Aluszékonyság (hiperszomnia)
Aluszékonyságról (hiperszomniáról) a legalább 25 százalékkal megnövekedett alvásigény esetén beszélünk, amelynél problémát értelemszerűen a nappali aluszékonyság jelent. Gyakori jelenség, a felnőtt korúak 10-15 százalékát is érintheti. Tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni vele, mivel jelentősen rontja az életminőséget, hajlamosít más betegségekre és balesetveszélyt is jelent.
Az aluszékonyság okai
A hiperszomnia az alvásbetegségek nemzetközi osztályozása szerint önálló kórkép (centralis hypersomniák, illetve circadián alvászavarok), illetve más betegség tünete is lehet. A leggyakoribb ok a tartós kialvatlanság, a halmozódó alváshiány, a cirkadián ritmus (egészséges napi életciklus vagy napszaki ingadozás) felborulása otthoni munka, éjszakába nyúló egyéb tevékenység, vagy váltott műszak miatt. Az esti elalvást segítő altató-nyugtató szerek rendszeres szedése miatt is kialakulhat, ha hatásuk nem tűnik el másnapra sem. A túlzott alkohol és koffeinfogyasztás is eredményezheti, mivel az éjszakai pihenést akadályozza. Az éjszakai alvászavarok, például az alvási apnoé következménye is lehet a nappali aluszékonyság.
Jóval ritkább, hogy az ún. narkolepszia áll a hátterében, amikor a beteg váratlanul, pillanatok alatt elalszik. Depresszió, egyes belgyógyászati betegségek (vérszegénység, keringési-, pajzsmirigy-, vagy anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek (epilepszia, demencia, agydaganat) is kiválthatják a hiperszomniát. Jó tudni, hogy bizonyos antihisztaminok (allegiaszerek) álmosítanak, nem véletlen, hogy ilyen gyógyszerek szedése esetén például repülő nem vezethető, illetve vannak egyes byomelem hiányok, melyek álmossághoz vezetnek.
Az aluszékonyság tünetei
Az aluszékonyság maga is tünete más problémáknak, állapotoknak. Formája többféle lehet a kiváltó oknak, alapbetegségnek megfelelően. A narkolepszia például azonnali, váratlan elalvásokat okoz, más esetekben bágyadtság, gyengeség, álmosság jellemezheti az aluszékonyságot. Gyakran kíséri nyomott hangulat, a koncentráló és teljesítőképesség csökkenése, ingerlékenység, türelmetlenség. Jellemzően éjszakai alvászavarokkal együtt jár: hiába szán alvásra a beteg elegendő időt, nem tudja kipihenni magát. A nappali elalvás többnyire akkor következik be, ha az érintettet ingerszegény környezet veszi körül, monoton tevékenységet végez. Ebben rejlik a veszélye is, ha például autópályán, hosszú, egyenes úton vezet a beteg, egy pillanatnyi elbóbiskolás is balesetet okozhat. Ha az aluszékonyságot súlyos belgyógyászati (keringési zavarok, pajzsmirigyprobléma, stb.) vagy neurológiai betegségek okozzák, pl. agyvelőgyulladás vagy agydaganat, akkor egyéb tünetek is kísérhetik, amik az adott betegségre jellemzőek.
Az aluszékonyság diagnózisa
Hiperszomnia esetén alapos belgyógyászati, neurológiai, tüdőgyógyászati és alvásszakértői kivizsgálásra van szükség. Az aluszékonyság diagnózisa ugyanis a tünetek és az anamnézis alapján felállítható, de ez nem elegendő, el kell jutni az azt kiváltó alapbetegség meghatározásáig.
Az aluszékonyság kezelése
Az aluszékonyság csak az okok ismeretében, a kiváltó probléma, illetve az alapbetegség kezelésével gyógyítható. Ha életmódi okok váltják ki – például túlzott alkohol-, koffeinfogyasztás, altatóhasználat, váltott műszak, túlsúly stb., akkor első lépésként életmódreformra van szükség. Kezeletlen alvási apnoé vagy más alvászavar esetén mielőbbi alváslaboratóriumi kivizsgálás és kezelés ajánlható.
A leírás a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
