Vastagbélrák
A vastagbélrák a vastagbélben keletkező, a bélfal belsejéből (nyálkahártya) kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. A rákok 75-80 %-a az utolsó, 60 cm-es szakaszon alakul ki, 20-25 %-a pedig a vastagbél többi szakaszán. A vastag- és végbél daganatait nevezik összefoglaló néven kolorektális rákoknak.
A vastagbél felépítése és működése
A vastagbél (colon, intestinum crassum) a bélrendszernek a vékonybéltől, csípőbél (coecum) beszájadzásától a végbélnyílásig terjedő szakasza. A vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével a vastagbélbe (utóbélbe) továbbítódik, egy szelepszerű képződményen keresztül (valvula ileocoecalis). Ez a képződmény megakadályozza, hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe.
A vastagbélben már csak a víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. A széklet színét főleg a vékonybélbe beleömlött epe adja. A vastagbél szakaszai a vakbél, a felszálló vastagbél, a haránt vastagbél, a leszálló vastagbél, a jobb és bal oldali vastagbélhajlat, a szigmabél, a végbél, és a végbélnyílás.
Emésztés a vastagbélben lényegében nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelése. A nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek. A vastagbél a visszamaradt béltartalmat továbbítja a végbélbe, miközben az fokozatosan székletté alakul.
A végbél egy 15-20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és részben akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése egy záróizomrendszer megnyílásával.
A vastagbél teljes hossza: 150-160 cm, átmérője 6-8 cm, a kezdetétől fokozatosan csökken a végbélnyílás irányába. Körfogata 25-30 cm a vakbél (coecum) szintjén, 12-15 cm a szigmabél szintjén. Kezdeti szakaszán található a vakbél, ezen helyezkedik el a féregnyúlvány.
Milyen a vastagbélrák előfordulása?
A vastag- és végbéldaganatok egyre súlyosabb problémát jelentenek, mivel az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Hazánkban körülbelül évi 7500-8000 az új betegek száma, és körülbelül 5000 ember hal meg évente.
A vastagbélrák tünetei
A tüneteket a daganat keletkezési helyétől függően az alábbiak lehetnek:
-
a végbél vérzése, a végbél tájéki daganatok esetében
-
anémia, azaz vérszegénység, a krónikus vérzés (kis mennyiség is elegendő) miatt.
-
Megváltozott széklethabitus, székrekedés, vagy hasmenés, vagy ezek kevert előfordulása.
-
Általános tünetek a fogyás, étvágyvesztés, hányás.
A vastagbélrák okai
A rákok legnagyobb része polipból (nyálkahártya növedék) indul ki, ami a rákot megelőző állapotnak tekinthető. Ebben a stádiumban felfedezett betegség szinte teljesen gyógyítható. A polipok nagy része véletlenszerűen fordul elő, de 2-3 %-ban örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Kialakulásában a családi előfordulás fokozott kockázatot is jelenthet. Kockázati tényezők még a magas zsírszint, a mértéktelen alkohol és vörös hús bevitel, valamint az elhízás, a dohányzás és a mozgáshiány is.
Gyulladásos bélfertőzéses betegeknél magasabb a vastagbélrák kialakulásának esélye. A veszély annál nagyobb, minél hosszabb ideig tart és nagyobb mértékű a fertőzés.
A belet érő káros hatások idővel a korral is összegződhetnek, főként 50 éves kor fölött nő meg a sejtek rákos elfajulásának valószínűsége.
A vastagbélrák diagnosztikája
A kivizsgálás - akárcsak a szűrés - a beteg kikérdezésével és az okkult vérzés vizsgálatával (labor) kezdődik, majd célzott, eszközös vizsgálatokra kerül sor. A vastagbél-tükrözés során gondos előkészítést követően egy száloptikás eszközt (endoszkóp) helyezünk be a végbélnyíláson keresztül a bélbe, és levegő befúvással áttekintjük a vastagbél nyálkahártyáját. A kolonoszkópia eredménye döntő a baj okának megállapításában. A vizsgálattal áttekinthető a teljes vastagbél működés közben, és szövettani mintavételre (biopszia), sőt nagyobb szövetdarabok, teljes polipok eltávolítására (polipektómia) is lehetőség van.
A szigmoidoszkópia alkalmával, a szigmabélbe juttatjuk be a fényforrással ellátott műszert, amely ugyancsak alkalmas szövettani mintavételre is.
Radiológiai eljárás a kontrasztanyagos, báriumos röntgen-vizsgálat, az irrigoszkópia. Ezek ma már az endoszkópos lehetőségek birtokában háttérbe kerültek.
Nagyon fontos a bél fizikális vizsgálata! A rektális digitális vizsgálat (röviden RDV), amikor az orvos a végbélbe nyúlva kitapintja a bélfalat, és annak esetleges elváltozásait.
Kiegészítő eljárás a virtuális kolonoszkópia, amikor megfelelő előkészítést követően CT kontrasztanyagos vizsgálatot végzünk, valamint XXI. századi új eljárás a kapszula endoszkópia. Ennek részletei még további fejlesztést igényelhetnek.
