Elhízás, obezitás
Az elhízás (obezitás) lényege a kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben. Sokan csupán esztétikai, kozmetikai problémának tekintik, pedig ez egy az egészséget súlyosan veszélyeztető, kóros állapot, amely több súlyos, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli.
Az elhízás tünetei
A felszaporodott zsírrétegek szemmel is jól láthatók. Attól függően, hogy a zsírfelesleg a test mely részére rakódik le, alma és körte típusú elhízásról szoktunk beszélni. Az első esetben, az alma (férfias, android) típusnál a test felsőbb részeire, a hasra, mellre, nyakra, arcra halmozódnak fel a szervezet által fel nem használt zsírrétegek. A körte típusú (nőies, ginoid) elhízásnál a test alsóbb részei érintettek inkább, így a far, az alhas, a combok vastagodnak meg.
A klinikai tapasztalatok szerint az alma típusú, vagyis a hasra történő elhízás sokkal több kockázatot hordoz, mint a másik forma, inkább hajlamosít a leggyakoribb szövődményekre, például a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az ízületi, mozgásszervi elváltozások kialakulására.
Az elhízás okai
Az obezitás oka az esetek többségében egyszerű: az érintettek több energiamennyiséget tartalmazó táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége van, vagyis amennyit a testük az adott életmód, aktivitás mellett el tud égetni. A felesleges tápanyagot a szervezet zsír formájában elraktározza. Jóval ritkábban fordul elő, hogy betegség okozza a kóros súlygyarapodást. Például a Cushing szindrómát, illetve az inzulint termelő daganatot és a központi idegrendszert érintő betegségeket kísérheti elhízás, vagy az alulműködő pajzsmirigy (hypothyreosis) idézheti elő. Az obezitásra való hajlam öröklődhet is, de ennél fontosabb, hogy a családtagok általában hasonló életmódot folytatnak, és a szülők az étkezési és mozgási szokásaikat nagyrészt továbbadják gyermekeiknek. A felnőttek életmódját pedig a munkahelyi és egyéb körülményei is befolyásolják, például igen gyakran vezet elhízáshoz az ülő munka, a váltott műszak miatti rendszertelen étkezés, vagy akár a stresszoldásként elfogyasztott többletkalória is.
Az elhízás diagnosztikája
Az obezitás mértékét a testtömeg-index (BMI = body mass index) mutatja. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Például 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt BMI-je (80 / 1,8 x 1,8) 24,96. (Ez a szám azonban nemcsak elhízás, a zsírpárnák miatt lehet a normálisnál magasabb, hanem például a testépítők átlagosnál nagyobb izmai is megnövelhetik, ilyenkor túlsúlyosságot jelöl.) Az elhízás diagnózisát megállapítani nem elég, alapos, laboratóriumi, belgyógyászati, mozgásszervi stb. vizsgálattal kell kiszűrni a kóros túlsúlyhoz vezető okokat és az esetlegesen már fellépő szövődményeket is.
Az elhízás szövődményei
Leggyakoribb az ún metabolikus szindróma, ami magába foglalja, hogy több anyagcsere folyamat károsodik így a vércukor-, zsír-és húgysavháztartás. A kezdeti éhomi magas vércukor, hosszantartó fokozott inzulin termelést vált ki a szervezetben, ami nem lesz elegendő a cukor szövetekbe és izomba való beépüléséhez és a vércukor szint csökkentéséhez és kialakul az időskorinak ismert ún. II típusú vagy nem inzulin függő cukorbetegség. Az emelkedett összkoleszterin szint és káros koleszterin szint(LDL-koleszterin)a szív-és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát jelenti. A húgysav szint emelkedettsége is szerepet játszik a szív-és érrendszeri megbetegedésekben,de a később kialakuló köszvényért is felelős. Mindezek a rizikófaktorok jelentősen elősegítik a néma gyilkos, azaz a magas vérnyomás kialakulását, ami nem megfelelő kezelés esetén az agyvérzés ún stroke előidézője.
Elhízottaknál sokkal gyakoribb az epekő előfordulása (gyakran koleszterin kövekről van szó), a vénás vérrög azaz a trombózis,vagy a nyelőcső visszafolyás betegség kialakulása.A nagy súly nyomja a végtagi visszereket, rontva a visszeres megbetegedéseket, ahova az aranyér betegség is sorolható, így annak kialakulása és romlása is várható túlsúly esetén.
Az elhízás kezelése
Ha azonosítható az elhízáshoz vezető alapbetegség, illetve a már kialakult szövődmény, akkor annak kezelése, karbantartása a terápia alapja. A testsúly normalizálása hosszabb folyamat, amelyhez lehetőleg szakember segítségével meg kell határozni az adott élethelyzetben, testre szabottan legmegfelelőbb súlycsökkentő diétát, a bevihető napi kalória mennyiségét, az ajánlott mozgásformákat stb. Emellett elengedhetetlen a továbbiakban követendő, az elért eredményeket megtartó helyes étrend, életmód megbeszélése, elsajátítása is. A fogyókúra sikerét megalapozza a kalória-bevitel helyes beállítása, a megfelelő mozgásterv összeállítása és végrehajtása, elősegíti a zsírban és szénhidrátokban szegény, de rostokban, fehérjében, vitaminokban gazdag étrend és a bőséges folyadékbevitel is. Amennyiben az életmódváltás nem vezet eredményre és kóros elhízás alakul ki, testsúlycsökkentő műtét válhat szükségessé a szövődmények megelőzésének érdekében.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
