Mióma

A mióma a méh simaizomszövetén keletkező jóindulatú daganat, ami rendkívül gyakori nőgyógyászati probléma, a fogamzóképes korú nők 20%-át érinti. A miómák elhelyezkedhetnek a méh falában, a méh és a hashártya felszíne között, a méh belső felszínét borító nyálkahártya (az endometrium) alatt, a méh külső felszínéhez kapcsolódva (ún. kocsányos mióma) vagy a méhüregben is. A miómák mérete rendkívül változó: mogyoró nagyságúak vagy akár gyerekfej méretűek is lehetnek. Növekedésük nem egyenletes: méretük hosszú éveken át változatlan lehet, majd hirtelen pár hónap alatt jelentősen megnőhetnek. Ezek a kötőszövetből és izomból álló sejtburjánzások jellemzően a 25-30. életév után alakulnak ki, és a menopauza időszakáig növekednek. Az ösztrogénszint csökkenésével új göbök már nem alakulnak ki, a meglévő mióma növekedése megáll, sőt, akár össze is zsugorodhat, vagy magától felszívódhat.

A mióma okai

A miómák kialakulásának pontos oka nem ismert. Feltételezhetően hormonális okok (ösztrogén-dominancia), genetikai és környezeti tényezők együttes hatása befolyásolják a kialakulását. A petefészek és a pajzsmirigy nem megfelelő működése valamint a fokozott stressz növeli a kialakulásuk kockázatát. A terhesség alatt a miómák mérete nő, vélhetően az ösztrogénszint növekedése miatt.

A mióma tünetei

A miómák sokszor tünetmenetesek, nagyjából 20-50%-ban okoznak panaszokat a pácienseknek. A kiváltott tünetek a miómák méretétől, számától és elhelyezkedésétől függően különbözőek lehetnek. A mióma okozhat: alhasi görcsöket, nyomásérzést a hasban, kismedencei, deréktáji fájdalmakat, haspuffadást, székrekedést, sűrű vizelési ingert. Előidézhet vérzési rendellenességeket, ismétlődő korai vetéléseket, meddőséget is. Nagyon ritkán a jóindulatú miómagöbökből rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak.

A mióma diagnosztikája

A tünetet nem okozó miómákat legtöbb esetben a rutin nőgyógyászat szűrés során elvégzett ultrahangvizsgálat mutatja ki. A méhen belül elhelyezkedő mióma göbök hysterosalpingographia (petevezeték átjárhatóság) vizsgálat, valamint méhtükrözés (hiszteroszkópia) keretében is feltérképezhetőek.

A mióma kezelése

A kisméretű, panaszokat nem okozó miómák nem igényelnek kezelést, de a hirtelen növekedésre való hajlamuk miatt fontos, hogy még a panaszmentes betegek miómáit is rendszeresen ellenőrizze a nőgyógyász. Egyéni mérlegelés alapján szóba jöhet gyógyszeres kezelés, a miómagöb szelektív embolizációja, valamint radiofrekvenciás ablatio (RFA) a tünetek és a miómák méretének csökkentése érdekében, ezek azonban nem minden esetben alkalmazható. Ha a mióma vérzési rendellenességeket, fájdalmas együttlétet vagy teherbeesési nehézségeket okoz, akkor műtéti úton eltávolítható. A méh ürege felé növekvő miómát a hasüreg megnyitása nélkül távolítják el hiszteroszkópos myomektómia műtét keretében. A hasüreg felé türemkedő göbök eltávolítására laparoszkópos eljárást alkalmaznak.
 

A leírás dr. Nagy László Zoltán nőgyógyász szakorvos közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.