Szívelégtelenség

A szívelégtelenség (szisztolés szívelégtelenség) súlyosnak számító állapot, melyben a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem tudja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást biztosítani. A szívelégtelenség többnyire krónikus, lassan kialakuló betegség, ami főként a 65 év feletti korosztályt érinti.

A szívelégtelenség okai

Leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki a koszorúerek megbetegedése miatt, de számtalan más oka is lehet. Kockázati tényező a genetikai hajlam, egyéb kardiológiai betegségek és az egészségtelen életmód, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás. A szívbillentyűk elváltozásai és a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás betegség, cukorbetegség és a túlműködő pajzsmirigy is okozhat szívelégtelenséget. A fejletlen trópusi országokban pedig léteznek olyan paraziták, melyek a szívizomban megtelepednek és fiatalkorúaknál idéznek elő szívelégtelenséget. Magyarországon a vírusos szívizomgyulladás lehet okozója a fiatal korban kialakuló szívelégtelenségnek.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség tünetei lehetnek:

• csökkent fizikai terhelhetőség, kisebb aktivitásra is fáradtság, gyengeség érzése
• étvágytalanság, hányinger
• hirtelen hízás, hasüregben meggyűlő folyadék (ascites)
• ödémás lábak, bokák
• duzzadt nyaki vénák
• folyamatos köhögés, zihálás, súlyosabb esetben nyugalomban is jelentkező légszomj, fehér vagy rózsaszín köpet
• csökkent éberség és koncentrációs képesség, zavartság, szédülés
• szabálytalan szívverés, gyenge és szapora pulzus
• szívtáji nyomás

A szívelégtelenség diagnózisa

A fizikális vizsgálat után szívultrahang, elektrokardiográfia (EKG), a szív koszorúereinek kontrasztanyagos katéteres vagy CT-vizsgálata, MR-vizsgálat és laboratóriumi vizsgálatok is szükségessé válhatnak a diagnózis felállításához. Néha mellkasröntgent készítenek, melyen az esetleges megnagyobbodott szív és a tüdőben összegyűlt folyadék láthatóvá válik.

A szívelégtelenség súlyosságának osztályozásra használatos a lenti funkcionális beosztás, melyet a New York-i Kardiológusok Társasága állított össze és négy stádiumot különböztet meg:

• 1. NYHA I. stádium: ide tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai teljesítőképességét még nem korlátozzák a panaszaik.
• 2. NYHA II. stádium: ide tartoznak azok a betegek, akik a kisebb fizikai terhelést jól bírják, de már a mindennapi tevékenységük során jelentkeznek panaszok.
• 3. NYHA III. stádium: ide tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai aktivitása már jelentős mértékben korlátozott, a mindennapi tevékenységüknél kisebb terhelés is panaszokat okoz.
• 4. NYHA IV. stádium: ide tartoznak azok a betegek, akiknél már a legkisebb fizikai igénybevétel esetén vagy nyugalmi helyzetben is jelentkeznek panaszok.

A szívelégtelenség kezelése

A betegség krónikus volta miatt legtöbbször élethosszig tartó kezelést igényel. A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása (amennyiben az lehetséges) a szívelégtelenséget rontó egyéb tényezők megszüntetése, a betegség romlásának megakadályozása és az életminőség javítása.

Gyógyszeres terápiával, időnként speciális pacemaker kezeléssel, szükség szerint szívbillentyű műtéttel kezelik, válogatott esetekben a szívtranszplantáció a végső megoldás.
Emellett általában fontos, hogy a páciens változtasson az életmódján. Általában javasolt a mediterrán diéta, a sófogyasztás korlátozása, valamint az alkohol és a dohányzás mellőzése, a testsúly normalizálása és jól kezelt, enyhe tünetek esetén a mérsékelt testmozgás.

Kapcsolódó cikkek

• A szív új perspektívája
• Télen nagyobb a szívinfarktus kockázata – ezekre a jelekre figyeljünk
• Köhögés-kisokos: milyen betegségek okozhatják és mikor forduljunk orvoshoz?