Mindezek eredményeképpen, valamint a kivett szövetminta mikroszkópos vizsgálata alapján állapítjuk meg a panaszok pontos okát, és tumor esetén annak kiterjedését (stádiumát):
-
0. stádiumban nagyon korai rákról van szó, és a vastag- illetve végbél legbelső szöveti rétegeit érinti.
-
I. stádiumban már a bélfal belső részének nagyobb része érintett.
-
II. stádiumú daganat esetében a bélen kívülre, a közeli szövetekre is kiterjed a daganat, a nyirokcsomókat azonban, melyeken keresztül az áttétképzésnek nagyobb az esélye, még nem érinti.
-
III. stádium esetén a nyirokcsomók érintettek, a test más részei feltehetően nem.
-
IV. stádiumnál további részek érintettek, a tumor hajlamos máj- és tüdőáttétet képezni.
A vastagbélrák kezelése
A kezelés függ a daganat méretétől, elhelyezkedésétől, stádiumától és a beteg általános állapotától. A legfontosabb kezelési eszköz a műtét, a daganat, és az érintett bélszakasz sebészi eltávolítása. Ez esetben a daganatot, és a daganat körüli bélszakaszt, az ún. egészséges részt, a környező nyirokcsomókkal együtt távolítják el. Ezzel megelőzhető a kiújulást és áttét.
Amennyiben lehetséges, akkor az egészséges bélszakaszok végeit összekötik. Ha erre nincs mód, időszakos vagy állandó sebészi nyílást, ún. sztómát alakítanak ki, hogy a széklet a hasfalon keresztül egy speciális zsákba távozhasson. A műtét után a betegek egy részénél a bélszakasz gyógyulása után az ideiglenes sztómát meg lehet szüntetni, és egy következő műtéttel az eredeti állapot visszaállítható, és a bélsár ismét a végbélen keresztül távozik. A betegek mintegy 15%-a kénytelen állandó sztómával élni.
A műtét mérlegelése során a bélműködés karbantartása - hasmenés, székrekedés kezelése -, a műtéti seb és a sztóma körüli bőrfelület fertőtlenítése, ápolása is szerepet játszanak.
A betegség stádiumától és a páciens állapotától függően előfordulhat, hogy műtét helyett vagy mellett egyéb kezeléseket is javasolnak.
-
A sugárkezelés alkalmazásakor nagy energiájú, minél pontosabban a kívánt helyre célzott röntgensugarakkal pusztítják el a ráksejteket. Még hatékonyabb lehet a kezelés, ha mód van úgynevezett belső sugárforrásnak a szervezeten belülre, a kívánt helyre történő elhelyezésére. E lehetőség általában végbél-daganatok gyógyításában jön szóba. Műtét előtt a daganat méretének csökkentésére, műtét után az esetlegesen ott maradt ráksejtek elpusztítására, illetve a tünetek enyhítésére is használják. Mellékhatása erősen függ a sugárzás helyétől és intenzitásától (dózisától). Külső sugárforrásnál átmeneti bőrgyulladás keletkezhet a sugarak áthatolási helyén, fáradtság, hányinger, hasmenés, véres széklet okozhat kellemetlenséget a betegnek.
-
A kemoterápia tablettában, infúzióban vagy injekcióban adott sejtszintű gyógyszerek alkalmazása (citosztatikumok, citotoxikus szerek). Ezek a szerek gátolják a ráksejtek szaporodását, vagy elpusztítják őket. Miután az alkalmazott hatóanyagok az egészséges sejtekre is károsak, itt is felléphetnek kezelést igénylő mellékhatások: szájszárazság, hányás, hasmenés, fáradtság, nyálkahártya-gyulladások, fertőzések, és vérzések.
-
A biológiai kezelés (immunterápia) a szervezet saját, tumorsejtek elleni védekezését segíti, méghozzá úgy, hogy tönkreteszi a daganatokra jellemző, őket körülvevő érhálózatot, amelyen a tumor sejtek a létük alapfeltételét adó tápanyagokhoz juthatnának. A daganat érhálózat nélkül elsorvad. Mellékhatásként influenzához hasonló tünetek, láz, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, hányinger jelentkezhet.
-
Új távlatokat nyitottak a daganatos betegségek kezelésében a kóros érképzés-gátláson alapuló módszerek. Infúzióban a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazzák áttétes, előrehaladott kolorektális rákok esetében.
A vastagbélrák megelőzése
A szűrés célja, hogy a rákos megbetegedést még panaszmentes állapotban felismerjék, és a talált elváltozást idejében kezelni kezdjék. A daganatos megbetegedések közül a vastag- és végbélrákok a legjobban és legeredményesebben szűrhető betegségek közé tartoznak.
A szűrés alkalmával a beteg anamnézisének (kórelőzményének) felvételével kezdődik, majd laboratóriumi vizsgálattal a székletben szemmel nem látható vér kimutatását végezzük. A pozitív eredmény még nem zárja ki daganat jelenlétét, mert az nem vérzik állandóan, ugyanakkor a vérzés sem mindig utal daganatra, mert az lehet polip eredetű, vagy a végbél körüli aranyerekből származó is. Léteznek speciális laboratóriumi tesztek, de képet vastagbéltükrözéssel nyerhetünk, melyet intézetünkben altatásban is végzünk.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
