Érsebészettel kapcsolatos kérdések

Milyen betegségcsoportok tartoznak az érsebészethez?

Az érsebészet az érhálózat rendellenességeivel foglalkozó szakterület. A szakrendelőbe várjuk azokat a betegeket, akik érfejlődési rendellenességgel, artériás és a vénás eredetű betegségekkel küzdenek, például érszűkületük, visszérproblémájuk, fekélyük stb. van, és azokat is, akik nem betegek, de öröklött hajlam vagy egyéb kockázati tényező miatt veszélyeztetettek, és időben végzett szűrővizsgálattal szeretnék elkerülni az érrendszeri betegség kialakulását. Az érsebész szakorvosok a teljes körű szűrés után beállítják a gyógyszeres, injekciós stb. terápiát, megbeszélik a beteggel a szükséges életforma változtatásokat, és elvégzik az esetlegesen szükséges műtéti beavatkozásokat is.

Az érsebészeti szűrővizsgálatot kiknek ajánlják?

Vannak olyan belgyógyászati betegségek, rendellenességek, amelyeknek vannak érrendszeri szövődményei, ilyen például a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás – ha ezek valamelyikét diagnosztizálják, érdemes az erek állapotát is felmérni. Ajánlott a szűrés akkor is, ha az életmódja miatt az érbetegségek fokozott kockázata fenyegeti, például dohányzás, mozgásszegénység, jelentős túlsúly miatt, várandósság esetén, illetve hatvan éves kor fölött is.
Természetesen utána kell járni, ha valamilyen artériás vagy vénás eredetű panasza van (hasi lüktetés, lábtünetek: „nehézláb-érzés” vagy fájdalom, zsibbadás, görcs, szédülés, testfélgyengeség, ujjvégek elszíneződése), és az is elegendő ok a kivizsgálásra, ha a családban, szülők, testvérek között már előfordult súlyos érbetegség. A visszérproblémákkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, már az esztétikai hibának számító seprűvénák megjelenésekor, illetve a kiboltosuló, megvastagodó visszerek esetében is.

A családban már előfordult artériás érszűkület. Vannak ennek tünetei? Hogyan ismerhetem fel, hogy érintett vagyok?

A családbeli kórelőzmény elegendő indok egy érsebészeti szűrővizsgálathoz, annál is inkább, mert a verőérbetegségek (különösen a nyaki vagy a mellkasi, hasi területen) többnyire tünetszegények, az is előfordul, hogy az első tünet már egy életveszélyes állapot (belső vérzés, féloldali bénulás vagy érelzáródás) kialakulásával jelentkezik. Viszonylag korán tüneteket okozhat viszont a láb verőereinek elváltozása, ezért fel kell figyelni a járás közben jelentkező lábikrafájdalomra vagy arra, ha a lábát szokatlanul nehéznek, rugalmatlannak érzi. Az érhálózat egységes rendszer, ezért az egyik területen jelentkező probléma sejteti, hogy a test más részein is előfordulhat hasonló elváltozás.

Ha a visszér nem okoz semmi panaszt, mennyire kell vele foglalkozni?

A viszerességnek több fokozata van, a csak esztétikai hibának számító seprűvénáktól kezdve a
hálózatos visszerességen át a főtörzsi varikozitásig. A seprűvénák a bőr legfelső rétegében alakulnak ki, lila, kék vagy vörös színű, vékony vénatágulatok. Leggyakrabban a lábon jelennek meg, de másutt, akár arcon is előfordulhatnak. Bár panaszt nem okoznak, de nem szabad lebecsülni azt a hatást sem, amit a beteg önértékelésére tesznek, így szerencsésebb ezeket is mielőbb szakértővel kezeltetni.

A hálózatos visszeresség esetében több milliméter vastagra kitágult erek rajzolódnak ki a bőr felszíne alatt, ezzel már lábfájdalmak, járási nehezítettség, lábdagadás is együtt járhat. Az ún. főtörzsi varicositas elsősorban a comb belső oldalán, illetve a lábszáron jelenik meg, a vénabillentyűk nem működnek megfelelően, a vénák vastagon kidudorodva kanyarognak, kiöblösödéseiben lelassul, megreked, pang a vér, ami gyakran vezet gyulladáshoz, rögösödéshez, trombózisveszélyhez. A visszeresség elhanyagolása hosszabb távon súlyos bajt, a rögösödés miatt mélyvénás trombózist, a rög véráramba kerülésével tüdőembóliát, a pangó vér okozta gyulladások, a keringési elégtelenség pedig lábszárfekélyt okozhat. Mindez megelőzhető, ha a visszerességet még a korai, tünetszegény állapotában kezelni kezdik.

Hogyan kezelhetők a visszerek?

A kezelés mindig egyénre szabottan történik. A konzervatív kezelés olyan segédeszközöket alkalmaz, mint a fásli vagy a kompressziós gyógyharisnya, a vénás torna, illetve a lábödémát és a gyulladást csökkentő gyógyszerek.Az injekciós kezelést (a sclerotherápiát) a seprűvénák és a kisebb vénatágulatok felszámolására végzik, ilyenkor olyan anyagot juttatnak a beteg vénába, amely elősegíti az érfalak összetapadását, az érszakasz teljes elzáródását. Műtétre, a beteg véna eltávolítására akkor kerül sor, ha a visszeresség előrehaladott volta, kiterjedtsége miatt trombózis vagy fekély kialakulásának veszélye áll fenn.

Hogyan történik az érszűkület mérése, szűrése?

Az erek elváltozásainak, szűkületének, elzáródásának szűrése, a vér áramlási sebességének mérése, az érfal és az esetleges plakkok vastagságának megállapítása az ultrahangos Doppler készülékekkel történik, előkészületet nem igénylő, fájdalmatlan, ismételhető vizsgálati eljárással. Ha a kézi Doppler-készülék vagy a képalkotó ún. kolor-Doppler készülék bajt jelez, az érfestéses vizsgálatra is szükség lehet.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.