Vérmérgezés, szepszis

A szepszis (vérmérgezés) a görög szépszisz (rothadás, felbomlás, üszkösödés) és széptikosz (rothadást okozó) szavakból alakult ki, melyek a szépó (rothad, bomlik) igéből erednek. Szepsisben a test valamely helyén elhelyezkedő baktériumos gócból a véráramba jutó baktériumok árasztják el a szervezetet. Jellemzi a szervezet egészére terjedő gyulladásos állapot, megnevezése, szisztémás gyulladásos válasz szindróma (SIRS).

A súlyos szepszis a gyulladásos reakció, a fertőzés, és a szervi diszfunkciók jelenléte. Szinonimaként használatos kifejezések a gyógyításban a szeptikémia, bakteriémia.

A kórlefolyása súlyos is lehet, ilyenkor általában intenzív osztályon kezelik. Intravénásan folyadékot és antibiotikumot kell adni. Fontos a folyadékháztartás és a vérnyomás fenntartása, egyes esetekben gépi lélegeztetésre és dialízisre is szükség lehet, valamint centrális vénás vagy artériás katéterre. Szepszises betegeknél lényeges preventív intézkedések a mélyvénás trombózis megelőzése, a stresszfekélyek és nyomásfekélyek elkerülése.

A reakciót a kórokozók, vagy akár azok mérgező termékeinek a vérkeringésbe jutása okozza. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, de lehetnek vírusok, gombák és egyéb mikrobák, mint például a protozoonok.

A vérmérgezés okai

Azok az emberek vannak a szepszis veszélyének kitéve, akiknek az immunrendszere valamilyen betegség (diabetes vagy AIDS), vagy orvosi beavatkozás következtében (kemoterápia vagy szteroidok) gyengült, nem működik rendesen, de egészséges egyedek is elkaphatják a betegséget.

Csecsemők az immunrendszerük fejletlensége miatt könnyebben lehetnek szepszisben, ha megbetegedés esetén nem kezelik őket időben és a megfelelő gyógyszerekkel.

Veszélyhelyzetben vannak az idősek.

Az elmúlt 20 évben a szepszisben elhunyt áldozatok száma megnőtt. Ennek legfőbb okai az öregedő társadalom, az egyre több immunhiányos állapotú ember. Számos rákos megbetegedéssel kezelt, és/vagy szervátültetésen átesett beteg kap immunrendszer-gyengítő mellékhatással rendelkező gyógyszert.

Az antibiotikumok elterjedt használata következtében pedig mára a baktériumok ellenállnak a gyógyszer hatóanyagának.

A vérmérgezés tünetei

A tünetek kapcsolódnak kiváltó okhoz, de a szepszis jelenlétét jellemzi az egész testre terjedő akut gyulladás jelenléte, gyakran magas lázzal (38,5 C^o feletti) és emelkedett fehérvérsejtszámmal (12000 felett leukocytosis). Vagy alacsony fehérvérsejtszám (leukopenia), alacsonyabb pulzusszám és hőmérséklet (36 C^o alatti) jellemzi. Jellemző tünet, és csaknem minden esetben előfordul a hidegrázás, esetleg hányás. A szisztémás gyulladásos válasz szindróma-ban (SIRS) emelkedik a szívfrekvencia (több, mint 90 szívverés percenként), magas a légzésszám. A vérmérgezést megkülönböztethetjük az ismert, vagy feltételezett kórokozó alapján. Például a pozitív haemokultúra azonosítja a kórokozót, azonban sok esetben a szepszisben semmilyen különleges kórokozót nem sikerül azonosítani.

A szervezet immunválasza okozza, hogy az akut fázisban megnő a fehérvérsejtszám, károsodik a véralvadási mechanizmus, amely azután károsodást okoz az érrendszerben, valamint a szervekben. Különböző neuroendokrin ellenregulációs rendszerek aktiválódnak, melyek gyakran elegyítik a problémát. Még az azonnali és agresszív kezelés ellenére is az állapot átmehet többszervi elégtelenségben szenvedő szindrómába, és végül halált eredményezhet.

A vérmérgezés diagnosztikája

A szepszisnek különböző szintjei ismertek:

• 1. Szisztémás gyulladásos válasz szindróma (SIRS), ha a felsoroltak közül leglább 2 tényező teljesül:

  • Testhőmérséklet <36 oC (96,8 oF) vagy > 38 oC (100,4 oF) (hypothermia, láz).

  • A pulzusszám > 90 ütés percenként.

