Kancsalság
A kancsalság a szemek hibás állása, amelynek következtében a két szem "nem tud ugyanoda nézni", a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban. Elnevezése a strabismos görög szóból származik, jelentése ferde nézés.
A kancsalság oka
Okát sokszor nehéz kideríteni, de gyakoribb azokban a családokban, ahol a rokonok közt több szemüveges vagy kancsal van. Okozhatják fénytörési hibák (távollátás), de komolyabb szembetegségek (veleszületett szürke hályog vagy daganat) vagy idegrendszeri betegségek, agyi károsodások (agyvérzés, vírusfertőzés) is, és gyakrabban fordul elő koraszülötteknél.
Látáskor a tárgyakról mindkét szemünkben keletkezik kép. A két képet azonban csak akkor látjuk egynek, ha azok a két szem ideghártyáján az ún."egymásnak megfelelő" pontokra esnek. Életünk első 6-7 évében alakul ki a képességünk, hogy a két szem képét az agyunk eggyé olvasztja. A "binokularis" látás tehát nem velünk született képesség, hanem egy tanult folyamat eredménye (mint a járás, vagy a beszéd).
Kancsalság akkor alakul ki, ha a két szem összehangolt működésében hiba lép fel, ezért a két szem ideghártyáján különböző pontokra vetül a kép. Az egyik szem a nézett tárgyra néz (fixáló szem), azonban a másik (kancsalító szem) más pontra irányul, az agy így „kettőzötten” látja a tárgyakat. A zavar kiküszöbölése érdekében az agy egyre inkább blokkolja a kancsalító szem képét, a gyermek ezt a szemét egyre kevésbé fogja használni.
A kancsalság tehát nem egyszerűen "kozmetikai" hiba, hanem a két szem együttműködési zavara. A legnagyobb veszély tehát az, hogy a kancsal gyermek a két szem ideghártyáján keletkezett különböző képet nem tudja egy képpé alakítani, emiatt a kancsal szem képét az agy elnyomja, ez a kancsalító szem „ellustul”, tompalátóvá (amblyopia) válik, mely csak gyerekkorban kezelhető.
Kancsalság gyanúja esetén tehát a mielőbbi szemész szakorvosi vizsgálat elengedhetetlen.
A gyerekek körülbelül 4 százaléka kancsal, és közülük minden harmadik tompalátó.
A kancsalság típusai
Megkülönböztetünk:
- a kezelést nem igénylő látszólagos kancsalságot (pseudostrabismus);
- a rejtett kancsalságot (heteophoria), amely csak panasz esetén igényel kezelést;
- a valódi kancsalságot (heterotropia), amely jól láthatóan kancsalítással és a térlátás hiányával jár. Szűkebb értelemben ezt nevezik kancsalságnak.
Valódi kancsalságról beszélünk tehát, ha a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban, a szemek nézővonalai a távolba tekintve nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be.
Megkülönböztetünk bénulásos kancsalságot (bármely életkorban előfordulhat) és a kisgyermekeknél nagyobb jelentőségű "kísérő" kancsalságot, amely során a kancsalsági szög a különböző tekintési irányokban nem változik (tehát nem bénulásról van szó).
A "kísérő" kancsalság leggyakrabban (95%) befelé térő kancsalságot jelent, melynek kiemelt jelentősége abban van, hogy tompalátást (amblyopia) okozhat. A tompalátás a jobban látó szem takarásával viszont csak gyerekkorban kezelhető, felnőttkorban semmilyen optikai módszerrel nem gyógyítható.
A kancsalság kezelése
Célunk: mindkét szem tökéletes látása mellett megszüntetni a kancsalságot és az időben kezdett kezelés eredményeként kialakítani a térlátást.
A kancsalság kezelése évekig is eltarthat, ezért a család és az orvos hosszú távú együttműködésére van szükség.
Lépései:
- 1. A szem fénytörésének megállapítása a pupilla tágításban történő dioptria mérés (sciascopia). Befelé térő kancsalság esetén az így "bemért" szemüveget a gyermeknek állandóan viselni kell.
- 2. A tompalátás (amblyopia) kezelésének alapvető módszere a jól látó szem leragasztása. Az orvos által előírt arányban, módon leragasztjuk kezdetben a bőrt, majd később a szemüveget, amelynek eredményeként az ún. "tompalátó" szem látása egyre jobb lesz. Minél korábban kezdjük a kezelést, annál gyorsabban várható a teljes látásélesség elérése.
- 3. Váltott takarás alkalmazása (a "hibás kapcsolat" megakadályozása érdekében).
- 4. Műtétet akkor végzünk, ha állandó szemüvegviselés mellett a kancsalság szöge (a fixáló szem és a kancsalító szem nézési iránya által bezárt szög) meghaladja az 5-7 fokot. A különböző műtéti technikák esetén vagy a túl erősen működő izmot gyengítjük, vagy - ha ez nem elegendő - a gyengén húzó izmot erősítjük Esetenként - főleg nagyfokú kancsalság esetén - több műtétre is szükség lehet.
- 5. A műtét után esetleg még visszamaradó kisfokú "maradék" kancsalságot különböző optikai eszközökkel (bifokális szemüveg, hasáb) korrigáljuk.
A leírás a Budai Egészségközpont szemész szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
