzulint, de a sejtek rosszul reagálnak rá, a fokozott inzulintermelés miatt az inzulintermelő sejtek egy idő után kimerülnek, és csökken az inzulintermelés. A 2-es típus kezdetben tablettákkal és életmódváltással sokszor jól kezelhető.

Mi az a prediabétesz, és visszafordítható-e?

A prediabétesz olyan állapot, amelyben a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség diagnosztikus határértékét. A jó hír: életmódváltással – megfelelő étrenddel, rendszeres mozgással és – ha szükséges – testsúlycsökkentéssel a normális vércukorszint helyreállhat, és a cukorbetegség kialakulása megelőzhető.

Milyen az ideális cukorbeteg diéta?

Nem létezik egyetlen, mindenki számára univerzálisan alkalmazható "diabéteszes diéta". A személyre szabott étrend az egyéni célok, szokások, anyagcsere-státusz és gyógyszeres kezelés figyelembevételével alakítható ki. Általában javasolt a magas rosttartalmú, komplex szénhidrátokat előnyben részesítő, feldolgozott élelmiszereket és hozzáadott cukrokat kerülő étrend. Az ideális tervet dietetikussal közösen érdemes összeállítani.

Szükséges-e minden cukorbetegnek inzulint szedni?

Nem. Az 1-es típusú cukorbetegek számára az inzulin nélkülözhetetlen, de a 2-es típusú cukorbetegek nagy része tablettás gyógyszerekkel és életmódváltással is jól kezelhető. Inzulinra akkor kerülhet sor, ha az orális gyógyszerek nem tartják kielégítő szinten a vércukrot, vagy ha különleges helyzet (például terhesség, műtét) indokolja.

Mit jelent a HbA1c érték, és mi a normál tartomány?

A HbA1c (glikált hemoglobin) az elmúlt 2-3 hónap átlagos vércukorértékét tükrözi. Egészséges felnőtteknél az érték 42 mmol/mol (6,0%) alatt van. Prediabétesznél 42-47 mmol/mol (6,0-6,4%) közé esik. Cukorbetegség esetén a célértéket az orvos egyénileg határozza meg, általában 53 mmol/mol (7%) alatti szintet tekintenek kielégítőnek.

Mi az a CGM (folyamatos szöveti glükózmonitorozás), és kinek ajánlott?

A CGM egy bőr alá helyezett érzékelős eszköz, amely 1-5 percenként méri a szöveti glükózszintet. Ez lényegesen több és pontosabb adatot nyújt, mint a hagyományos ujjbegyes vércukormérés. Ajánlott inzulinkezelt cukorbetegeknek, prediabétesszel küzdőknek, életmódváltást tervezőknek, valamint várandósoknak. Segít megelőzni a vércukorszint túl nagy beesését (hipoglikémia) és kialakítani az optimális diétát, életmódot a kiegyensúlyozottabb vércukorértékek érdekében.

Milyen szövődmények alakulhatnak ki, ha a cukorbetegség kezeletlen marad?

Kezeletlen vagy rosszul beállított cukorbetegség hosszú távon számos szervet érinthet: a szemet (retinopátia, látásromlás), a vesét (nefropátia, veseelégtelenség), az idegrendszert (neuropátia, zsibbadás, „diabéteszes láb"), valamint a szív- és érrendszert (szívinfarkus, stroke fokozott kockázata). Rendszeres gondozással és megfelelő vércukorkontrollal ezek a szövődmények nagyrészt megelőzhetők.

Milyen rendszerességgel szükséges a szakorvosi kontroll cukorbetegség esetén?

Az anyagcsere beállítása után általában 3-4 havonta javasolt kontroll. A vizit célja a vércukorértékek, a HbA1c és az esetleges szövődmények nyomon követése, a gyógyszerek szükség szerinti módosítása, valamint az életmódra vonatkozó irányok átbeszélése.

Terhesség alatt is kezelhető a cukorbetegség?

Igen. A gesztációs diabétesszel (GDM) küzdők ellátása speciális odafigyelést igényel, mivel mind az anya, mind a magzat egészségére hatással van a vércukorkontroll minősége. 

Hogyan kell felkészülni a diabetológiai vizsgálatra?

Speciális előkészület általában nem szükséges. Érdemes magával hozni a korábbi laborleleteket (különösen a vércukor- és HbA1c értékeket), az aktuálisan szedett gyógyszerek listáját, és ha van otthoni vércukornaplója, azt is. Amennyiben éhgyomri laborvizsgálat is szerepel a tervben, a vizit előtt legalább 8 órán keresztül nem javasolt enni.

