A horkolás egyben alvási apnoét is jelent?
Nem feltétlenül. A horkolás egy hangjelenség, amely úgy jön létre, hogy az alvó részlegesen elzáródott felső légútjain átáramló levegő rezgésbe hozza az alvás során ellazult garatképleteket. Okozhatja az orrlégzés nehezítettsége (orrsövényferdülés vagy orrpolip miatt), valamint a torok- és a nyelvgyöki mandulák és a nyelvcsap megnagyobbodása, a laza lágy szájpad is.
Az alvási apnoe súlyosabb alvászavar: a légutak időnként (egy éjszaka alatt akár húsz-harminc esetben is) rövid időre teljesen elzáródnak, hosszú másodpercekig tartó légzéskimaradás történik, amely után hangos felhorkanással indul meg újra a légzés. Azért veszélyes, mert az apnoék idején nem megfelelő az oxigénellátás, csökken a pulzus és a vérnyomás, majd amint - idegrendszeri stresszreakcióval, a szív és a légzőizmok fokozott munkájával - helyreáll a légzés, ezek az értékek hirtelen megemelkednek. A horkolás és az alvási apnoé között tehát szoros összefüggés van, a kivizsgálás döntheti el, hogy mennyire veszélyes a jelenség és mit lehet tenni ellene.
Kihez fordulhatok kivizsgálásért?
Az apnoé szűrővizsgálatot leggyakrabban belgyógyász, kardiológus, fül-orr-gégész és gasztroenterológus szakorvos kezdeményezi, attól függően, melyik területen jelentkezett először tünet. Önnek is tanácsos kérni ezt a vizsgálatot, ha a jellemző tünetek bármelyikét tapasztalja magán: szaggatott horkolás, éjszakai felriadások, erős izzadás, reggeli kimerültség, napközbeni aluszékonyság, a koncentrálóképesség és a fizikai teljesítőképesség romlása, impotencia, elhízás.
Hogyan szűrik az alvási apnoét? A klinikán kell aludnom?
Nincs szükség bent alvásra. Ma már olyan, kisméretű készülékkel tudjuk mérni a szervezet oxigénszintjének változását, ami otthoni körülmények között is alkalmazható. Ez az ún. pulzoximéter, ami egy kis csipesszel az egyik ujjon rögzített érzékelő, és egy, a mellkason elhelyezett rekorder tartozik hozzá. Egyik sem nagy méretű, a páciens a tájékoztató alapján saját magának is be tudja állítani, és az éjszakai pihenést sem zavarja. Ha ez a készülék az oxigénszint időnkénti esését illetve megemelkedését mutatja ki, az alvási apnoé diagnózisa és annak mértéke megállapítható.
Milyen további vizsgálatokra számíthatok?
Indokolt esetben további vizsgálatokra lehet szükség, ilyen például az éjszakai polysomnograhia, amely alvás közben a szív, a légzőszervek, a tüdő és az agy működését is figyeli az oxigénszint változásaival párhuzamosan. A légutak elzáródásának okait fül-orr-gégész segít kideríteni.
Milyen veszélyei vannak az alvási apnoénak?
Az alvási apnoé súlyos alvászavar, akadályozza a valódi pihentető álmot, közvetlen következménye, hogy a beteg már reggel kimerülten ébred, fáj a feje, rossz a hangulata, nehezebben tud koncentrálni, egész nap fáradékony, csökken a teljesítőképessége testi, szellemi téren egyaránt. Az oxigénszint ingadozása a légzéskimaradások során megterheli az érrendszert, hosszabb távon szív és érrendszeri betegségek is jelentkezhetnek, jelentősen megnő a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a stroke és a hirtelen szívhalál kockázata is.