• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Long-COVID szindróma

    A páciensek egy része az akut COVID19-fertőzést követően több hétig panaszosak lehetnek, korábbi tünetek meglétét, illetve új tünetek kialakulását észlelhetik. Ebben az időszakban a leggyakoribb tünetek közé soroljuk a fáradékonyságot, a nehézlégzést vagy a mellkasi fájdalmat, de előfordulhatnak koncentrációs zavarokálmatlanság vagy rémálmok jelenhetnek meg. Amennyiben panaszok az akut fertőzés lezajlása után 12 héttel is fennállnak, akkor a szakirodalom ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómáról beszél.

    Long-COVID szindróma

    A long-COVID szindrómára jellemző tünetek, főként a kórházi ápolást igénylő betegeknél észlelhetők:

    • extrém fáradékonyság
    • nehézlégzés
    • mellkasi fájdalom
    • memória- és koncentrációs zavarok
    • inszomnia, álmatlanság
    • szívpalpitáció
    • szédülés
    • ízületi fájdalmak
    • depresszió és szorongás
    • fülzúgás és fülfájdalmak
    • hányinger, hasmenés, hasfájás, étvágyvesztés
    • megváltozott vagy csökkent ízlelés és szaglás
    • kiütések, bőrtünetek, hajhullás

    Kinél alakulhat ki a long-COVID szindróma?

    Számos klinikai kutatás zajlik jelenleg is, de orvosi konszenzus még nem született azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinél, miért és milyen súlyossággal jelentkeznek a COVID19 hosszútávú utóhatásai. A kutatók véleménye szerint a long-COVID szindróma kialakulására hajlamosító tényezők lehetnek :

    • az idős életkor
    • (eddig akár fel nem tárt) krónikus betegségek megléte
    • magas testtömegindex, elhízás
    • a női nem
    • több mint 5 tünet jelentkezése a betegség első hetében

    Milyen szervrendszereket érint?

    • Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget. Ezen szívizomeltérések növelik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
    • Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás szővődményekánt a tüdő légcseréjét végző alveolusok (tüdő-léghólyagocska) károsodása alakul ki, amely hosszú távú légzési problémákat okoz
    • Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke (szélütés) , fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagok esetében. Egyes vélemények szerint felmerült, hogy a COVID-19 fertőzés a Parkinson- és Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját is fokozza.
    • Alvadási és érrendszeri károsodások: a koronavírus fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így a szívkoszorúerekben, agyi erekben vagy tüdő erekben vérrög képződhet, és ezáltal az érintett szerv egye területek elhalását okozzák (megnő a szívinfarktus, stroke, tüdőembólia esélye)

    Kaphatnak-e oltást, a long-COVID szindrómában szenvedők?

    A korai fázisban lévő kutatások alapján, azt mondhatjuk, hogy a vakcina biztonságos a long-COVID szindrómában szenvedők számára is, az oltás beadásának ellenjavallata nem áll fenn. Orvosilag eddig még nem alátámasztott, de egyes emberek a tünetek enyhüléséről számolnak be az oltás után.

    A long-COVID szindróma diagnosztikája

    Az alábbi vizsgálatok elvégzése javasolt:

    • Vérvétel: a szokásos rutin vérvétel (vércukor, vérkép, máj-, vesefunkció, vizeletvizsgálatok) mellett D-dimer vizsgálat is történik a vérrögképződés kockázatának elemzésére, a thromboemboliás betegségek kizárására, illetve a gyulladásos paraméterek (CRP- és ferritin-szint mérése), valamint Troponin-szint mérése a szívizom-károsodás vizsgálatára.
    • Képalkotó vizsgálatok az állapotnak megfelelően: mellkasröntgen, alacsony sugárdózisú mellkas CT, szívultrahang-vizsgálat
    • Légzésfunkciós vizsgálatok: spirometria vagy testpletizmográfia

    Az eredmények értékelését követően megfelelő rehabilitációs programot állítanak össze a szakorvosok.