Gyomorrák

A gyomorrák a gyomorfal nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, mely kialakulása mögött számos környezeti és genetikai faktor is lehet.

Mennyire gyakori betegség a gyomorrák?

A gyomorrák előfordulását tekintve férfiaknál a második, nőknél a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganat, a világ rákos halálozásában mindkét nemben a második helyen szerepel. Előfordulása a II. világháború óta egyenletesen csökken. Ma Magyarországon évente kb. 2500 halálért felelős. Gyakorisági csúcsa 55-75 éves korra tehető, de az esetek 10 százalékában már 30-40 éves kor között jelentkezik. A fiatalabbakban jelentkező formák gyakran agresszívabbak. A gyomorrák férfiakban gyakoribb.

A gyomorrák okai

Számos környezeti és genetikai faktort kapcsolatba hoznak a gyomorrák kialakulásával. Gyomorrákra hajlamosító táplálkozási tényezők a füstölt ételek, a túlzott sófogyasztás és nitrózó vegyületek bevitele. Védő diétás faktorok a gyökfogók C-vitamin, béta-karotin, egyes zöldségfélék. A H. pylori infekció szerepét a WHO karcinogén tényezőnek ismerte el. A felső harmadik, különösen gyomorszáji daganatok esetében a reflux, elsősorban kevert, illetve epés reflux szerepe felmerül. A betegség előfordulását a dohányzás szintén növeli.

A gyomorrák tünetei

A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában ismerhető fel. A panaszok bizonytalanok: gyomortáji kényelmetlen érzés, étvágytalanság, ételundor, húsundor, emésztési zavar, korai teltségérzet. Jellemző a fogyás, vérző daganat esetén a vashiányos vérszegénység, és a tumor elhelyezkedésétől függően étkezés utáni hányás, vagy nyelési nehezítettség.

A gyomorrák diagnosztikája

Mivel az előrehaladott gyomorrák rossz prognózisú, minden a korai diagnózison múlik, ami nem mindig egyszerű feladat.

• Anamnézis: Néha specifikus tünetekkel jelentkezik, mint gyomorszáji szűkület esetén nehezített nyelés, pylorusszűkület esetén erős hányás, kifekélyesedő daganatnál felső emésztőszervrendszeri vérzés, vashiányos vérszegénység. A korai esetek azonban nem járnak specifikus tünetekkel, ezért diagnózisuk nehéz. Enyhe gyomortáji discomfort, mérsékelt emésztési zavarok lehetnek tünetei.
• Fizikális vizsgálatok: A fizikális vizsgálat legtöbbször negatív, vékony testalkatú betegek egy részében a daganat előrehaladott állapotában tapinthatóvá válhat. Szintén a késői tünetekhez tartozik a kulcscsont feletti árokban tapintható nyirokcsomó és a hasüreg kóros folyadékgyüleme.
• Laboratóriumi vizsgálatok: Diagnosztikus jelentősége kevés laboratóriumi vizsgálatnak van gyomorrákban. Gyakori a vérszegénység, elsősorban vashiányos. A tumor markerek közül a CEA, CA 19-9, AFP pozitivitása ismert, de csak a daganatok 20-40%-ában. Ha egy bizonyos daganat ismerten pozitív valamely tumor markerre annak követésében hasznos lehet a marker vizsgálata.
• Képalkotó vizsgálatok: A kontrasztanyagos gyomor röntgen vizsgálatnak a közelmúltban nagyon fontos szerepe volt a gyomorrák diagnosztikájában, mára azonban szerepét az endoscopia (gyomortükrözés) teljesen átvette, mivel pontosabb vizualizálást tesz lehetővé és szövettani mintavétel is elvégezhető a vizsgálat során. A tumor stádiumának megállapításban azonban nagyon fontosak a képalkotó vizsgálatok, az endoscopia ugyanis csak a gyomor belső felszínéről tud nyilatkozni. A hasi ultrahang elsősorban a májmetastasisok létét tudja kimutatni, de ennél precízebb a CT és az MRI, melyekkel a fali terjedés és a nyirokcsomóáttétek jelenléte is vizsgálható, korlátozott megbízhatósággal. A tüdőáttétek kizárására vagy igazolására mellkas röntgen, esetleg CT szükséges.
• Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok: Az endoszkópos ultrahang vizsgálat a legprecízebb nem-invazív módszer a tumor méretének meghatározására (a tumor inváziója az ép szövetekbe) és a környező nyirokcsomók megítélésére. Az endosonographia napjainkban sajnos még kevés helyen hozzáférhető diagnosztikus eszköz.
• Differenciál diagnosztika: Differenciáldiagnosztikai szempontból a legfontosabb kórkép, amivel a gyomorrák összetéveszthető a pepticus fekélybetegség és annak szövődményes formái, különösen a kifekélyesedő típusok esetében. Az elkülönítés biztos módja a többszörös biopsziás mintavétel. Differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet azonban a gyomor lymphomájától és szarkómájától, valamint az epeutak, a máj a hasnyálmirigy megbetegedésitől való elkülönítés is.

A gyomorrák kezelése

A gyomorrák gyógyítását nem sebészi eljárások önmagukban nem képesek elérni. A nem gyógyszeres, illetve nem sebészi kezelés, pl. megfelelő diéta, életmód, esetleg csökkentheti a gyomorrák kockázatát, ezzel a megelőzésben kaphat szerepet. A gyógyszeres (kemoterápia) és sugár-kezelés célja a sebészi kezelés eredményeinek javítása illetve a sebészi kezelésre alkalmatlan, gyógyíthatatlan betegek életének meghosszabbítása bizonyos esetekben életminőség javítás lehet.

A gyomorrák gyógyításának egyetlen lehetősége a sebészi eltávolítás, ezért minden olyan esetben, ahol reális esély van a tumor teljes eltávolítására és a beteg általános állapota megengedi, a műtét a választandó eljárás.