Diszlexia

A diszlexiára nem mint betegségre, hanem atipikus idegrendszeri fejlődés miatti tanulási zavarra érdemes tekinteni, mely elsősorban az olvasás elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Erre utal elnevezése is, mely két görög eredetű szóból tevődik össze: a "dys" nehézséget, a "lexis" pedig szavakat, beszédet jelent. Fontos, hogy a diszlexia az intelligenciától független; Szentgyörgyi Albert és Széchenyi István is diszlexiás volt.

A diszlexia okai

Ha az olvasáshoz szükséges idegrendszeri funkciók és részképességek fejlődése jelentősen eltér a szokásostól, akkor beszélünk diszlexiáról. Megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát, melyek hátterében többnyire több tényező áll. Az olvasási nehézség lehet örökletes, egyes kimutatások szerint egy diszlexiás szülőnek 50%-os eséllyel lesz diszlexiás gyermeke, sőt, a nagyszülők problémáját is örökölheti az utód. Rizikófaktora lehet az átszoktatott balkezesség is. A szerzett diszlexia pedig legtöbbször valamilyen trauma bekövetkeztére, pl. balesetre, vezethető vissza – tehát nem lélektani traumáról van szó, hanem valamely agyi sérülésről.

A diszlexia gyakran együtt jár írási (diszgráfia) vagy számolási (diszkalkulia) nehézségekkel. A diszlexiások között tízszer több a fiú, ám a diszkalkulia gyakrabban jelenik meg lányoknál.

A diszlexia tünetei

A probléma súlyosságától függően változatosak lehetnek a tünetek, melyek közül a legjellemzőbbek:

• lassú, nehézkes olvasási tempó, sok hibával, gyakori újrakezdéssel
• betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere
• gyenge szövegértés és helyesírás
• szóalkotási nehézségek és szegényes szókincs
• folyamatosan ingadozó teljesítmény.

Az ún. mély diszlexiánál a leírt szó helyett szemantikailag hasonló szó olvasása történik, pl. alma helyett körtét olvas a gyerek. Az ún. fonológiai diszlexiánál pl. a névelők, névutók, igekötők vagy segédigék felismerése és olvasása okoz nehézséget, míg az ún. felszíni diszlexiánál a szabályos szavak olvasása jobban megy, mint a rendhagyóké. Az utóbbi két típus általában keveredve jelenik meg.

Az olvasási kudarcélmények hatására másodlagos tünetek is kialakulhatnak, ilyen lehet pl.: szorongás, frusztráció, agresszivitás, dac, magatartásproblémák, depresszió, dominancia-zavarok, valamint jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek is. Leginkább itt lép be a pszichológus, mert maga a diszlexia diagnózisa, illetve kezelése inkább logopédiai kompetencia.

Vannak olyan jelek, melyek - akár korábban is - utalhatnak diszlexiára, pl.: megkésett beszédfejlődés, súlyos beszédhibák, mozgásfejlődési szakasz kiesése, gyenge ritmus- és rímérzék, ügyetlen mozgás, koordináció (rosszul fogja a ceruzát, nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, nehezen megy a lépcsőzés, biciklizés), problémás tér-idő érzékelés (összekeveri a jobb és bal oldalt, az előtte és utána jelentését, nem tudja megtanulni, hogyan működik az óra). Ezek megléte nem jelent automatikusan diszlexiát, de ha több ilyen is előfordul, akkor erős lehet a gyanú és érdemes felkeresni egy szakembert.

A diszlexia diagnózisa

Magyarországon az önkormányzati óvodákban logopédusok végeznek szűrést az ötévesek körében, ha ekkor felmerül a diszlexia gyanúja, akkor egy komolyabb kivizsgálásra küldik a gyereket, melynek során a szakértők kizárhatják az esetleges látás- és hallásproblémákat, valamint a mozgászavart. A diszlexia felismerése nem mindig egyszerű, ezért legtöbbször orvos, pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és logopédus együttes munkája szükséges hozzá, ráadásul miután a diszlexia a sajátos nevelési igény kategóriájába tartozik, a diagnózist csakis szakértői bizottság mondhatja ki.

A diszlexia kezelése

Szerencsés esetben már az óvodában fény derül a diszlexiára és már korán elkezdődhet a terápia, melynek során a logopédus fejleszti azokat a sérült vagy ki nem alakult részfunkciókat, amelyekre a későbbiekben szükség lesz az olvasáshoz, illetve bővíti a memóriát és a szókincset. Szintén szerencsés esetben a logopédus együtt dolgozik mozgásterapeutával (a sok mozgás, különösen az egyensúlyrendszert érintő mozgások segítenek az idegrendszer érésében), gyógypedagógussal és pszichológussal is, hiszen a probléma kezelése rendkívül összetett feladat és több szakmát érint. Ha idejében elkezdődik a komplex kezelés, akkor jó eredményeket lehet elérni, ám súlyos vagy kezeletlen esetben felnőttkorban is fennmaradhatnak maradványtünetek, pl. rossz helyesírás, szervezetlenség, az idővel való bánásmód nehézsége stb.

A diszlexia megelőzése

Egyrészt az óvodáskori szűrés létfontosságú, másrészt ha bármilyen téren elmaradást látunk a gyermeknél, érdemes szakértő véleményét kikérni.

A leírás a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.