Guillain-Barré-szindróma

A Guillain-Barré-szindróma egy ritka autoimmun betegség, ami a perifériás idegeket támadja meg. Leggyakrabban a végtagokat, a kezeket és lábakat érinti, de az agyidegeket károsító formája is van. Ezek zsibbadását és gyengeségét váltja ki, fájdalom, akár bénulás is jelentkezhet.

A Guillain-Barré-szindróma esetében az idegrendszer neuronjai károsodnak. A neuronok ingerületvezetését biztosító myelinhüvelyeket éri veszteség, emiatt sérülnek az érző és mozgató funkciók.

Guillain-Barré-szindróma tünetei

• a lábujjaktól induló, egyre feljebb terjedő mozgásgyengeség, zsibbadás, enyhébb vagy súlyosabb bénulás szerepel az első tünetek között
• az érzészavar és izomgyengeség a kézfejből is indulhat, illetve egyszerre is jelentkezhet
• az érzet fokozatosan (napok vagy akár órák alatt) terjed felfelé a végtagokon a törzs irányába
• ezt követően a törzs, bordaközi, nyak- és arcizmok gyengesége is jelentkezhet
• előfordulhat a légzőizmok bénulása – ez esetben gépi lélegeztetés válik szükségessé
• általában a tünetek súlyosbodása 2 hétig tart, ez után a tünetek stagnálnak
• a lassú javulás spontán is elindulhat
• a betegség lezajlása kb. 1-2 hónap

Miért alakul ki a Guillain-Barré-szindróma?

Normális esetben az immunrendszer a testbe jutott baktériumokat, vírusokat támadja meg. A Guillain-Barré-szindróma esetén az immunrendszer az idegsejteket borító myelinhüvelyeket támadja. Ezeddig nem derült ki, hogy a pontosan mi váltja ki a téves reakciót, de a betegség kialakulását különféle fertőzésekkel hozzák összefüggésbe. Feltételezések szerint, az egyes kórokozók felszínén elhelyezkedő antigén nagyon hasonló az idegsejtek felszínén lévő antigénhez, ami megtévesztheti az immunrendszert.

A Guillain-Barré-szindróma kezelése

Ugyan az esetek többségében spontán gyógyulás következik be, a beteg mégis gondos ápolására szorul. A kezelés olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornászok és rehabilitációs szakemberek segítik a teljes felépülést. Szükséges a megfelelő széklet- és vizeletürítés biztosítása, valamint a másodlagos szövődmények kialakulásának meggátolása.

A kezelés célja továbbá, hogy csökkentse a szervezet részéről érkező téves immunválaszt:

• Plasmapheresis (plazmacsere) során eltávolítják a vérben található ideggyulladást okozó ellenanyagokat, ezáltal a tüneti javulás felgyorsul, és csökkenthető az idegkárosodás mértéke.
• Intravénás immunoglobulin-terápia során vérkészítményből készült ellenanyag-kivonatot (immunglobulint) juttatnak a páciens szervezetébe.