Kolposzkópia, hüvelytükrözés

A nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat alkalmával az anamnézis felvétel, a fizikális vizsgálat, a hüvelyi ultrahang vagy hasi és kismedencei ultrahang vizsgálat, valamint a citológiai mintavétel mellett kolposzkópiát (hüvelytükrözést), eseteként kiterjesztett kolposzkópiát (ecetsav, Lugol-próba) is végzünk.

Mi a kolposzkópia (hüvelytükrözés)?

A kolposzkópia, azaz a hüvelytükrözés mikroszkópikus nagyításban lehet megvizsgálni a méhnyak, a hüvely és a szeméremtest környékét diagnosztikus célzattal, egy kolposzkóp nevű speciális sztereomikroszkóp segítségével. A kolposzkóp  egy olyan fénykibocsátó és nagyító eszköz, amely 5-30-szoros nagyításra képes, segítségével a nőgyógyász szakorvos nagy hatékonysággal képes megkülönböztetni egymástól a normális és a kóros szöveteket. A kolposzkópia célja a vizsgált szervek daganatos megbetegedéseinek megelőző állapotaira utaló jelek kiszűrése, a méhnyakrákszűrés eredményének megerősítése vagy felülvizsgálata.

Hogyan zajlik a kolposzkópiás vizsgálat?

A kolposzkópiás vizsgálat előkészítéséhez egy nőgyógyászati „kacsa” segítségével eltartjuk a hüvelyfalakat, hogy a méhnyak láthatóvá váljon. Ezután a kolposzkóp megvilágításával és nagyítólencséjén keresztül megvizsgáljuk a méhnyak, a hüvely és  szeméremtest területét. Kiterjesztett kolposzkópos vizsgálat esetén ecetsavval érintjük a méhnyak felszínét, hogy a hámeltérések még jobban kivehetővé váljanak. A vizsgálat fájdalommentes és mindössze néhány percet vesz igénybe.

Kolposzkópiás vizsgálat eredménye

A kolposzkóppal történő vizsgálat során három különböző típusú hámszövetet láthatunk:

• normál
• atípusos (gyanús, enyhe fokozatú rák megelőző állapotokra utaló hámeltérések)
• rákmegelőző állapotra utaló, gyanús hámeltérések

Ezeket a nőgyógyász szakorvos összeveti a méhnyakrákszűrés eredményével és a két vizsgálat alapján ad összefoglaló véleményt.