Lisztérzékenység (cöliákia)
A lisztérzékenység más néven cöliákia (coeliakia), gluténszenzitív enteropátia. A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér/glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem tudjuk. A diétát egész életen át kell tartani.
Európában viszonylag gyakori. A felismert cöliákia az összes esetek mindössze 12%-a, hiszen az emésztőrendszeri tünetek nem minden esetben egyértelműek. Ez magyarázhatja az előfordulásban mutatkozó nagy eltéréseket is. Feltűnően gyakoribb cukorbeteg gyerekek körében. A betegek túlnyomó többsége (70%) nő. A betegek száma mindenesetre az utóbbi időben enyhe emelkedést mutat, ami adódhat abból, hogy a betegség megismerésével és a diagnosztikai módszerek tökéletesedésével egyre több esetet ismerünk fel, és abból is, hogy a cöliákiások családjában az előfordulás viszonylag magas, és családon belül hamarabb kiderül a betegség.
Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. Legfontosabb következményei az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek (pl. vérszegénység, csontritkulás). A lisztérzékeny betegek 90%-ánál sikerült kimutatni, hogy előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át, és valószínűsíthető, hogy a vírus elleni immunválasznak lehet szerepe a cöliákia kialakulásában. Az immunrendszer a fertőzés után a gliadin-sajátfehérje komplexre is úgy reagál, mint egy kórokozóra.
Régen a tipikus tünetek alapján a lisztérzékenységet gyerekkorban kezdődő betegségnek tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. Ha a kóros folyamat egyszer elindult, akkor mindenképpen meg is marad, és csak a gluténmentes diéta segíthet. Néhány olyan panaszt is meg kell említeni, amelyek bárkinél előfordulhatnak, nem a lisztérzékenység jellegzetes tünetei, de cöliákiásoknál gyakrabban fordulnak elő. Ilyen a pajzsmirigyműködés zavara, az inzulinfüggő diabétesz, illetve a májon belüli epeút-gyulladás.
A lisztérzékenység (cöliákia) okai
A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó formája, gliadin kerül a szervezetbe. A glutén a búza, az árpa, a rozs és a zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez az anyag teszi a lisztet ragadóssá, tartja össze a lisztes tésztákat. A lisztérzékenység nem allergia, de a gliadin ahhoz hasonlóan antigén-antitest reakciót, immunválaszt vált ki a vékonybélben.
A vékonybél nyálkahártyájának felületét bélbolyhok növelik, hogy a tápanyagok minél nagyobb felületen szívódhassanak fel. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak (boholy-atrófia). A felszívó felület rendkívüli csökkenése miatt valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar jön létre.
A lisztérzékenység (cöliákia) tünetei
A cöliákia legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül.
A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb. Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni. Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.
A lisztérzékenység (cöliákia) diagnosztikája
Gasztroenterológus irányításával vizsgálni kell a cöliákiára jellemző ellenanyagokat a vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal a vékonybél-biopsziával endoszkópos szövetmintavétellel igazolni kell a vékonybél-bolyhok megfogyatkozását, sérülését (boholy-atrófia), valamint a gluténmentes diéta hatására a tünetekben bekövetkező javulást
A lisztérzékenység (cöliákia) kezelése
A betegség kezelése a gluténmentes diéta szigorú betartása. Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. Fontos, hogy lisztes, illetve glutén-tartalmú ételeket akkor sem szabad fogyasztani, ha azokban csak nyomokban található meg a cöliákiások számára toxikus gliadin! Csecsemőkorban, hat hónapos kor előtt az anyatejen kívül lehetőleg ne kapjon más élelmet egyetlen gyermek sem, s főként tilos a hozzátáplálás és elválasztás esedékes ideje előtt bármilyen lisztes élelmet adni.
A leírás a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
