Akut veseelégtelenség
Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a veseműködés néhány óra vagy néhány nap leforgása alatt oly mértékben romlik, hogy a veseszövetek több mint 60 százaléka már nem képes ellátni feladatát.
A veseelégtelenség okai
Az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka a vese vérellátásának zavara. Az okok alapján a veseelégtelenség következő formáit különböztethetjük meg:
Prerenalis veseelégtelenség (a vese csökkent vérellátása)
Leggyakoribb oka a vér- és folyadékvesztés nagyobb műtétek vagy baleset következtében, de bizonyos gyógyszerek (röntgenkontrasztanyagok, ACE-gátlók, antibiotikumok) bevétele, szedése is vezethet veseelégtelenség kialakulásához. Az akut veseelégtelenség hátterében ritkán állhat szívelégtelenség vagy vérmérgezés (szepszis) is.
Renális veseelégtelenség (a veseszövet károsodása)
Gyulladások, bakteriális vagy vírusos fertőzések, bizonyos gyógyszerek okozhatnak ilyen jellegű vesekárosodást. Egy ritka ok lehet továbbá a véralvadási zavar. Posztrenális veseelégtelenség (a képződött vizelet nem tud megfelelő módon távozni a vesékből, húgyutakból).
Oka lehet a húgyutakban lévő vesekő, tumor, prosztatamegnagyobbodás vagy húgyúti szűkület.
Az akut veseelégtelenség tünetei
Kezdetben általában nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például fáradékonyság, koncentrálási zavarok, émelygés. A vizeletmennyiség nagyon csekély: kevesebb, mint 500 ml 24 óra alatt, ekkor oliguriáról beszélünk. Ha egyáltalán nem történik vizeletkiválasztás, akkor pedig anuriáról.
Az akut veseelégtelenség első jelei közé tartozik a víz felgyülemlése (ödémaképződés) a lábakban, illetve a tüdőben, utóbbi fokozódó légszomj kialakulásához vezet. A vér összetétele megváltozik, nő a káliumszint (hiperkalémia), ami életveszélyes szívritmuszavart okozhat. Az akut veseelégtelenség következtében agyi ödéma is kialakulhat, továbbá görcsroham és zavarodottság is jelentkezhet, és fennáll a veszélye annak, hogy a páciens kómába esik.
Az akut veseelégtelenség diagnosztikája
Alapvető lépés a vér- és vizeletvizsgálat elvégzése. Akut veseelégtelenség esetén a vér kreatinin- és húgysavszintje megemelkedett, szintén magas a vérben lévő sók, főként a kálium szintje. A biztos diagnózishoz a vérben lévő antitesteket is megvizsgálják. A vizelet mennyisége mellett annak sótartalma és tömege is fontos információ az orvos számára.
Ultrahanggal a vese mérete és a húgyutakban lévő esetleges rendellenességek (pl. vesekő) is megállapíthatók. Néhány esetben a vese további képalkotókkal történő vizsgálatára is szükség lehet, illetve szöveti mintavételre (vesebiopszia), hogy a veseelégtelenség okát megállapítsák.
Az akut veseelégtelenség kezelése
A terápia attól függ, hogy mi okozta a betegséget. Alapvető fontosságú a folyadékbevitel és az ürítés igen szigorú egyensúlyának kialakítása, a keletkezett elektrolitzavarok (káliumszintek!) mihamarabbi korrekciója.
A prerenalis formánál a keringő vértérfogat helyrebillentésével segíthető a veseműködés beindulása, a renális típusnál az adott kórkép adekvát kezelése szükséges, az esetleges vesekárosító szerek szedésének azonnali felfüggesztésével. A postrenalis veseelégtelenség terápiájának bázisa a húgyúti akadály oldása, s a vizeletképződés serkentése, akár vizelethajtók (diuretikumok) által.
Ha a felsorolt intézkedésekkel nem érnek el javulást a beteg állapotában, akkor a veseműködést pótlandó a vér mesterséges „átmosására” (dialízis) lehet szükség, hogy a vérből távozzanak a káros anyagok.
Az akut veseelégtelenség az életet veszélyeztető állapot, magas halálozási aránnyal. A gyógyulási esélyt növeli a megfelelő kezelés mihamarabbi megkezdése, illetve ha a betegnek nem volt olyan betegsége az akut veseelégtelenség jelentkezése előtt, amely nagyon legyengítette volna a szervezetét. A gyors és szakszerű orvosi kezelés után a veseműködés helyreállhat, csak ritkán fordul elő, hogy a veseműködés idővel lassan újra romlani kezd.
A veseelégtelenség megelőzése
Nagy műtétek előtt és az operáció során a vért, a vérnyomást és a szervezet folyadékháztartását fokozottan ellenőrzik, hogy kizárhassák az akut veseelégtelenség bekövetkezését. Egyes gyógyszerek (például recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók) vesekárosodást okozhatnak, ezért minden gyógyszer szedése előtt kérje ki háziorvosa véleményét!
A leírás a Budai Egészségközpont nephrológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
