Memóriával kapcsolatos kérdések

Mi tehetek a memóriám megőrzéséért?

 A memóriát lehet fejleszteni illetve szinten tartani a legkülönbözőbb logikai, nyelvi és társasjátékokkal, memoriterekkel, fejszámolással, olvasással, keresztrejtvényfejtéssel, stb. Legalább ilyen fontos az agy egészségének karbantartása megfelelő oxigén- és tápanyagellátással, kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozással, rendszeres mozgással, elegendő pihenéssel, alvással, stresszoldással, az alkohol, a drogok és a dohányzás kerülésével.

Vannak olyan táplálékok, amelyek segíthetnek megőrizni az agyam frissességét?

Azt szokták mondani, hogy az agynak minden jó, ami a szívnek is egészséges. Ki szokták emelni a zöld tea, a csonthéjas gyümölcsök (mogyoró, dió, mandula), a halolaj, általában a többszörösen telítetlen zsírsavak, a csokoládé, a hüvelyesek, például a szója és a zöldbab, a sötétzöld zöldségfélék, például a spenót, a saláta, a brokkoli jótékony hatását. A vitaminok közül az E- és a D-vitamin különösen fontos az agysejtek karbantartásához.

Mindenki feledékeny... miért és mikor kell orvoshoz fordulni ilyen panasszal?

Valóban nem kell minden feledékenységről, szórakozottságról árulkodó eset miatt megijedni, hiszen ezek bárkivel előfordulhatnak. A koncentrációs képesség csökkenését okozhatja a stressz, az általános fáradtság, a depresszió is, és az is igaz, hogy bizonyos életkor felett minden évben csökken valamennyit az agy össztömege. Az időskori memóriazavaroknak is számos fajtája van, ezek közül az Alzheimer csak az egyik, igaz, a legsúlyosabb.
Ha memóriazavarokra utaló tünetek jelentkeznek, tanácsos mielőbb szakemberhez fordulni vele. Ha ugyanis nem a szokványos, stresszes életmódhoz köthető szórakozottság, hanem egy kialakulóban lévő betegség, elváltozás okozza a tüneteket, akkor a betegnek az az érdeke, hogy minél előbb diagnosztizálják a baját. Ha például a viszonylag gyakori Alzheimer kórról van szó, akkor a tüneteket a szakszerű kezelés jelentősen csökkentheti, így minél korábban ismerik fel, annál jobban karbantartható az állapota, annál hosszabb ideig őrizheti meg a régi életkörülményeit, annál tovább lesz családban tartható a beteg.

Hol kezdjük a kivizsgálást, ha Alzheimer-kór gyanúja felmerül?

Az alapos fizikai állapotfelmérés az első lépés, laboratóriumi vizsgálatokkal, a keringési rendszer vizsgálatával együtt, hiszen memóriazavarokat többféle betegség is okozhat, a hátterében többek között például vitamin- vagy tápanyaghiány, pajzsmirigybetegség is lehet. Ha ezek mind kizárhatóak, akkor neurológiai (CT, MRI) illetve pszichiátriai vizsgálat következhet.

Hogyan tudják vizsgálni a memóriazavar jellegét?

Különböző tesztek vannak erre a célra, amely a rövid- és a hosszú távú memória működésének, a különböző kognitív funkcióknak a vizsgálatára alkalmasak. Ilyen, az Alzheimer-kór korai felismerését segítő vizsgálat például az órarajzolási teszt. A páciensnek egy üres körbe kell a hagyományos óralapokon látható módon az órákat és a kis- és nagy mutatókat berajzolnia, majd a megadott időt jelző mutatóállásokat bejelölnie. A teszt csak néhány percet vesz igénybe, de a szakember számára sokatmondó, hogy a beteg hogyan áll neki a feladatnak, megérti-e, mit várnak tőle, hogyan rajzolja be a számokat, milyen az elrendezés, a méret, sikerül-e a mutatókat berajzolni, stb..

Milyen tünetekről ismerhető fel az Alzheimer-kór?

A szokványos időskori feledékenységnél szélesebb körű memóriazavarok fordulnak elő, és az érintettek állapota gyorsan romlik a gondolkodás, a figyelem, a koncentrációs képesség, a tanulás, a nyelvi kifejezőkészség, a kommunikáció és az ítélőképesség terén is. Gyors hangulatváltozások figyelhetők meg, a betegeknek érdeklődése kialszik olyan dolgok iránt, amelyekkel korábban szívesen foglalkoztak, a tájékozódó képességük, a kezdeményezőkészségük csökken, megváltozik a személyiségük, a viselkedésük (esetleg mogorvává, ingerlékennyé, később akár agresszívvé is válhatnak), a betegség előrehaladott szakaszában pedig képtelenné válnak az önellátásra is.

Tényleg nő az Alzheimer-kórban szenvedők száma, vagy csak többet beszélnek erről a betegségről?

Egyrészt javult a diagnosztika, a családok is egyre jobban felismerik a jellemző tüneteket, így egyre többen jutnak el orvoshoz ezzel a problémával. Másrészt az átlagéletkor növekedésével, a népesség elöregedésével együtt nő a betegszám, hiszen ez a betegség jellemzően 65 éves életkor fölött kezdődik, és az életkor növekedésével öt évenként megduplázódik a kialakulásának esélye.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.