Belgyógyászati kérdések
Milyen esetekben érdemes a belgyógyászatot felkeresni?
A belgyógyászat az a szakterület, amely a leginkább megőrizte egységes szemléletét, egyetemességét, az általános orvosi gyakorlat szintjén a megelőzéstől a rehabilitációig a leginkább ez integrálja a többi szakterületet. Ezért – az egyetlen szervet érintő, egyértelműen specializálódott kezelést igénylő problémákat kivéve – gyakorlatilag mindenféle panasszal célszerű a terápiát egy átfogó belgyógyászati vizsgálattal kezdeni az alapdiagnózis felállításához. Az olyan esetekben, amikor a beteg tünetei bizonytalanok, általánosak (például diszkomfortérzés, gyengeség, fáradékonyság, változó emésztőrendszeri panaszok, visszatérő fájdalomérzet, alvászavarok, idegrendszeri panaszok stb.) a belgyógyászati vizsgálat segíthet a megfelelő szakterület specialistáihoz irányítani. Legszerencsésebb, ha mindenki, aki vigyázni szeretne az egészségére, rendszeresen, legalább évente egyszer tünetmentesen is felkeres egy belgyógyászt, hogy egy alapvető fizikális és laboratóriumi vér-, vizeletvizsgálatot kérjen.
Milyen specialistákhoz irányíthatnak a belgyógyászatról?
Ahogy az orvostudomány fejlődött, úgy vált ki a belgyógyászatból egyre több, egyes szervekre szakosodott szakterület, például a kardiológia, az angiológia, a diabetológia, a hematológia, a gasztroenterológia, az endokrinológia stb.. Ezek a szakterületek a belgyógyászaton alapulnak és a minél hatékonyabb terápia érdekében specializálódtak. A belgyógyászokat a diagnózis felállításában a legkülönbözőbb vizsgálati eljárások, képalkotó diagnosztikai eljárások segítik (EKG, laboratórium, csontsűrűség-mérés, arteriográfiás vizsgálat, ultrahangos és röntgenvizsgálatok, stb.).
Hogyan zajlik a belgyógyászati kivizsgálás?
A belgyógyászati vizsgálat az anamnézis felállításával kezdődik: az orvos kikérdezi a beteget az előzményekről, a tünetek jelentkezéséről, a korábbi problémáiról illetve a családban előforduló szív-érrendszeri, daganatos, gyomor-bélrendszeri, légzőszervi, anyagcsere- és kiválasztószervi stb. betegségekről is. Fontosak az esetleg előforduló autoimmun betegségek, gyógyszerérzékenységek és egyéb allergiák, valamint a fertőző betegségek is.
A fizikális vizsgálat során vérnyomás, pulzus, testmagasság, testsúly, testtömeg index mérésre is sor kerül. Az orvos megtekinti a bőr, a látható nyálkahártyák színét, tapintással vizsgálja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat, a has érzékenységét, a máj és a lép kiterjedtségét, állapotát, a mozgásszervekben esetleg jelentkező ödémát. Kopogtatással és fonendoszkóppal vizsgálja a mellkast, tüdőt, szívet.
Mindezek után, a kórelőzmény, a tünetek, panaszok ismeretében állítja össze a belgyógyász a beteg útját, a szükséges vizsgálatok és szakorvosi konzultációk sorrendjét. A laboratóriumi alapvizsgálatok (vérkép, süllyedés, májfunkció, vérzsírszint, LDL-, HDL-koleszterin, vércukor, nátrium, kálium, kalcium, foszfor, ALP, húgysav, bilirubin, vas, vaskötő-kapacitás, vizelet) eredményeit összeveti a beteg által hozott (vagy, visszatérő páciens esetén a nyilvántartásban őrzött) korábbi leletekkel, és a terápia során folyamatosan követi az eltérések mértékét.
Szükség esetén a belgyógyász irányítja a beteget különböző képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra, mellkasröntgenre, hasi és kismedencei ultrahangvizsgálatra, emlődiagnosztikára, stb.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.