Long-COVID szindróma

A páciensek egy része az akut COVID19-fertőzést követően több hétig panaszosak lehetnek, korábbi tünetek meglétét, illetve új tünetek kialakulását észlelhetik. Ebben az időszakban a leggyakoribb tünetek közé soroljuk a fáradékonyságot, a nehézlégzést vagy a mellkasi fájdalmat, de előfordulhatnak koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok jelenhetnek meg. Amennyiben panaszok az akut fertőzés lezajlása után 12 héttel is fennállnak, akkor a szakirodalom ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómáról beszél.

A long-COVID szindrómára jellemző tünetek, főként a kórházi ápolást igénylő betegeknél észlelhetők:

• extrém fáradékonyság
• nehézlégzés
• mellkasi fájdalom
• memória- és koncentrációs zavarok
• inszomnia, álmatlanság
• szívpalpitáció
• szédülés
• ízületi fájdalmak
• depresszió és szorongás
• fülzúgás és fülfájdalmak
• hányinger, hasmenés, hasfájás, étvágyvesztés
• megváltozott vagy csökkent ízlelés és szaglás
• kiütések, bőrtünetek, hajhullás

Kinél alakulhat ki a long-COVID szindróma?

Számos klinikai kutatás zajlik jelenleg is, de orvosi konszenzus még nem született azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinél, miért és milyen súlyossággal jelentkeznek a COVID19 hosszútávú utóhatásai. A kutatók véleménye szerint a long-COVID szindróma kialakulására hajlamosító tényezők lehetnek :

• az idős életkor
• (eddig akár fel nem tárt) krónikus betegségek megléte
• magas testtömegindex, elhízás
• a női nem
• több mint 5 tünet jelentkezése a betegség első hetében

Milyen szervrendszereket érint?

• Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget. Ezen szívizomeltérések növelik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
• Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás szővődményekánt a tüdő légcseréjét végző alveolusok (tüdő-léghólyagocska) károsodása alakul ki, amely hosszú távú légzési problémákat okoz
• Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke (szélütés) , fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagok esetében. Egyes vélemények szerint felmerült, hogy a COVID-19 fertőzés a Parkinson- és Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját is fokozza.
• Alvadási és érrendszeri károsodások: a koronavírus fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így a szívkoszorúerekben, agyi erekben vagy tüdő erekben vérrög képződhet, és ezáltal az érintett szerv egye területek elhalását okozzák (megnő a szívinfarktus, stroke, tüdőembólia esélye)

Kaphatnak-e oltást, a long-COVID szindrómában szenvedők?

A korai fázisban lévő kutatások alapján, azt mondhatjuk, hogy a vakcina biztonságos a long-COVID szindrómában szenvedők számára is, az oltás beadásának ellenjavallata nem áll fenn. Orvosilag eddig még nem alátámasztott, de egyes emberek a tünetek enyhüléséről számolnak be az oltás után.

A long-COVID szindróma diagnosztikája

Az alábbi vizsgálatok elvégzése javasolt:

• Vérvétel: a szokásos rutin vérvétel (vércukor, vérkép, máj-, vesefunkció, vizeletvizsgálatok) mellett D-dimer vizsgálat is történik a vérrögképződés kockázatának elemzésére, a thromboemboliás betegségek kizárására, illetve a gyulladásos paraméterek (CRP- és ferritin-szint mérése), valamint Troponin-szint mérése a szívizom-károsodás vizsgálatára.
• Képalkotó vizsgálatok az állapotnak megfelelően: mellkasröntgen, alacsony sugárdózisú mellkas CT, szívultrahang-vizsgálat
• Légzésfunkciós vizsgálatok: spirometria vagy testpletizmográfia

Az eredmények értékelését követően megfelelő rehabilitációs programot állítanak össze a szakorvosok.