Proktológiai beavatkozások (aranyér/polypectomia)
A kiemelt kezelőben végzett egyik proktológiai beavatkozás a súlyosabb stádiumú (fájdalmassá váló, kisebesedett) aranyér eltávolítása, a másik a végbélpolip eltávolítása.
Aranyér kimetszése (excisio)
Az aranyér a végbélnyílásnál található vénás érhálózatot jelenti. Két típusa van: a belső aranyeres fonat, amely a végbél záróizma felett helyezkedik el, valamint a külső aranyeres fonat, amely közvetlenül a végbélnyílás körül található. Ha a vénák ürülése akadályba ütközik, a vénák kitágulnak, és az aranyértágulatok tartóssá válhatnak. Idővel ezek az elváltozások a méretük révén panaszok jelentkezéséhez vezetnek.
Miért alakul ki a krónikus aranyértágulat?
Ha a vénás vér elvezetése tartósan akadályozott, kialakul a krónikus aranyértágulat. A belső aranyerek esetében a tágulat súlyossága alapján négy stádiumot különböztetünk meg:
I. stádium: tágulat látható a proktológiai vizsgálat során, de nincsenek tünetek.
II. stádium: még képes magától visszahúzódni.
III. stádium: kézzel kell visszahelyezni.
IV. stádium: ekkor az aranyér már nem helyezhető vissza.
Néhány tényező, amelyek fokozza az aranyér kialakulásának esélyét:
- terhesség és szülés,
- nehéz súlyok emelése,
- mozgásszegény életmód, túlsúly, hosszú ideig tartó ülés vagy állás,
- székrekedés (zsírban gazdag, rostszegény étkezés, csekély folyadékbevitel),
- hasmenés (ételintoleranciák, csípős ételek, alkohol, gyulladásos bélbetegségek).
Az aranyérbetegség tünetei
A tünetek jellemzően a betegség II. stádiumában jelennek meg először, amikor az aranyértágulat időnként kitüremkedik, majd magától visszahúzódik.
Ezek a leggyakoribb tünetek:
- idegentest-érzés a végbélnyílásnál (az aranyeres csomó ki- és becsúszása),
- fájdalommentes, élénkpiros vérzés az anusnál,
- a III. stádiumban a belső aranyeres véna kiszorulhat, megduzzadhat, ödémásodhat, ha sokáig nem történik meg az aranyér visszahelyezése, akkor vérrög is keletkezhet és gyulladás alakulhat ki.
A megfelelő higiénia és az aranyértágulat óvatos visszahelyezése segíthet megelőzni a nemkívánatos szövődményeket.
Az aranyér konzervatív kezelése
Időszakosan fellépő panaszoknál konzervatív kezelést alkalmaznak.
Külső aranyerek esetén a vérkeringés lassulhat, panghat a vér és így vérrögök alakulhatnak ki, amelyek elzárják az eret, ugyanez a folyamat belső aranyerességnél is végbe mehet. A kisebb rögök gyakran maguktól felszívódnak, különösen gyógyszeres kezelés mellett. Ha azonban fájdalmassá válik, vagy túl nagy lesz, esetleg a felette található bőr kisebesedik, akkor sebészeti eltávolítás javasolt.
Az aranyér műtéti kezelése
Az I-es és II-es stádiumnál az ambulánsan is elvégezhető, fájdalommentes aranyérgyűrűzés (a Barron-ligatúra) javasolt. A III. illetve IV. stádiumban azonban rendszerint műtéti beavatkozásra van szükség, amely során megtörténik a tágult véna kimetszése. Körkörös tágulat esetén alkalmazható Longo-műtét is, amely varrógéppel végzett eljárás.
Végbélpolip eltávolítása (Anális, rektális polipektómia)
A végbél nyálkahártyáján kialakuló jóindulatú elváltozás a végbélpolip, amely rákmegelőző állapotnak tekinthető, mivel bizonyos típusaiból idővel rosszindulatú daganat fejlődhet ki.
A polipok kezdetben aprók, de az évek során akár több centiméteresre is nőhetnek. Létezik nyélen ülő és széles alapú (sessilis) típus, ez utóbbi eltávolításához nagyobb metszés szükséges.
Milyen tünetekkel jár a végbélpolip?
A polipok és a korai stádiumú daganatok jellemzően nem okoznak panaszt, ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrővizsgálaton való részével. A végbélproblémák proktológiai vizsgálattal, míg a vastagbél állapota vastagbéltükrözéssel, azaz kolonoszkópiával ellenőrizhető.
Bár ritkán fordul elő, a polipok székelés közben kifordulhatnak a végbélnyíláson keresztül, továbbá vérezhetnek is.
Hogyan kezelhető a végbélpolip?
A kisebb polipokat a proktológiai vizsgálat során egy úgynevezett biopsziás fogóval, míg a nagyobb elváltozásokat altatásban, műtéti körülmények között távolítja el a szakorvos.
A magasabban elhelyezkedő végbél- és vastagbélpolipokat vastagbéltükrözés során endoszkópos eljárással metszik ki. Az így kinyert mintát minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, hogy meghatározzák: a daganat jó- vagy rosszindulatú, illetve pontosan milyen típusú elváltozásról van szó.