Milyen laborvizsgálatokat végeznek a diabetológián?

A leggyakrabban végzett vizsgálatok: éhomi és terheléses vércukormérés, HbA1c, inzulinszint, HOMA index, mikroalbumin a vizeletből, vesefunkció (kreatinin, GFR), lipidprofil (koleszterin, triglicerid), pajzsmirigyfunkció (TSH). Szükség szerint az orvos egyéb vizsgálatokat is kérhet.

Szójegyzék – Diabetológia

Diabetes mellitus (időskori cukorbetegség, 2-es típusú cukorbetegség): a szénhidrát-anyagcsere krónikus zavara, lényege, hogy a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja azt megfelelően hasznosítani, ami a vérben felhalmozódó magas vércukorszinthez (hiperglikémia) vezet.

Inzulin: a hasnyálmirigy béta-sejtjei által termelt hormon, amely lehetővé teszi a sejtek számára a vérből való glükózfelvételt, szabályozva ezáltal a vércukorszintet.

Prediabétesz: a cukorbetegséget megelőző határállapot, amelyben a vércukorszint a normális felett van, de a diabétesz diagnózisához szükséges értéket még nem éri el. Életmódváltással visszafordítható.

HbA1c (glikált hemoglobin): vérvizsgálattal mérhető érték, amely az elmúlt 2-3 hónap átlagos vércukorszintjét tükrözi. A diabétesz gondozásának egyik legfontosabb mutatója.

CGM (Continuous Glucose Monitoring – folyamatos szöveti glükózmonitorozás): bőr alá helyezett érzékelőn alapuló eszköz, amely percenként méri a szöveti glükózszintet, így pontos képet ad a vércukorszint napi ingadozásáról.

AGP-riport (Ambulatory Glucose Profile): a CGM mérései alapján készülő standardizált cukorelemzés, amely átfogó képet nyújt a vércukorszint mintázatáról, segítve a terápia optimalizálását.

Hipoglikémia: alacsony vércukorszint (általában 3,9 mmol/l alatt), amelynek tünetei lehetnek remegés, izzadás, szívdobogás, szédülés, súlyos esetben eszméletvesztés.

Hiperglikémia: magas vércukorszint, amely tartósan fennállva szövődményeket okozhat. Ez az érték éhgyomri állapotban 7mm/l felett van, étkezés után pedig 8mm/l a határérték.

OGTT (orális glükóztolerancia-teszt): diagnosztikai vizsgálat, amelynek során a páciens éhgyomorra 75 grammos glükózoldatot iszik, majd meghatározott időközönként megmérik a vércukrát. Prediabétesz és terhességi cukorbetegség kimutatására is alkalmas.

Mikroalbumin: kis mennyiségű fehérje a vizeletben, amelynek kimutatása a diabéteszes vesekárosodás (nefropátia) korai jelzője.

Diabéteszes retinopátia: a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemkárosodás, amely a retina ereinek elváltozásából ered, és kezelés nélkül látásromláshoz, vaksághoz vezethet.

Diabéteszes nefropátia: a cukorbetegség okozta vesekárosodás, amely hosszú távon veseelégtelenséghez vezethet.

Diabéteszes neuropátia: az idegek cukorbetegség következtében kialakuló károsodása, amely végtagzsibbadást, fájdalmat és a "diabéteszes láb" szindróma kialakulását okozhatja.

Gesztációs diabétesz (terhességi cukorbetegség): terhesség alatt kialakuló anyagcserezavar, amely a szülés után általában rendeződik, de fokozott kockázatot jelent a 2-es típusú cukorbetegség későbbi kialakulása szempontjából.

GLP-1 agonisták: modern vércukorcsökkentő gyógyszerek, amelyek az inzulin kiválasztását serkentik, a vércukrot csökkentik, és általában testsúlycsökkentő hatással is bírnak.

SGLT-2 gátlók: olyan vércukorcsökkentő gyógyszerek, amelyek a veséken keresztül glükózt választanak ki a vizeletbe, szív- és vesevédő hatásuk is bizonyított.
 

A leírást lektorálta Dr. Pusztai Péter diabetológus, endokrinológus szakorvos. 

Kapcsolódó cikkek

• Hogyan diagnosztizáljuk a cukorbetegséget?
• Tíz tény a cukorbetegségről, amivel fontos tisztában lenni