  • A légzésszám > 20 lélegzetvétel/perc, vagy a vérgáz (PaCO2) kevesebb, mint 32 Hgmm (4,3 kPa) (tachypnea vagy hypocapnia miatt hiperventilláció).

  • A fehérvérsejtszám csökken (< 4000 sejt/mm3), vagy emelkedik (> 12000 sejt/mm3), vagy nagyobb, mint 10%-os sávban található az éretlen fehérvérsejtek aránya (Leukopenia, leukocytosis).

• 2. Szepszis:
  A definíció szerint szervezetre terjedő gyulladásos válasz szindrómát (SIRS-t) megerősíti a fertőző folyamat jelenléte. A fertőzés gyanúja felmerül, vagy bizonyítható (a haemokultúra vagy klinikai tünetegyüttes patognomikus a fertőzés). A kórokozó meghatározására ún. hemokultúrát (a vérben található baktériumok tenyésztése és kimutatása) kell venni, de ez csak az esetek egyharmadában pozitív. Az antibiotikus kezelés megkezdése előtt lehetőség szerint egymást követően három hemokultúrát kell venni, ami növeli a kórokozó azonosításának esélyét.

• 3. Súlyos szepszis:
  Definíciója szerint a szepszis szervi diszfunkciót, csökkent keringést, csökkent vérnyomást eredményez.

• 4. Szeptikus sokk:
  Definíciója szerint a szepszis az artériás vérnyomáscsökkenése, a keringés összeesése jellemzi. Egyéb tünetek lehetnek a vizeletelakadás, és a megváltozott elmeállapot.
  Szervi diszfunkciók:

  • tüdő: akut tüdőkárosodása, vagy akut légzési distress szindróma (ARDS)

  • agy: izgatottság, zavartság, kóma, oka: a szöveti oxigén hiány, vérzés, mikrothrombusok, mikrotályogok, az agyszövet elhalása (necrotizáló)

  • máj: zavara a szintetikus fehérje funkció károsodása, véralvadási faktorok előállítása károsodik, bilirubin anyagcsere károsodik

  • vese: csökken a vizelet, majd vizeletelakadás, elektrolit zavarok, volumen-túlterhelés

  • szív: szisztolés és diasztolés szívelégtelenség

A vérmérgezés kórélettana

Szepszis meghatározható a fertőzés előfordulása (régió), vagy a kiváltó kórokozó alapján. A fertőzés leggyakoribb forrásai a húgyúti fertőzések, a légzőszervi fertőzések, a hasi gócokból kiinduló folyamatok, az erekbe helyezett eszközök.

Bacteriaemia az életképes baktériumok jelenléte a véráramban, hasonlóképpen lehetnek vírusok (viraemia), gombák (fungemia) a véráramban. Ezek a feltételek még semmit nem mondanak, a baj ennek következményei a szervezetben. Például a baktériumok bejuthatnak a véráramba során fogmosással is. Ez a fajta bacteriaemia szinte soha nem okoz problémát normális egyénnek. Azonban magas kockázatú betegek esetében a bakteriémiával kapcsolatos egyes fogászati beavatkozások okozhat bakteriális fertőzést a szívbillentyűkön (más néven szívbelhártya-gyulladás).

Újszülött kori szepszis

A gyakori klinikai szóhasználatban a szepszis konkrétan utal a bakteriális véráram útján terjedő fertőzésre (BSI), így az agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, a vesemedence gyulladás, vagy gyomor-bélrendszeri gyulladásra. Kritériumai tekintetében a hemodinamikai elváltozások, vagy a légzési elégtelenség nem hasznosak, mert ezek a klinikai tünetek újszülötteknél gyakran nem jelentkeznek, míg a halál az újszülötteknél közvetlen és megelőzhetetlen.

A vérmérgezés kezelése

A szepszis kimenetele jelentően függ a társbetegségektől, a szervezet általános állapotától, de befolyásolhatja a gyógyulást az, hogy honnan indult ki a fertőzés, milyen kórokozó váltotta ki, és milyen súlyos állapotot eredményezett.

A szepszis kezelése a fertőzött góc, tályog, folyadékgyülem eltávolítása, antibiotikum terápia, és a szervi diszfunkciók miatt azok megfelelő gyors és hatékony támogatása. Ez magában foglalhatja a hemodialízist veseelégtelenség esetén, vagy a gépi lélegeztetést pulmonális diszfunkció esetén. Folyadékpótlás, a megfelelő táplálkozás, lehetőleg enterális táplálás, de szükség esetén parenterális táplálás fontos a hosszan tartó betegségnél.

A leírás a Budai Egészségközpont szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.