Agydaganat

Az agydaganatok elsődlegesek és másodlagosak lehetnek. Az előbbiek az agyon belüli vagy a melletti sejtekből származnak, és jó- vagy rosszindulatúak is lehetnek. A másodlagos daganatok más testrészekből kiinduló daganatok áttétei és mindig rosszindulatúak. Nagyon sok ráktípus adhat áttétet az agyba - így az emlő-, a tüdő-, a béldaganat, a festéksejtes bőrdaganatok, valamint a leukémia és a limfóma is.

Mennyire gyakoriak az agydaganatok?

A központi idegrendszeri daganatok az összes rákos halálozásnak mintegy 2%-áért felelősek, és az összes daganatok 3-5%-át teszik ki. Ezek 80%-át az agyi/koponyaűri tumorok képezik, 20%-uk pedig a gerincvelőből és annak burkaiból ered.

Az agydaganatok előfordulása férfiakban valamivel gyakoribb, mint nőkben.

Az elsődleges agydaganatok előfordulási gyakorisága két korcsoportban lényegesen magasabb az átlagnál, éspedig a 8 évesnél fiatalabb gyermekek és a 70 évesnél idősebb emberek csoportjában. A 70 évesnél idősebbek esetében az össznépességre vonatkozóan 8,2-ről 20-ra emelkedik az agydaganatok 100 000 főre eső gyakorisága. Gyermekekben a fehérvérűség (leukémia) után a második leggyakoribb daganatféleséget a központi idegrendszer daganatai képezik.

Az agydaganat tünetei

A tünetek rendszerint fokozatosan alakulnak ki, és rendkívül sokfélék lehetnek. Ezek egy része olyan, amely más betegségnél is jelentkezhet, nem csak az agydaganatra jellemző. Természetesen vannak jellegzetesnek mondható tünetek is, bár azok is rendkívül változatosak, pl. új keletű fejfájás, vagy a fejfájás jellegének megváltozása; fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakrabban megjelenő fejfájás; indokolatlan émelygés és hányás; a látás zavarai, ( homályos látás, kettős látás, látótérkiesés); valamely végtag gyengesége, zsibbadása, érzéketlensége; beszédzavar; a személyiség, vagy a viselkedés megváltozása; halláscsökkenés; hormonális zavarok.

Az élet során először a felnőttkorban jelentkező epilepsziás roham mindig felveti az agydaganat lehetőségét.

Mind az elsődleges agydaganatok, mind az agyi áttétek esetében jelentkező tünetek alapvetően a daganat nagyságától és annak elhelyezkedésétől függnek. 

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, (elhelyezkedésüktől függően) könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, illetve egyéb szerkezeti elemeket, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket.

A rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, ráterjednek és elpusztítják a környező agyszövetet. 

Az agydaganat diagnosztikája

Az agydaganat gyanúja az első ízben jelentkező epilepsziás roham vagy a jellegzetes tünetek alapján merül fel. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a látást, a hallást, az izomerőt, a hő-, tapintás- és fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket, valamint az izomerőt illetően.

További vizsgálatok

• Szemészeti vizsgálat: a szemfenék ellenőrzése szemtükrözéssel felfedhet tumorra utaló jeleket.

• Fül-orr gégészeti konzultáció.

• EEG, mely az agy elektromos működését vizsgálja.

• Képalkotó vizsgálat: hagyományos röntgen, computer tomográfiás (CT) vizsgálat, mágneses rezonancia (MR) vizsgálat, angiográfiás vizsgálat, fotonemissziós számítógépes tomográfia (SPECT) vagy pozitron emissziós tomográfia.

• Esetenként gerinccsapolásra (lumbálpunkcióra) kerül sor, amellyel mikroszkópos vizsgálatokhoz agyvizet lehet nyerni.

• A daganat biopsziájára (szövetmintavétel mikroszkópos vizsgálatra) rendszerint szükség van a tumor típusának a meghatározásához.

Az agydaganat kezelése

Az agydaganat kezelését a daganat típusa, mérete, elhelyezkedése továbbá az életkor és az általános egészségi állapot határozzák meg. A kezdeti kezelés állhat szteroid kezelésből, mely segítségével az agydaganatot körülvevő duzzanat csökkenthető. A daganat által okozott epilepsziás rosszullétek antiepileptikumok szedésével előzhetők meg, védhetők ki.

Az agydaganatok kezelésében - legyenek azok elsődleges, áttéti, jó- vagy rosszindulatúak - sebészi, sugár- és kemoterápiás eljárás valamelyikét, vagy azok kombinációját alkalmazzák.

A jóindulatú daganatok többségében a sebészi beavatkozás önmagában megoldást jelenthet. A rosszindulatú és a kiújuló daganatok esetében viszont rendszerint mindhárom kezelési mód alkalmazására sor kerül.

Intézményünkben több szemész, fül-orr-gégész, neurológus és teljes körű képalkotó diagnosztikai részleg is rendelkezésére áll diagnosztikus és kezelési tanáccsal.

A leírás a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.